Új akciónk keretében a március 31. és április 9. között vásárolt éves SIGNATURE előfizetéseket most 40%-os kedvezménnyel, 18.000 forintért lehet megvásárolni. Így lényegesen kedvezőbb áron juthatsz hozzá a legfrissebb hírekhez, a legfontosabb elemzésekhez és az exkluzív tartalmakhoz. Ráadásul még a minőségi gazdasági tartalomgyártást is támogathatod. További részletek ide kattintva.
Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió reggeli műsorában arról beszélt, hogy a kórházakon hatalmas nyomás lesz a koronavírus-járvány harmadik hullámában, akár 15-20 ezerre is felszökhet a kórházi ápoltak száma.
A historikus adatok alapján annyit mondhatunk, hogy a napi halálozások száma elég stabilan az összes kórházi ápolt 2%-a körül alakult eddig Magyarországon. Amennyiben tehát valóra válnak azok a szakértői becslések, amelyekről most Orbán Viktor beszélt, akkor
a harmadik hullám csúcsán naponta 300-400 ember halhat meg hazánkban a koronavírus szövődményei miatt.
A második hullám csúcsán, ami az eddigi rekord, hivatalosan nem érte el a 200 főt a legmagasabb napi halálozási adat. A friss adatok szerint tegnap 143-an haltak meg a koronavírus miatt.
Ami a napi halálozások növekedési ütemét csökkentheti, hogy a harmadik hullámban több fiatalabb (40-50 éves) kerül kórházba, mint az első két hullámban, amikor leginkább az ennél idősebb korosztály szorult kórházi ellátásra. A fiatalabbaknak pedig jobbak a túlélési esélyeik, mint az idősebbeknek: vagyis habár kórházi kezelésre szorulnak, nagyobb eséllyel gyógyulnak meg.
A napi halálozások növekedési ütemét emelheti, hogy a harmadik hullámban (Orbán Viktor szavai alapján) annyian fognak kórházba kerülni, mint amire eddig nem volt példa. Az egészségügyi ellátórendszer olyan hatalmas nyomás alá fog kerülni, hogy az orvosok és ápolók képtelenek lesznek ennyi embernek megfelelő ellátást nyújtani. Emlékeztetőül: amikor a második hullám csúcsán 8000-en voltak kórházban, akkor a szakemberek szerint több beteget nem is tudtak volna megfelelően ellátni. Vagyis, amennyiben romlik az ellátás színvonala a betegek számának növekedése miatt, akkor az több halálos áldozattal fog járni, mint amire számítani lehet megfelelő ellátás mellett.
Az orvosok és ápolók esetében további két, ellentétes hatásra érdemes még figyelni:
- az első – ami javíthatja az ellátást –, hogy az egészségügyi dolgozókat már beoltották a vírus ellen, így nem fognak tömegével kiesni az ellátásból, ami rontaná a gyógyítás színvonalát,
- a második – ami rontja az ellátását –, hogy az új egészségügyi szolgálati jogviszonyt nem minden orvos írta alá, így ők már nem vesznek részt az ápolásban márciustól.
Érdemes megjegyezni, hogy valószínűleg nem a napi koronavírus-statisztikából fogjuk megtudni, hogy a harmadik hullám csúcsán hányan halnak majd meg koronavírusban. A második hullám tapasztalatai alapján Magyarországon sokkal többen haltak meg, mint a járvány nélküli években, és annál is sokkal többen, mint amennyit a hivatalos statisztika mutat a koronavírusos elhunytakról. Volt olyan hét a járványban ősszel, amikor 6-800-an haltak meg koronavírusban hivatalosan, miközben a KSH adataiból kiolvasható többlethalálozás heti 1500 fő volt.
Persze közel sem biztos, hogy elérjük a 15-20 ezer kórházi ápoltat, azonban nagyon valószínű, hogy a következő néhány hétben még igen dinamikusan fog emelkedni a kórházban ápoltak száma, hiszen a korlátozó intézkedések csak hétfőtől lépnek életbe (addig még van ideje terjedni a vírusnak), illetve a korlátozások után nem azonnal jön a javulás. A lappangási idő miatt ugyanis nem várható, hogy a korlátozások bevezetése után azonnal javul a helyzet, erre legalább 1, de sokak szerint akár 2 hetet is várni kell.
Címlapkép: Getty Images
