koronavírus 3D dimenzió
Gazdaság

A Covid-válság forgatókönyve: nem hasonlít ahhoz, ami a járványokra jellemző

2021 tavaszára egyre bizonyosabbnak tűnik, hogy a legoptimistábbnak tekinthető, gyors visszapattanással asszociálható „V” alakú növekedési pálya lehetősége minimálisra csökkent. A járvány és a hozzá kapcsolódó korlátozó intézkedések elhúzódó jellege okán a kilábalás is hasonlóan vontatott utat jár be. 2021-ben már nem feltétlenül exogén sokkhatással állunk szemben, ahol a krízist kiváltó ok megszüntetése lehetővé teszi a válság előtti trendek folytatódását. A kérdés most elsősorban az, hogy mennyire tekinthető stabilnak a pénzügyi szektor, illetve a termelést meghatározó tényezők mennyire tudnak rugalmasan alkalmazkodni a krízis sújtotta gazdasági és társadalmi környezethez.

A lehetséges forgatókönyvek

A múltbeli tapasztalatok bár alapjául szolgálhatnak a jövőt érintő következtetések megfogalmazásának, a hasonlóságok ellenére mégsem vonható teljes párhuzam. Korábbi járványhelyzetek alapján végzett kutatások kimutatták, a potenciális kibocsátásra kifejtett hatások viszonylag rövid életűek, s a járvány végét követő két évvel többnyire eliminálódnak.

Tüneteiben jelenleg a koronavírus-válság azonban egyre inkább azokhoz a recessziókhoz kezd hasonlítani, melyek kiváltó okai a gazdaság belső egyensúlytalanságaira vezethetőek vissza.

A válságok lefutása a „kilábalás ábécét” segítségül hívva tipikusan az L, U, V, W, Z, alakzatok valamelyikével írható le. Az optimista V, illetve Z forgatókönyvek alapján a növekedés képes visszatérni a válság előtti szinthez, míg a valamivel pesszimistább U alakzat egy elnyújtott periódust feltételez a hanyatlás és a helyreállás között. A W esetében a helyreállást egy második hanyatlás követ, s a leginkább pesszimista szcenárió az elnyújtott lejtmenetet leíró L alakzat, mely a GDP növekedés tartós elmaradását eredményezi a korábbi trendhez képest (lásd a 2008-as krízist, amely után évekig tartott újra elérni a 2007-es teljesítményt ). Árnyalva a fenti képet, egyre többet hangoztatott a K alakzat, miszerint a vagyonos réteg, s a tőkeerős vállalkozások kilábalnak, sőt nyernek a válságon, míg az alacsonyabb jövedelműek és a kisebb vállalatok, illetve a kiszolgáltatott iparágak tartósan kedvezőtlenebb helyzetbe kerülnek. Az Európai Uniót tekintve ez azért is veszélyes, mert a KKV szektor a foglalkoztatottság 66,4%-át teszi ki. A koronavírusválság tehát akár regresszív kimenetű is lehet, mely aránytalanul érinti az alacsonyabb jövedelmű háztartásokat és kisebb cégeket, akik alacsonyabb tartalékaik és rosszabb hitelképességük nyomán jóval inkább kitettek a fizetésképtelenségnek.

Mely tényezők formálják a növekedési görbe betűjét?

A lehetséges forgatókönyvek listája hosszú és bizonytalan. A legsúlyosabb kimenetelt a pénzügyi krízist is magában foglaló út jelentené. Ennek bekövetkezte esetén, az előrejelzések alapján akár több egymást követő éven át is zsugorodna a globális gazdaság, amire már a II. világháború óta nem volt példa. A kedvező forgatókönyvektől való eltávolodást számos tényező erősítheti, melyek gyökerei már a felszín alatt rejtőzködnek, egyelőre azonban nem lehetünk bizonyosak azok felszínre törésében.

1. Rossz adósok és pénzügyi stabilitás

A kettős recesszió lehetőségét, s egyben a „W-szerű” forgatókönyv kialakulásának az esélyét növeli, ha a beruházási és fogyasztási kiadások már nem csak a pandémiához köthető korlátozó intézkedések okán csökkennek.

A recesszió kezdetével összekapcsolható visszaesés, kiegészülve a jövőbeli fejleményekre vonatkozó várakozások romlásával, még csak most kezd kibontakozni. A munkájukat vesztett háztartások és csődbe ment vállalatok valójában sok esetben banki ügyfelek, akik most fizetésképtelenné válhatnak. A nem teljesítő hitelek arányának növekedése pedig már kihat a pénzügyi stabilitásra, egészen súlyos esetben akár egy potenciális bankválság kialakulásához is hozzájárulva.

Más tényezők szintén a kedvezőtlenebb, U és L alakú kilábalást erősítik. Ugyancsak a pénzügyi szektort negatívan érintő hatás, hogy a járványt megelőző időszakban a vállalatok magas tőkeáttételt építettek ki. A nagy adóssággal rendelkező vállalatok között sok a magas kockázatú hitelfelvevő, köztük a világ két legnagyobb gazdaságában, az Egyesült Államokban és Kínában is. Az ottani fejlemények a globális kapcsolatok révén hamar átgyűrűzhetnek más országokba is, ahogy az a 2008-as válság kapcsán is történt. A megelőző időszakok túlhitelezése gyakran hosszú mérlegleépítési időszakot eredményez, miközben a pénzügyi intézmények óvatosabbá válnak hitelezési gyakorlatukban. Ez általában lassú helyreállással társul, mely évekig is eltarthat. Amennyiben a fizetésképtelenségi problémák súlyosbodása  az állami mentőcsomagok alkalmazását is szükségessé teszi (too big to fail), akkor szélsőséges esetekben a pénzügyi krízisek államadósság-válságokká eszkalálódhatnak, hiszen ekkor a magánadósság valójában államadóssággá alakul át. Az államadósság megemelkedett szintjét pedig a kormányzati költekezések, a fiskális élénkítőcsomagok már egyébként is rendkívül magasra növelték. Ez különösen azon országokban jelent problémát, ahol már a koronavírus-válságot megelőző időszakban is megemelkedett adósságszintek voltak jelen. Ugyancsak a magánszektorban játszódó fejleményeket mélyíti, hogy a szuverén hitelminősítők rekordszámú negatív kilátást magában foglaló minősítést hoztak 2020 közepéig. Különösen igaz ez a feltörekvő és fejlődő országokra, ahol a kormányzati hitelminősítések egyébként is sok esetben a bóvli kategóriába tartoznak. Ez ismételten sérüléseket okozhat a bankszektorban, amennyiben azok portfoliójában szerepelnek olyan kormányzati kötvények, melyek veszteségeket könyvelnek el, vagy adott esetben fizetésképtelenné válnak. A bankszektor potenciális válságán túl tehát szem előtt kell tartani, hogy a megemelkedett államadósság-szintek, kockázatkerülő befektetői magatartás mellett adósságfinanszírozási nehézségekhez, és adósságválsághoz vezethetnek. A jegybankok aktív jelenléte és a kormányzatokkal való hatékony együttműködése bár enyhíti az ehhez kapcsolható veszélyeket, az adósság struktúrájából fakadó veszélyek még számos ország vonatkozásában jelen vannak.

2. Bankok stressztűrőképessége

Az óvatosságot támasztja alá a banki céltartalékok ugrásszerű növelése mind az amerikai mind pedig az európai bankszektorban. Globálisan a bankok 2020 harmadik negyedévében 1150 milliárd dollárt különítettek el céltartalékokra, ami meghaladja a 2019-es évi teljes céltartalékösszeget. E lépések feltehetően mérsékelni fogják a potenciális károkat, teljes megoldás ugyanakkor nem várható tőlük a kormányzati támogatások megszűnését követő időszakban. A McKinsey szerint bár az egyes bankok és összességében a bankrendszer túlélése egyelőre nem kerül veszélybe, 2021 végére komoly hitelveszteségek várhatóak. Az alapforgatókönyvük alapján 3,7 ezer milliárd dollár kumulált bevételkiesés prognosztizálható 2020 és 2024 között.

Az EKB közvetlen felügyelete alatt álló bankok 2020 közepén 550 milliárd euró értékű nem teljesítő hitelt tartottak nyilván, ami a teljes hitelállományuk megközelítőleg a 3%-át tette ki. Bár ez az arány a 2016-os 1000 milliárd eurós szintről folyamatosan csökken, a koronavírus-válság következtében 2022 végére várhatóan elérheti az 1400 milliárd eurót. Az USA kereskedelmi bankjainál ahol 2010 óta szintén folyamatos a csökkenés, 2020 harmadik negyedévében 1,06% volt a nem teljesítő hitelek aránya. Néhány esetben ugyanakkor megváltozott azóta a nem teljesítő hitelek besorolására vonatkozó szabályrendszer (pl. az USA esetében), így a mutatószám alulreprezentáltságot is eredményezhet. Utóbbi miatt akár hibás kép alakulhat ki a döntéshozókban a bankszektor válságállóságáról.

A bankok ellenállóképességét illetően egyelőre pozitívak a kilátások. Az amerikai FED 2020 decemberében közzétett stressztesztjének eredménye alapján a nagyobb bankok tőkeszintje, így ellenállóképessége is megfelelőnek bizonyul egy esetleges kedvezőtlen jövőbeli forgatókönyv megvalósulása esetén is. Az egyes régiók természetesen más-más utat fognak követni, de a teljes rendszer rezilienciája megfelelőnek ígérkezik. Az Európai Bankfelügyelet 2020-as stressztesztje a bankok zavartalan működésének biztosítása érdekében elmaradt. Az euróövezeti bankok csaknem 70%-át lefedő idei teszt eredménye 2021 júliusára várható.

3. A hiányzó munkaerő és az avuló tőkeeszközök

A pénzügyi folyamatokon túl a kilábalást nehezítik a munkaerőpiaci fejlemények is. Mivel a sokkhatás  elsősorban a munkaigényes ágazatokat érte, a munkaerő-kínálatra gyakorolt kezdeti hatás erősebb lehet a korábbi pénzügyi válságokéhoz képest. A munkaadók és a munkavállalók részéről is idő- és energiaigényes folyamat, míg a keresleti és kínálati igények megfelelő találkozása megvalósul. A dolgozók vállalatspecifikus képességekre és tudásokra tesznek szert, vagyis humán tőke alakul ki. Mindez ugyanakkor az elbocsátások, vagy új munkahely keresése során elveszik. A vállalatok újraindulása során ennek a folyamatnak a kiépítése is újrakezdődik, mely ismét lassítja a kilábalást. 2020-ban globálisan a ledolgozott munkaórák száma 8,8%-kal csökkent 2019 negyedik negyedévéhez képest, ami 255 millió teljes munkaidős állással egyenértékű. Az elveszett munkaórák megközelítőleg négyszer nagyobbak voltak, mint a 2009-es válság következtében. Az egyes munkakörök közötti eltérő tendenciák az országokon belüli egyenlőtlenségeket is növelik, de az országok között is komoly eltérések vannak a krízis hatását illetően.

A jelenlegi fejlemények a múltbeli pénzügyi válságokhoz hasonlóan negatívan befolyásolják a tőkeállományt. A tőke értékcsökkenése egyes nehézségekkel küzdő ágazatokban (pl. légitársaságok) megemelkedhet, s a tőkeállomány egy része elavulttá válhat, annak ellenére is, hogy rövidtávon e hatást kiegyenlítheti az eszközök kevésbé intenzív használatából fakadó élettartam növekedés. A teljes tényező termelékenységet szintén befolyásolja a koronavírus-válság hatása. A termelő erőforrások átcsoportosítása a gyorsan növekvő iparágak felé valószínűleg időigényes lesz a magas fokú bizonytalanság miatt. A globális értékláncok átalakulása akadályozhatja az országok közötti tudás és innováció terjedését is. Felgyorsulhat ugyanakkor a digitális technológiák fokozott használata, mely pozitívan járulhat hozzá a teljes tényező termelékenységhez.

A kipróbált kiutak zsákutcává váltak

A monetáris politika az alacsony kamatok segítségével alacsony szinten tudja tartani a magánszektor refinanszírozási költségeit, s támogathatja az adósságcsökkentés folyamatát. Mindazonáltal amíg a háztartások és vállalatok bevételeik nagy részét adósságtörlesztésére fordítják, addig az alacsonyabb kamatlábak nehezen tudnak további magánkiadásokat ösztönözni. A monetáris politika mozgástere rendkívül korlátozott. A probléma globális jellegéből fakadóan az exportorientált kilábalás lehetősége szintén nehezen járható út. Ez ismét a magasabb költségvetési hiány és adósságszintek elfogadására készteti a kormányzatokat. A válság utáni államháztartási konszolidációs igények, kiegészülve a vállalatok nehéz gazdasági kilátásaival azonban ismét nehéz kilátásokat foglalnak magukban. A digitális technológiák fokozott használata felgyorsíthatja a globális gazdaság digitális átalakulását, mely pozitív hatásokat fejt ki. A technológiai fejlemények részben helyettesíthetik, illetve kiegészíthetik a kormányzati ösztönző csomagok hatását is, mely segíti a vállalatok életben maradását és a munkanélküliség csökkentését. Fontos ugyanakkor, hogy e folyamatok munkaerő-helyettesítő hatása ne haladja meg az újonnan létrehozott munkahelyek számát.

Összességében tehát az egyes ágazatok között egy erősen egyenlőtlen kilábalási folyamat valószínűsíthető, mely elhúzódó folyamatokat foglal magában. A növekedés koronavírus-válság előtti szintjének elérése feltehetően nem a gyors visszapattanás révén fog megvalósulni, hanem sokkal inkább egy rögös, vonatott út mentén. E nehéz útszakasz lerövidítése érdekében kulcsfontosságú a pénzügyi szektor lehető legteljesebb egészségének megőrzése, s a potenciális tovagyűrűző hatások minimalizálására irányuló törekvés.

A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

A szerző a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézet munkatársa.

Címlapkép: Getty Images

eiffel torony franciaország
amerikai kongresszus capitolium sötétség
mercedes-benz eqb nyitó
dollar penz bankjegy 100
szlávik koronavírus oltás vakcina
iskolabezárás iskola suli iskolazárás koronavírus

Alapblog Soha ilyen jókedv!

Ilyet még nem látott a világ, az Egyesült Államokban olyan ütemben oltanak, hogy a vállalatok beszerzési menedzserei...

Kasza Elliott-tal Tesla

Tegnap élesedett a pár napja berakott eladási megbízásom 780-on, rögtön nyitás után. Majdnem elérte a csatornatetőt...

Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021-04-29
Lakossági hitelkockázatok & behajtás 2021 Meetup
2021-06-01
HR Revolution 2021
2021-06-03
Financial and Corporate IT 2021
2021-06-08
FM & Hybrid Office 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Felvigyázó /Junior felvigyázó

Felvigyázó /Junior felvigyázó

Elemző/Junior elemző

Elemző/Junior elemző
Online előadás
Minden, amit a kezdéshez tudni érdemes.
Könyv
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
eiffel torony franciaország