vakcina
Gazdaság

Magyarország a világ élmezőnyében van az átoltottságban, de ezzel önmagában semmire nem megyünk

A kormány az utóbbi napokban gyakran elmondta, hogy az orosz és kínai vakcina beszerzésével és használatával Magyarország az EU legátoltottabb országa lesz. Ez valóban így van, sőt, Magyarország már most a világ élmezőnyében van a lakosságarányosan legtöbb beoltottat mutató rangsorban. Ezzel az eredménnyel azonban nem megyünk sokra, mert a jelenlegi oltási tempó sem tudta megakadályozni, hogy hétfőtől szigorú korlátozások lépjenek életbe. A relatív magyar siker pedig annyit tesz, hogy kevésbé állunk rosszul, mint a világ legtöbb országa, de ha a célhoz viszonyítunk, majdnem ugyanolyan messze vagyunk, mint minimális kivétellel mindenki más.

Magyarország a tizenegyedik helyet foglalja el azon a ranglistán, ami a világ országaiban a lakosságarányos oltásokat mutatja (a pár tízezer lakosú miniállamokat nem számolva). Ez a helyezés kifejezetten előkelő, hiszen több száz országot tudunk magunk mögé utasítani, azaz a magyar oltási program sokkal gyorsabban halad, mint a világ legtöbb országának oltási programja

Hatalmas sikernek tűnik, de csak relatív értelemben az.

Magyarországon péntek este 10,8 beadott vakcina jutott 100 lakosra a Financial Times adatbázisa szerint, ezzel értük el ezt az előkelő helyet. Ez jelentős fejlődés a három héttel ezelőtti állapothoz képest, amikor mindössze 4,2 beadott vakcina jutott egy lakosra, de ha megnézzük, hogy a listavezető országban, Izraelben mekkora ez az arány, rögtön átértelmezzük a sikerességről alkotott képünket. Izraelben ugyanis 93,2 darab beadott vakcina jut 100 lakosra, azaz majdnem minden lakosra jut egy beadott vakcina.

A legtöbb nemzetközi adatbázis az összes beadott vakcinát vetíti 100 lakosra, amely tartalmazza az első és a második beadott adagot is. Ez tehát nem személyeket jelent, hiszen egy személynek a jelenleg használt vakcinákból két adagot kell beadni, így Izraelben is sokan vannak, akik még az első oltásukat sem kapták meg. Az összehasonlítás így csupán szemléltetésre jó, arra nem alkalmas, hogy immunitást becsüljünk belőle, az adatbázisokból nem látjuk ugyanis, hogy a beadott vakcinák közül mennyi az első adag, és mennyi a második. A második oltástól eltelt időt szintén nem tudjuk, pedig az is fontos az immunitás becsléséhez.

Izraelen kívül az oltási program rendkívül jól halad még az Egyesült Királyságban, az Egyesült Arab Emirátusokban, az Egyesült Államokban és Szerbiában is. Az első 15-be egyébként több EU-s ország is helyt kapott, és egyedüli dél-amerikai országként Chile is felkerült a listára. A toplistán nem meglepő módon főleg gazdag országok vannak, ez alól kivétel a fejlődő Marokkó, a közepes jövedelmű Magyarország és Litvánia és a már említett Chile, valamint Törökország is befért a leggyorsabb 15-be.

Természetesen minden beadott vakcina fontos, hiszen egyéni szinten óriási jelentősége van az oltásnak, de társadalmi szinten az itthon 100 lakosra eső 11 vakcina még messze nem elég ahhoz, hogy bármilyen módon fékezze a járványt. Sajnos nem is tudja, a hazai esetszámok korábban nem látott mértékben nőnek Magyarországon, a kormánynak ezért szigorú korlátozásokat kellett elrendelnie.

Fontos, hogy ez nem jelenti azt, hogy a vakcinák nem működnek!

Egyszerűen csak arról van szó, hogy még nem oltottak be annyi embert itthon, hogy az fékezni tudja a járvány terjedését. A járványügyi matematikusok szerint ehhez legalább 60%-os átoltottságra lenne szükség, de ha a mutánsok gyorsabb terjedésre képesek, ráadásul a beoltottság mellett is tudnak fertőzni, akkor ez az arány magasabb is lehet (Izraelben egyébként látványos eredménye van a magas átoltottságnak). A jelenlegi relatív gyorsaságunk tehát gyakorlati értelemben semmilyen előnyt nem biztosít az EU többi országához képest - a blokk országaiban egyébként átlagosan 8 beadott oltás jut 100 főre.

Való igaz, hogy az EU élmezőnyében vagyunk, és mivel orosz és kínai vakcinával is oltunk, napokon belül a leginkább átoltott európai ország leszünk. Ez annak tudható be, hogy a magyar kormány hozott egy olyan döntést, amelyet a többi európai ország (nagyon kevés kivétellel) nem lépett meg: európai engedéllyel nem rendelkező vakcinákat rendeltünk. Az EU-ban senki nem olt kínai és orosz vakcinával is egyszerre, rajtunk kívül csak Szlovákia vett orosz vakcinát, valamint Csehország vizsgálja az orosz vakcina használatának lehetőségét, Lengyelország pedig a kínai vakcinával kacérkodik.

Emiatt teljesen természetes, hogy nagyon hamar az EU-s átoltottsági ranglista élére kerülünk, mindennek az előnynek azonban semmilyen gyakorlati jelentősége nincs, amíg nem érjük el az immunitáshoz szükséges szintet.

Arra ugyanis, hogy a korlátozásokat vissza lehessen vonni, vagy legalább a vakcinákkal lassítani tudjuk a járványt, az átoltottságnak szignifikáns mértékben emelkednie kell, ez pedig hetek, hónapok kérdése. Az EU-val szembeni előnyünknek akkor lesz gyakorlati jelentősége, ha esetleg hetekkel vagy hónapokkal is meg tudjuk előzni a legtöbb európai országot a nyitásban. Három dolgot persze nagyon fontos hangsúlyozni:

  • Az átoltottságban nincs verseny, a kedvező állapot az lenne, ha a lehető legtöbb ország a lehető leghamarabb a lehető legtöbb lakost be tudná oltani. Ennek fontossága nemcsak az egyéni sorsok szempontjából látható be, de járványügyi és gazdasági szempontból is nagyobb hatása lehetne a magyar nyitásnak, ha azzal együtt a környező országok is nyitni tudnának.
  • Igaz, hogy az EU-val szembeni gyorsabb magyar átoltottsági programnak makroszinten jelenleg nincs gyakorlati jelentősége, mikroszinten minden újabb oltás egy jelentős fejlemény. Például a korlátozások és a járványterjedés szempontjából semmit nem jelent, ha lakosságarányosan az EU-s átlaghoz képest 2%-ponttal több főt oltottunk be, miközben ezekkel az oltásokkal már több ezer életet mentettünk meg (persze itt jön be az előbbi megjegyzés hogy az ideális állapot nem az, hogy gyorsabbak vagyunk az EU-nál, hanem az lenne az ideális állapot, ha mindenki gyorsabb lenne jelenlegi saját magánál).
  • És végül egy nagyon fontos szempont: amíg ilyen alacsony az átoltottság, a relatív előnyünknek nincs jelentősége, miközben az egyéb faktoroknak nagyon is van. Amíg a lakosság 92%-ának körében szabadon terjed a járvány, addig az EU-s első helyünkkel semmire nem megyünk, mert az átoltottság nem a védekezés első számú eszköze ebben a helyzetben. Amíg nem sikerül 20-30-40% környékére emelni az átoltottságot, addig továbbra is a korlátozások, a lakosságok korlátozásokkal szembeni attitűdje, valamint ánblokk a kormányzás járványkezelésének minősége a döntő - és ezeken a területeken jelenleg Európa átlagához képest nem állunk jól.

Szegény országok hátrányban

A következőkben azt nézzük meg, hogy a világ legnépesebb országai hogy állnak az oltásokkal. Azt fontos elmondani, hogy a nagy országméret az átoltottság szempontjából hátrány, hiszen a vakcinák gyártókapacitásainak nominális korlátai vannak, azaz egy bizonyos számú oltást tudnak adott idő alatt gyártani.

A kis országokban egy oltás határhaszna sokkal nagyobb, mint a nagy országokban - azaz kevés oltással is lakosságarányosan magas átoltottságot lehet elérni, míg a nagy országokban relatíve sok oltás sem elég az immunitáshoz.

Így lehet, hogy a 9 milliós Izraelben ekkora átoltottság van - ha az országnak például tízszer ennyi lakosa lenne, már nem biztos, hogy ők vezetnék a nemzetközi ranglistát. Számos miniállam is rendkívül jól áll, de mivel ezek pár tízezer lakosúak, rá sem tettük őket a fenti listákra.

Így is vannak viszont olyan nagy országok, amelyek kifejezetten jól állnak az oltással. Nem meglepő, hogy ilyen az Egyesült Államok, amely maga két széles körben alkalmazott vakcinát is fejlesztett. A legnagyobb politikai és gazdasági hatalom érthető módon vezeti a nagy országok ranglistáját. Kínának viszont hiába van két, több országban alkalmazott vakcinája, lakosságarányosan mégsem állnak jól - és ez a fent taglalt okok miatt (országméret és átoltottság kapcsolata) érthető.

Az is egyértelműen látszik, hogy globális szinten jelentős összefüggés van a jövedelmi helyzet és az átoltottság között. India, Banglades, Pakisztán és Nigéria átoltottságát látva (amelynek szintje nagyon közel van a fejlődő világ átlagához) az EU-s 100 lakosra jutó 8 beoltott kifejezetten jó eredménynek tekinthető.

Címlapkép: Getty Images

unicredit shutter
kurali_zoltán_ákk
koronavirus korhaz
wood
vakcina naptár
bulivonat

Kasza Elliott-tal Tesla

Tegnap élesedett a pár napja berakott eladási megbízásom 780-on, rögtön nyitás után. Majdnem elérte a csatornatetőt...

Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021-04-29
Lakossági hitelkockázatok & behajtás 2021 Meetup
2021-06-01
HR Revolution 2021
2021-06-03
Financial and Corporate IT 2021
2021-06-08
FM & Hybrid Office 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Felvigyázó /Junior felvigyázó

Felvigyázó /Junior felvigyázó

Elemző/Junior elemző

Elemző/Junior elemző

Osztályvezető

Osztályvezető
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Könyv
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
koronavirus fold