A napilap cikke emlékeztet arra, hogy régen Ausztria tűnt annak az országnak, amelynek a járványügyi adataiból lehet következtetni arra, hogy mi fog történni nálunk 10-14 nap múlva. Mára azonban ez megváltozott, a harmadik hullám nálunk korábban kezdődött és nagyobb erővel tombol.
A lap cikke kitér arra is, hogy a brit járvány és az oltási kampány időben is előttünk jár, és közben az átoltottság hasonló sebességgel növekszik, érdemes összevetni a két ország adatait. Főleg mert
"a britek rendkívül részletes nyitási tervet dolgoztak ki, amely az óvatosság és a fokozatosság elvének betartásával is már június 21-re a korlátozások teljes feloldását ígéri".
A cikk fontos hasonlóságokra mutat rá:
- A brit és a magyar hullám – bár időben nem egyszerre történt – a görbék meredeksége szempontjából sok hasonlóságot mutat. Hazánkban mintegy 10 héttel később kezdődik meg az esetszámoknak a britekéhez hasonló meredek emelkedése.
- A brit és magyar átoltottság is hasonlít. Ebben segít, hogy a legtöbb vakcina esetében a briteknél jóval hamarabb beadják a második dózist is. A második dózissal való átoltottságban már most jobban állunk, mint a szigetország. Az oltási tempóból tehát az következik, hogy 6-6,5 héttel vagyunk a britek mögött.
Egy lényeges különbséget azonban nem említ meg a napilap cikke: a brit korlátozó intézkedések szigorúságának legmagasabb pontja (az Oxford Egyetem indexe alapján) 87,96 pont volt, és ez fennmaradt 2 hónapon át. Magyarországon a jelenlegi intézkedések 79,63 pontos szigornak felelnek meg, és amennyiben április 8-9. környékén megkezdődik a fokozatos újranyitás (boltok és szolgáltatások), és április 19-én nyitnak az iskolák, akkor a legszigorúbb időszak Magyarországon csupán 4,5-6 héten át tart. A korlátozó intézkedések szigorának mértéke, valamint azok időbeli hatálya lényeges különbség a két ország között: Magyarország tehát ebben a tekintetben lényegesen megengedőbb volt (miközben a cikk azt állítja, hogy "két hete nálunk is a britek szintjére szigorították a korlátozásokat").
A cikk szerint "két mutatónk is van tehát – az átoltottság és az új esetek száma –, amelyek egyesült királyságbeli alakulásából a következtethetünk a magyar járványhullám lefutására". Az egyik szerint hat, a másik szerint tíz hét időeltolódással követjük a briteket.
Ez alapján a - kormányzati fejleményekről mindig jól értesült - napilap azt írja, hogy "nyolchetes időeltolással Magyarországon is megvalósíthatók lehetnek a brit nyitási program lépései". A brit kormány nyitási stratégiája így néz ki: minden nyitási fázis között öt hét szünetet tart, amely során négy hétig gyűjtik az adatokat, az utolsó héten pedig ezen adatok elemzése alapján döntik el, megléphető-e a következő nyitási fázis.
A britek június 21-re tervezik a teljes nyitást, ami alapján nálunk augusztus 16-án lehetne feloldani minden korlátozást.
Az üzletek nyitása és a belföldi nyaralás engedélyezése április 12-én indulna a szigetországban, ami a korábbi feltételezések alapján június 7-én, vagy július 12-én "érne el" Magyarországra.
A napilap cikke is arra mutat rá, hogy a kormány által tervezettnél lassabban lenne indokolt megvalósítani a magyar újranyitást (most ugyanis április 9-én indulna a nyitás a szolgáltatások megnyitásával, majd április 19-én folytatódik az iskolák újraindulásával). Főleg ha azt is figyelembe vesszük (amit a cikk nem tett meg), hogy a magyar korlátozó intézkedések szigorúsága elmaradt a brit szigor mértékétől, és időben sem maradnának fenn olyan sokáig (a jelenlegi tervek szerint). A kormány ugyanis rendeletbe foglalta, hogy 2,5 millió beoltott személy (addigra oltják be a várakozások szerint az összes regisztrált, 65 év feletti idős személyt) esetén elkezdődik a fokozatos nyitás stratégiája.
Érdekes fejleménynek lehet tekinteni azt is, hogy az elmúlt napokban több kormányzati és szakértői megnyilvánulás is volt, ami arra utalt, hogy lassabban kellene megvalósítani a magyar nyitást, a mostani tervekhez képest. Szlávik János infektológus egyenesen azt mondta, hogy messze vagyunk még a nyájimmunitástól és "semmiféleképpen" nem lehet még enyhíteni a korlátozásokon. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora pedig azt kérte az emberektől, hogy még másfél hónapig bírják ki a korlátozó intézkedéseket.
Az újranyitás későbbi indításának szükségességét támasztják alá a legutóbbi, kórházak terheltségét mutató adatok is (mind a kórházban ápoltak száma, mind a lélegeztetőgépen lévők száma csúcsközelben ragadt, és ezek már korábban a kapacitás felső határa felett voltak).
Címlapkép forrása: Getty Images
