Éder Tamás szerint nagyon összetett a helyzet a húsiparban, mivel van egy kereslethiány a HoReCa-szektor (szállodák, éttermek, kávéházak) részéről, de egyre nagyobb gondot jelent az, hogy
a takarmányárak növekedése miatt az állati termékek előállításának önköltsége drasztikusan emelkedik.
Ezt érvényesíteni a következő hónapokban a termékek fogyasztói árában hatalmas feladat lesz a húsipar számára.
A sertéshús ára 2019-ben és 2020 elején nőtt, majd ezt követően részben a koronavírus-járvány okozta kereslethiánynak köszönhetően, majd részben ősszel a német sertéspestis járvány miatt drasztikusan esett az élősertés ára, és ezt követte a sertéshús ára is. Tavaly a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által figyelt sertéshúsrészek fogyasztói árai az éven belül tíz százalék körüli mértékben csökkentek, tehát 2020 második felében mérséklődött a sertéshús ára. A árcsökkenés mostanra leállt annak köszönhetően, hogy a takarmányárak növekedése emelkedő önköltséget hozott az élősertés számára, ez mostanában jelenik meg a vágóhidakon, a fogyasztói árakba pedig a következő hetekben, hónapokban épül majd be. Az áremelés mértékét némileg visszafogja, hogy a bezárás miatt a HoReCa-szektorban még mindig nincs kereslet - tette hozzá a Hússzövetség elnöke.
a drágulás nemcsak a magyar piacot érinti, hiszen a takarmányár növekedése világpiaci folyamatok eredménye, tehát általános önköltség növekedéssel kell számolni.
Egyes takarmánygabonák ára 50 százalékkal, vagy azt meghaladó mértékben nőtt - mondta Éder Tamás, aki rámutatott, hogy a takarmány önköltség durván kétharmada az élő állat önköltségének. Egyelőre nehéz előre vetíteni, hogy ebből a húsipari piaci szereplők mennyit lesznek képesek átadni a fogyasztói árban, de az árnövekedési kényszer teljesen biztos.
Az élő állat árának növekedésével gyakorlatilag minden piaci szakértő számol. Az elmúlt két hétben a német jegyzés, amely a magyar árakra hatással van, közel 10 százalékot emelkedett, és további növekedés előfordulhat. Az árnövekedés a tőkehúsban árában is meglátszik majd, mivel a különböző húsrészek önköltségének 70-80%-a az élőállat ára.
Sajátosan érintette a húsiparosokat a HoReCa-szektor bezárása
A Hússzövetség elnöke megjegyezte, hogy a HoReCa-szektor bezárása a beszállítók számára sajátos helyzetet teremtett: negatívan érintette mind a húsipart, mind a húsipari termékkör egy részét.
A HoReCa szektorba és a közétkeztetésbe leginkább kis- és közepes üzemek szállítanak közvetlenül.
Ezek a cégek már a járvány első hullámában, tavaly márciusban, illetve novembertől, a második hullámban piacukat vesztették.
Jellemzően nem tudták a termelésüket átirányítani a kiskereskedelmi szektor felé, ahol az elmúlt másfél-két évtizedben kialakult egy olyan koncentráció, amelynek az az eredménye, hogy a nagy koncentrált, sok üzletes kiskereskedelmi láncok elsősorban a közepes és nagyobb méretű beszállítókkal üzletelnek, mivel olyan kapacitásokra van szükségük, amelyeket a mikro- és kisvállalkozások nem tudnak kielégíteni. A kis- és közepes méretű beszállítók keresik az alternatív megoldásokat, például házhozszállítást indítottak.
Vannak olyan beszállítók, akik a forgalmuk egy részét tartósan képesek voltak megtartani. Ugyanakkor Hússzövetség elnöke tart attól, hogy a korlátozások időtartalmának növekedésével nő annak az esélye, hogy ezen piaci szereplők nem élik túl a járványt. A HoReCa-szektor beszállítóit ugyanis egyelőre nem sikerült az állami támogatások kedvezményezetti körébe bevonni.
A kormány a HoReCa-szektort ugyan támogatja intézkedésekkel, a szakmai érdekképviseletek és élelmiszeripari szereplők folyamatosan kérik a döntéshozókat, hogy a HoReCa-szektorba közvetlenül beszállító élelmiszeriparban és mezőgazdaságban érdekelt vállalkozásoknak is nyújtsanak támogatási lehetőségeket, ugyanis ezeket a szereplőket is legalább olyan mértékben sújtja a koronavírus-járvány, mint a vendéglátóhelyeket.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kezdeményezi a kormányzatnál, hogy a vendéglátóegységeket érintő korlátozások miatt nehéz helyzetbe került beszállítók is részt vehessenek a kamatmentes újraindítási gyorskölcsön hitelprogramban, amelynek keretösszege 100 milliárd forint. Vállalkozásonként akár 10 millió forint is felvehető, amely bér, járulék, rezsi, működési költségre, valamint készletfinanszírozásra egyaránt felhasználható. A kölcsön törlesztését három év türelmi idő után kell megkezdeni.
A hitelprogram első körében 25 meghatározott tevékenységi kör (TEÁOR) vállalkozásai vehetnek részt a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) honlapján megjelent közlemény alapján. A NAK felsorolja, hogy mely TEÁOR-számokat javasolja bevenni a programba, ezek között van a zöldségféle, dinnye, gyökér-, gumósnövény termesztése, a baromfihús feldolgozása, tartósítása; a halfeldolgozás, -tartósítás; a burgonyafeldolgozás, -tartósítás; a gyümölcs-, zöldséglé gyártása és az egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósítás. Ide sorolnák a tejtermék,kenyér, friss pékáru, illetve a tésztafélék gyártásával foglalkozókat is. Javasolják továbbá a kör szélesítését a szeszes italt és üditőitalt, ásványvizet gyártókkal, illetve a zöldség-, gyümölcs , hús, tejtermék, tojás, kávé, tea, kakaó és fűszer nagykereskedelemmel foglalkozókkal.
A kamarához érkező jelzések szerint a közétkeztetésbe beszállítók is nehéz helyzetbe kerültek, valamint az üzemi étkezdék is, ezért a köztestület javasolja ezen vállalkozásokra (TEÁOR 5629 Egyéb vendéglátás) is a kiterjesztést.
Egyes húsrészek szinte csak HoReCa szektorban fogynak
A HoReCa-szektor bizonyos húsokat lényegesen nagyobb mennyiségben használ fel és értékesít a fogyasztóknak a kiskereskedelmi szektorhoz képest. Vannak olyan húsrészek, amelyek szinte csak a HoReCa-szektorban fogynak, ilyen a szűzérme, de némelyik vízi szárnyast, például kacsát és libát, valamint ezen szárnyasokból készült májat is szívesebben esznek az emberek étteremben, mint otthon. A háztartások leginkább combot, darált húst, tarját, csirkemell-filét vásárolnak az üzletekben.
A járvány okán életbe léptetett szigorítások miatt egyes beszállítók kényszerűségből elkezdtek készleteket halmozni, reménykedve abba, hogy mihamarabb kinyitnak majd az éttermek, és értékesíthetik a termékeiket. Ennek azonban vannak korlátai raktározás és finanszírozás szempontból is, ezért gyakran készlet likvidálásra, akciózásra kényszerülnek, amellyel veszteséget könyvelnek el a piaci szereplők.
Címlapkép: MTI/Sóki Tamás
