Így jutottunk el az újraszavazásig
Hétfőn a képviselők 132 igen szavazattal, 47 ellenvoks és 13 tartózkodó szavazat mellett döntöttek az előterjesztés újbóli elfogadásáról. A kabinet az előterjesztés indoklásában kitért arra: a törvénytelen szemétlerakás felszámolása érdekében bővítik az üveg- és műanyag palackok, valamint a fémdobozok visszaváltásának lehetőségét, továbbá szigorítják a szankciórendszert.
Áder János államfő kezdeményezésére az Ab alkotmányellenesnek mondta ki, hogy a javaslat elvonja az ipari hulladékok tulajdonjogát, miközben nem gondoskodik kárpótlásról.
A most elfogadott változtatás értelmében az ipari hulladék átadása esetében a nagyobb hulladéktermelő gazdálkodó szervezetek részére az egyedi igényekre vonatkozó szerződés megkötése kötelezettségből lehetőséggé módosul. Lehetőségük lesz ugyanakkor a saját hulladékuk saját célú hasznosítására.
A rendelkezés emellett megfelelő kompenzációt is biztosít az értékkel bíró hulladék esetében, amelyet a koncessziós társaság vagy az erre kijelölt jogi személy fizet meg, és amelynek összegéről elsődlegesen a felek állapodhatnak meg. A törvény március 1-jén lép hatályba.
Így értékeli a helyzetet a Klímapolitikai Intézet
A Klímapolitikai Intézet szerint a mai parlamenti döntéssel új fejezet kezdődhet a hazai hulladékgazdálkodásban: csökkenhet a hulladékképződés és az illegális szemétlerakás mértéke, az újrahasznosítás aránya pedig javulni fog. Kiemelik, hogy Magyarországon az uniós átlag feletti mértékben javul a hulladékgazdálkodás hatékonysága. Egyre kevesebb háztartási szemét keletkezik az országban, hazánk így a negyedik legkevesebb ilyen típusú hulladékot előállító nemzet az EU-n belül.
A közleményben emlékeztetnek rá, hogy az Európai Unió statisztikai hivatalának februári jelentése alapján 2019-ben személyenként átlagosan 387 kg háztartási szemetet termeltünk Magyarországon, ami messze jobb az uniós aránynál (502 kg/fő). Az Eurostat adatai szerint az elmúlt közel másfél évtizedben Magyarország 16 százalékkal tudta mérsékelni a kommunális hulladék mennyiségét, miközben ezen a téren az EU átlagosan még 1 százalékos javulást sem tudott felmutatni.
Ma hazánk a negyedik legkevesebb háztartási hulladékot előállító nemzet Románia, Lengyelország és Észtország után. Miközben Magyarország ott van a legeredményesebb hulladékcsökkentők között, tizenhat uniós tagállamban még nőtt is a háztartási szemét mennyisége az elmúlt években.
Magyarországon ugyanakkor a kommunális hulladéknak csak 36 százalékát komposztálják vagy dolgozzák fel újra; 50 százalékát lerakókban helyezik el, 14 százalékát pedig elégetik. Az EU-ban az újrahasznosítás mértéke ezzel szemben átlagosan 48 százalék, a szemét 25 százaléka végzi lerakóban, 27 százalékát pedig elégetik. A Klímapolitikai Intézet álláspontja szerint a mostani jogszabálymódosításnak köszönhetően
jelentősen javul majd a hulladék újrafeldolgozásának aránya, és az illegális szemétlerakók felszámolását célzó küzdelem is új lendületet kaphat.
A szelektív hulladékgyűjtés a következő években a veszélyes háztartási, a bio- és a textilhulladékokra is kiterjed majd. Fontos, hogy 2025-re a településeken termelődő hulladék 55 százalékát kell újrahasznosítani, amit 2035-ig fokozatosan 65 százalékra kell emelni.
A hulladékra értékként kell tekinteni. Az ipari maradékanyagot ezért minél nagyobb arányban kell nyersanyagként visszaforgatni a gyártási folyamatokba, 2035 után pedig a települések által megtermelt szemétnek legfeljebb 10 százalékát lehet majd lerakókban elhelyezni, a többit újra fel kell dolgozni
– hangsúlyozza a közlemény.
Rámutatnak, hogy a törvényjavaslat az üveg- és műanyag palackok, valamint fémdobozok visszaváltásának lehetőségét is megteremti, ami hiánypótló intézkedés. A gyártóknak és a kereskedőknek bizonyos mértékig nyomon kell majd követniük a hulladék útját, az illegális szemétlerakás pedig a pénzbírság mellett tényleges szabadságvesztéssel is büntethető lesz, ami jelentős visszatartó erő lehet a környezetkárosítók számára – emeli ki a közlemény.
Címlapkép forrása: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba.Budapest, 2021. január 27. Házigalambok keresnek élelmet hulladékgyűjtő konténerek sora mellett a főváros VIII. kerületében, az átépítés előtt álló Blaha Lujza téren.
