Kínát gyakran azon tényezők közé sorolják, amelyek támogathatják az infláció emelkedését Európában. Jó példa volt erre, hogy az elmúlt hónapokban Kína kilábalása növelte a globális keresletet a nyersanyagok iránt és ezáltal nőttek az árak is, így logikus lenne arra következtetni, hogy Kína folyamatosan csökkenő munkaerő-tartaléka és a növekvő kínai bérek tartósan felhajtják az inflációt az egész világon.
A Nordea Bank friss elemzésében arra hívja fel a figyelmet, hogy az előző években is számos tényező volt, ami korlátozza a Kínából származó közvetlen inflációs hatást a nyugati országokban, és nagy valószínűség szerint a következő években is így lesz. Ezeket a tényezőket vesszük sorra.
A kínai termelés költsége nem jelenik meg a nyugati inflációban
Azok az ágazatok, amelyekben a kínai termékek dominálnak (elektronika, bútorok, ruházati cikkek) a maginflációs index 17%-át teszik ki az eurózónában. Ez a szám viszont nem sokat mond a valóban Kínából származó árnyomásról, és ez főleg annak köszönhető, hogy a Kínában keletkező hozzáadott érték nagyon szerény mértékű (és természetesen a kínai termékek piaci részesedése ezekben az ágazatokban is csak 50% körüli).
Miről olvashatsz még a cikkben?
- A kínai bérek emelkedése nem új jelenség
- A béremelkedést a termelékenység megugrása kompenzálja
- Végeredményben lehet, hogy a kínai folyamatoknak inkább deflációs hatása lesz
- Keresleti oldalon viszont már most hatott az áremelkedésre Kína
Kedves Olvasónk!
A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
