covid semmelweis egyetem koronavirus korhaz
Gazdaság

Túlcsordult a magyar egészségügy a koronavírus miatt - Megtaláltuk a szomorú kórházi számokat

Rendkívüli terhelés alatt vannak az állami kórházak koronavírus-osztályai, de ami ennél is rosszabb: a következő hetekben sem fog javulni a helyzet, sőt. Bár hivatalos adatok nincsenek arra vonatkozóan, hogy pontosan hol van az egészségügyi ellátórendszer teherbíró képességének felső határa, és a kormány fontos adatokat nem közöl a valós helyzet pontos megítéléséhez, korábbi adatközlések alapján megpróbáltuk azt megfejteni. A rendelkezésünkre álló számok alapján azt mondhatjuk, hogy a rendszer már túlcsordult, nem véletlenül érkeznek a segélykiáltások az intézményekből.

Helyzet van és még két hétig súlyos lesz

Több hete a határán feszül a magyar egészségügyi rendszer a harmadik járványhullám felfutó szakasza miatt. Napról napra egyre több és kétségbeesettebb segélykiáltás jut ki a kórházak falai közül, jellemzően név nélkül (a dolgozók ugyanis tartanak a következményektől): sorban állnak a mentők az intézmények előtt koronavírusos betegekkel, az intenzív osztályok megteltek, újabb és újabb ellátó helyszíneket nyitnak, a szakdolgozók terhelése folyamatosan növekszik, a kórházakban valósággal szükségállapotok vannak. Közben az állami döntéshozók szerint a helyzetet kézben tartják, vannak még tartalékok a rendszerben, a kapacitások kihasználtságát folyamatosan követik és szükség esetén azonnal reagálnak.

Célunk nem a pánikkeltés
Fontosnak tartjuk leszögezni már a cikkünk legelején: célunk ezzel az írással nem a félelemkeltés, hanem, hogy bemutassuk, milyen folyamatok zajlanak most az egészségügyben és hogy a magyar kórházak túlterhelődése milyen következményekkel járhat. A cikkünkben bemutatott helyzet súlyossága is rávilágít arra, hogy most mindennél fontosabb, hogy mindenki betartsa a korlátozó intézkedéseket és ellaposítsuk a görbét és így az egészségügy terhelését.

Az azonban már jelzett valamit, hogy egy héttel ezelőtt Orbán Viktor a kórházak igazgatóival egyeztetett két alkalommal is Pintér Sándor belügyminiszter, Kásler Miklós emberi erőforrások minisztere és Jenei Zoltán országos kórházi főigazgató jelenlétében. Néhány nap elteltével mindkét fél részéről érkeztek információk arról, hogy miről is volt szó a megbeszélésen. A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy szabad ágy és lélegeztetőgép még jelentős mértékben áll rendelkezésre, azt azonban elismerte, hogy mindig az a kérdés, hogy van-e elegendő orvos és ápoló, aki ezeket működteti. Ennek kapcsán kiemelte, hogy meghallgatták a kórházi vezetőket, akik "tapasztaltak és nincs köztük zöldfülű, minden kórházunk biztos irányítás alatt van" és a kormányfő megnyugtatónak nevezte a jelentéseiket. Azt is elárulta a kormányfő a találkozókról, hogy mindegyik kórházvezetőnek voltak problémái, nem volt olyan intézmény, ahol ne hiányozna vagy ápoló, vagy orvos, vagy fizikai térben elhelyezett intenzív osztályok, de mindenkiről látható volt szerinte, hogy meg tudják oldani a problémákat, központi segítséggel. Közben több helyen az is kiszivárgott, hogy a kórházigazgatókat felkészítették arra, hogy néhány hétig még súlyos lesz a járványhelyzet, és emiatt készülniük kell a kórházi terhelés további emelkedésére. A győri kórház igazgatója arról beszélt például, hogy Palkovics László miniszter tájékoztatása szerint még legalább két héten át több lesz a Covid-beteg az országban. Békássy Szabolcs, az Országos Kórházi Főigazgatóság országos háziorvosi kollegiális vezetője pedig arról számolt be a héten, hogy napi 250 körüli koronavírushoz köthető haláleset is lehet Magyarországon és a kórházban kezelt betegek száma pedig elérheti a 15 ezer főt is. Egy szombaton kiszivárgott minisztériumi dokumentum közben azt tartalmazta (a fentiekkel összefüggésben), hogy a járványügyi számok tovább fognak növekedni: a kórházban ápoltak jelenleg 11 ezer körüli száma 14 ezerig is felmehet, és napi 250 vagy annál is több haláleset következhet be a csúcson.

A múlt heti, kórházigazgatókkal folytatott egyeztetésekről érkező információk alapján körvonalazódik a kormány helyzetértékelése:

mivel az emberek további korlátozásokat már nem viselnének el, ezért a felszálló járvány miatt a kórházaknak bírniuk kell a terhelés növekedését a következő hetekben, az igazgatóknak meg kell oldaniuk betegtömeg ellátását.

korhazban apolt lelegeztetogep

Adataink azt mutatják, hogy az elmúlt napokban stabilan ugyanabban a tempóban növekszik az ellátórendszerre nehezedő terhelés. Az elmúlt hét nap átlagában naponta 240 fővel növekedett a kórházban ápolt betegek létszáma, és amennyiben elfogadjuk, hogy a terhelésnövekedés ezen üteme fennmarad, akkor

számításaink szerint pont két hét múlva éri el Magyarország a 14 ezer kórházban ápolt beteglétszámot és 2,5 hét múlva a 15 ezer kórházi betegszámot.

Ebben a helyzetben két hét alatt (amennyiben a lélegeztetőgépre kerülő betegek számának növekedési üteme is fennmarad) 1700 fő fölé emelkedne a lélegeztetésre szoruló koronavírus-betegek száma a jelenlegi 1237 főről. Április elejére 32%-kal többen lennének kórházban a fertőzéssel összefüggésben, mint most, és a lélegeztetett betegek száma 40%-kal növekedne egy ilyen helyzetben. Mindez arra utal, hogy

bár már az elmúlt néhány hét terhelése is rendkívüli volt az egészségügyi rendszeren, ami most következik, az példa nélküli lesz idehaza.

De hol van a kórházak teherbíró képességének felső határa?

A kedvezőtlen járványügyi számokat látva adódik a kérdés: meddig bírják a kórházak ezt a növekvő terhelést. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora a héten ezzel kapcsolatban jelzésértékűen úgy fogalmazott, hogy már nincs békeidő, háború van, ezért az általa tavaly decemberben említett 1000 lélegeztetett beteg kapacitást meg lehet emelni 25-50%-kal, és ha kell még 100%-kal is, amit ő nem gondol. Ezzel a szakember (aki rendszeresen részt vesz az Orbán Viktornak járványügyi tanácsokat adó szakértői megbeszéléseken) megközelítőleg kijelölte az ellátórendszer teherbíró képességének felső határát: 1250, illetve 1500 lélegeztetésre szoruló beteg. Ennek az első állomását már most hétvégén elértük, a második állomás elérésére pedig körülbelül 7-8 nap múlva kerül sor.

Ha nem Merkely Béla korábbi kijelentéseibe próbálunk kapaszkodni egyéb kormányzati adatközlés hiányában (nem ismert ugyanis az az adat, hogy hány koronavírusos beteg fekszik az intenzív osztályokon - ami nagyobb szám, mint a lélegeztetettek száma -, hány nem koronavírusos beteg fekszik az intenzív osztályokon és közülük hányan szorulnak lélegeztetésre, hány intenzív szakápoló dolgozik jelenleg, rájuk átlagosan hány beteg jut), akkor a kórházi ágyak kihasználtsági adataiból érdemes kiindulni, hogy most mennyire lehetnek leterhelve a kórházak. Ehhez a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő több évre visszamenőleg elérhető havi fekvőbeteg-szakellátás adatait néztük meg. (Csak érdekességképp jegyezzük meg, hogy a 2021-es év ágykihasználtsági adatai még nem elérhetőek a január-februári hónapokra.)

Ezekből az adatokból egyértelműen leolvasható a koronavírus-járvány tavaly tavaszi berobbanásának, majd a sokkal súlyosabb második hullám hatása. Az addig évekig 1100 darab intenzíves ágy körül ingadozó kapacitás rövid idő alatt emelkedett 1585-re, és tavaly decemberben, a legutolsó adatok szerint, itt állt. Ebből arra következtetünk, hogy (mivel a második hullám teteje novemberben volt) a kormány központilag 1585 ágyig tudta bővíteni az intenzív ágyak kapacitását, és ebből kiindulva ez az a szint, ahol az év elején is lehettünk.

agykapacitas

Ezt az intenzív ágyszámot tehát elfogadhatjuk az intenzív kapacitás felső határának is, és ezt a humánerőforrás oldaláról is alá lehet támasztani. Az intenzív osztályos betegellátásra ugyanis korábbi közlések szerint 2000 szakápoló alkalmas ma Magyarországon (de egyes becslések szerint ez a szám a szolgálati jogviszony március elsejével 1800 főre apadt). Szakmai körökből származó információk szerint ha egy ápolóra jut 2 beteg, az elfogadható terápiát nyújt. Ez alapján 3600-4000 intenzív osztályon fekvő betegre lenne elegendő szakszemélyzet (1800-2000 ápoló, ápolónként 2 beteg), de tekintettel kell lenni arra is, hogy ők három műszakban dolgoznak, így az egy időben maximálisan ellátható, intenzív osztályon fekvő beteg száma 1200-1400 beteg (ezt a határt már tavaly decemberben feszegette a betegszám). Ha már eleve megengedőbbek vagyunk a rendszerben (és egy ápolóra 3 beteg juthat), akkor ez a felső határ 1800 főre emelkedhet, de ez már tényleg a legfelső határa az intenzíves kapacitásoknak.

Így csordult túl a rendszer

És itt fontos megállni egy pillanatra: az intenzív osztályon fekvő betegek közé soroljuk a súlyos koronavírus-fertőzötteket (akik rászorulnak gépi lélegeztetésre és akik nem, hanem intenzíves koronavírus-fertőzött betegek) és ide kell sorolni a nem koronavírusos intenzív betegeket is (akik az intenzív osztályokon fekszenek, köztük is lehetnek olyanok, akik lélegeztetésre szorulnak). Mindezek alapján számításaink szerint az egészségügyi ellátórendszer teherbíró képessége jelenleg így áll:

  1. A korábbi évek (2018 januártól 2020 márciusáig, a koronavírus-járvány megjelenéséig) átlagos intenzív ágyas kihasználtsági adatai alapján átlagosan 650 beteg feküdt az intenzív osztályokon, vagyis a koronavírus-fertőzés hatása nélkül. A pandémia miatt bevezetett korlátozások miatt azonban kevesebb a baleset (egyes hírek szerint ennek mértéke eléri a 20%-ot) és más betegségek is kevésbé terhelik az egészségügyi rendszert. Ezért azt feltételezzük, hogy megközelítőleg 520 beteg lehet most a kórházak intenzív osztályain, akik nem a Covid-19-el összefüggésben kerültek be.
  2. Ehhez jön hozzá a (szombat reggeli adatok szerinti) 1237 fő, akik a koronavírus-betegséggel összefüggésben lélegeztetőgépen vannak.
  3. Azt is tudjuk, hogy nem csak olyan koronavírus-betegek vannak az intenzív osztályokon, akiket lélegeztetnek, hanem vannak - egyelőre, vagy már - lélegeztetésre nem szoruló betegek is. Erről azonban semmilyen hivatalos adatközlés nem áll a rendelkezésünkre a harmadik járványhullámban. Tavaly decemberben a 444.hu portál gyűjtötte össze pár adatközlés nyomán, hogy a lélegeztetőgépre szoruló koronavírusos betegek száma hogyan viszonyul a koronavírusos intenzív betegek számához. Az akkori adatok arra utaltak, hogy a koronavírus intenzív osztályokon fekvő betegek kétharmada szorul lélegeztetésre. Vagyis erre alapozva becslésünk szerint még legalább 410 beteg lehet az intenzíven, akik koronavírus-fertőzéssel küzdenek, de nincsenek lélegeztetőgépen. Ez azonban csak becslés a tavalyi hullámra alapozva, könnyen lehet, hogy ennél kevesebben vannak koronavírus-fertőzöttek, akik nem szorulnak a lélegeztetőgép támogatására, ugyanis a hírek szerint a betegek sokkal súlyosabb állapotban kerülnek be az intézményekbe és sokkal gyorsabb a betegség lefolyása, ami azt jelenti, hogy nagyobb valószínűséggel kerülnek lélegeztetőgépre.

Ha a fenti három számot összeadjuk, akkor megközelítőleg 2000-2200 olyan beteg van, akik jelenleg intenzív ellátásra szorulnak Magyarországon, miközben az ellátórendszer teherbíró képességének legfelső elméleti határa számításaink szerint 1800 fő.

Mindezek alapján azt mondhatjuk, hogy a rendszer már korábban túlcsordult.

A terhelés aktuális szintjét onnan is megközelíthetjük, hogy megnézzük, hány beteg feküdt az intenzív osztályokon a legutolsó hivatalos NEAK-adatközlés óta. Ezek szerint tavaly decemberben az 1585 fős intenzív ágykapacitás 83%-a volt foglalt, ami átlagosan a tavalyi év utolsó hónapjában 1314 intenzíves beteget jelentett. Azt is tudjuk, hogy tavaly decemberben átlagosan 564 fő volt lélegeztetőgépen koronavírus-betegség miatt, ami mostanra 1237 főre emelkedett. Ha a tavaly decemberi 1314 fős intenzív beteglétszámhoz hozzáadjuk a koronavírus-lélegeztetésre szorulók elmúlt 2,5 hónapban látott 673 fős növekményét, akkor szintén 2000 főhöz közelítő intenzíves beteglétszámot kapunk. (És ehhez adódnak még hozzá azok a koronavírus-betegek, akik szintén intenzívre kerültek az elmúlt 2,5 hónapban, de nincsenek lélegeztetőgépen). Ez a számítási módszer is azt mutatja, hogy a terhelés meghaladja az 1800 fős maximális intenzíves ellátóképességet.

Ennél csak rosszabb lesz

Összességében tehát kijelenthetjük: az egyes intézményekből, egészségügyi dolgozóktól származó információkat (mikroképet) megerősíti a makroképünk. Cikkünk elején nem véletlenül taglaltuk a kormány által várt járványügyi kilátásokat, azok ugyanis arra utalnak, hogy még legalább 2 hétig nem csökken a kórházi rendszerre nehezedő nyomás. Ez pedig azt jelenti a gyakorlatban, hogy kivetítésünk szerint március végére, április elejére további 400-500 fővel növekszik a lélegeztetőgépre szoruló koronavírus-betegek száma, a rendszer túlcsordulása tovább fokozódik.

Adódik a kérdés: ilyen helyzetben miért nem beszélünk a rendszer összeomlásáról? Mert plusz ágykapacitás és plusz lélegeztetőgép-kapacitás a jövőben is lesz az intézményekben (Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a héten azt mondta, hogy a jelenleginél két és félszer több lélegeztetésre szoruló betegre is van kapacitás, valamint a katasztrófavédelemnek van terve 20 ezer feletti kórházi ápoltra is; Orbán Viktor pedig pénteken azt nyilatkozta, hogy 1618 lélegeztetőgéppel felszerelt ágy van még és közel 11 ezer nem lélegeztetőgépes Covid-ágy is van), és a humánerőforrást is pótolják központilag (rezidensek, medikusok, vagy akár magánegészségügyi dolgozók bevonásával), viszont a szakápolói létszámot nem lehet bővíteni egyik pillanatról a másikra, ez az effektív szűk keresztmetszete a bővítésnek. A gyakorlatban tehát az történik, hogy - intenzíves szaktudással nem rendelkező egészségügyi személyzettel ugyan megerősítve, de - az egyre kimerültebb szakápolókra egyre több intenzíves koronavírus-beteg jut, az újonnan nyíló Covid-osztályokon.

Vagyis a fentebb említett 1:3-as arány az ápoló-beteg viszonylatban egyre magasabbra emelkedik a teljes rendszer szintjén. Érzékeltetésképp: ha 1 ápolóra átlagosan 5 koronavírus intenzív beteg jutna az eddig számolt 3 helyett, akkor az egészségügyi rendszer teljesítőképességének elméleti felső határa 3000 intenzív osztályon fekvő beteg egyszerre történő ellátása lenne. Ahogyan érkeznek a koronavírus-betegek nagy tömegben a kórházakba (most napi szinten átlagosan 240 fő a növekmény), úgy fogják várhatóan nyitni az újabb és újabb intenzív-részlegeket a súlyos esetek számára és úgy tolják egyre kintebb és kintebb a rendszer elméleti korlátját.

Itt pedig érdemes hangsúlyozni, hogy elméleti felső határról beszélünk, ugyanis egy ilyen ütemesen romló helyzetben romlanak a betegek túlélési esélyei is, az ellátás minősége ugyanis nem tartható. Erről részletesen ebben a cikkünkben írtunk.

Címlapkép: Covid-ellátás az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinikán 2021 márciusában. Forrás: Kovács Attila - Semmelweis Egyetem

németország koronavírus járvány
GettyImages-1271131547
frankfurt
oltás_koronavírus_vakcina
gáz

Alapblog Soha ilyen jókedv!

Ilyet még nem látott a világ, az Egyesült Államokban olyan ütemben oltanak, hogy a vállalatok beszerzési menedzserei...

Kasza Elliott-tal Tesla

Tegnap élesedett a pár napja berakott eladási megbízásom 780-on, rögtön nyitás után. Majdnem elérte a csatornatetőt...

Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021-04-29
Lakossági hitelkockázatok & behajtás 2021 Meetup
2021-06-01
HR Revolution 2021
2021-06-03
Financial and Corporate IT 2021
2021-06-08
FM & Hybrid Office 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Felvigyázó /Junior felvigyázó

Felvigyázó /Junior felvigyázó

Elemző/Junior elemző

Elemző/Junior elemző
Online előadás
Minden, amit a kezdéshez tudni érdemes.
Online előadás
Megmutatjuk, hogyan tudtok akár már holnap kereskedni!
németország koronavírus járvány