SZG_9411
Gazdaság

Aki kimarad, lemarad! Itt a BÉT új útmutatója, ami eligazít az ESG befektetések világában

Portfolio
Bemutatta új útmutatóját a Budapesti Értéktőzsde, amely segítséget nyújt a hazai kibocsátóknak és más vállalatoknak, hogy sikeresen tudjanak eligazodni a fenntartható befektetések világában. A kiadvány támpontot nyújt abban, hogy hogyan tudnak a társaságok megfelelően felkészülni a változó igényekre és reagálni a befektetők új elvárásaira. Ennek megértése kulcsfontosságú, hiszen az ESG, azaz a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontokat is figyelembe vevő befektetések egyre nagyobb közönséget hódítanak meg, és akik lemaradnak, azok a saját bőrükön érezhetik majd meg az ezzel járó hátrányokat.

Mi az az ESG, és mi köze van a fenntarthatósághoz?

A zöld befektetésekkel kapcsolatban több divatos kifejezést is kapcsolatba lehet hozni, és bár sok a hasonlóság közöttük, de érdemes tisztázni a különbségeket röviden, hogy megértsük mi is ez az új trend.

  • Az ESG, ami a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szavak angol megfelelőiből alkotott mozaikszó elsősorban olyan befektetési megközelítést takar, ahol a döntés során figyelembe vesszük az adott vállalatnak ezen dimenzióit is. Az ötlet mögött az áll, hogy hosszú távon azok a cégek, amelyek odafigyelnek ezekre a tényezőkre, jobban fognak teljesíteni a versenytársaiknál. Másrészt mégiscsak fontos, hogy lehetőleg ne egy korrupt, környezetszennyező és fogyasztóival nem törődő vállalat részvényeibe fektessünk, de az ESG alapvetően egy a tágabban értelmezett befektetési döntést támogató mankó lenne. Fontos megjegyezni, hogy ez a befektetők körében is egyre népszerűbb, és el is várják a vállalatoktól, hogy ezzel összhangban működjenek.
  • Ezzel szemben vannak az úgynevezett SRI befektetések, amit társadalmilag felelős befektetésnek lehetne fordítani és szintén gyakran előkerülnek, de némileg más tartalommal bírnak. Ez a megközelítés elsősorban egyes befektetések kizárására irányul, mint például a dohányipar vagy a szerencsejáték.
  • Végül vannak zöld befektetések is, amik kifejezetten olyan vállalatok részvényeire fókuszálnak, amik környezetbarát gyakorlatot folytatnak vagy ilyen termékeket gyártanak, mint amilyenek az elektromosautó-gyártók vagy a napenergiás cégek többek között.

A témával kapcsolatban már korábban is foglalkoztunk részletesen például az alábbi cikkeinkben:

Megjelent a BÉT ESG útmutatója

Tegnapi kibocsátói fóruma keretében mutatta be a Budapesti Értéktőzsde ESG útmutatóját, amely segíthet a BÉT-es kibocsátóknak és más hazai vállalatoknak is eligazodni ezen az egyre inkább népszerűbbé és elterjedtebbé váló területen. Többek között:

  • Modellt ad a transzparens működés bővítéséhez, bemutatva, hogy a fontos szektor specifikus, de nem-pénzügyi információk előállítása, nyilvánosságra hozatala milyen előnyökkel jár
  • Bemutatja az ESG-re vonatkozó törvényi szabályozás fejlődését
  • Felsorolja az ESG jelentési szabványokat és példát hoz az alkalmazásukra.

Az útmutató célja tehát nem a kötelező jellegű előírás és szabályozás, hanem az, hogy segítséget nyújtson abban, hogy a vállalatok alapvető képet kapjanak az ESG megközelítés lényegéről,

az ESG jelentések és adatközlések fontosságáról, előnyeiről, az alapvető szakkifejezésekről, szereplőkről és folyamatokról, egy stabil és kiegyensúlyozott jelentési rezsim kialakításához vezető útról.

A BÉT ESG útmutatójának szerzői egyébként: Szalay Rita (BÉT munkatársa), Forrai Mihály (Forrai Ügyvédi Iroda) és Bozsik Balázs (BÉT munkatárs).

Miért fontos a BÉT-nek az ESG?
Alapvetően azért, mert van egy erős intézményi befektetői oldali nyomás ebben az irányban (pl. UN PRI és ESG alapon kezelt vagyon), de emellett egyre erősebbé válnak az ESG-re vonatkozó szabályozások is (pl. Taxonómia, NFRD, SFDR). A technológiai fejlődés miatt lehetséges ezeknek az adatoknak a feldolgozása és figyelembevétele különböző ESG rangsorokon keresztül vagy mesterséges intelligencia használatával. Fontosak azonban a fenntarthatósági célok is, és nem utolsó sorban a BÉT vállalásokat tett a tulajdonosa és hazai, nemzetközi szervezetek felé (pl. MNB zöldpénzügyi program kapcsolódás, BCSDH tagság, BAMOSZ).

Végh Richárd, a BÉT vezérigazgatója ehhez még azt is hozzátette, hogy:

az ESG szempontok itt vannak, nagyon erősen törnek előre és úgy gondoljuk, hogy ez exponenciális módon fog tért hódítani a tőkepiacokon, ezért a magyar tőkepiacnak, a magyar kibocsátóknak is fel kell készülni.

Az útmutató elkészítésében egyébként szakértőként segített a Deloitte, és nyilvános konzultációra is sor került, amelyen többek között részt vett 16 kibocsátó, több tanácsadó és intézményi befektető is.

A válaszadók ESG gyakorlata jelenleg az alábbi módon néz ki:

ESG_1
Forrás: BÉT

A konzultációban részt vevők többsége, 61 százaléka, egyelőre csak iránymutató jelleggel szeretné, hogy a tőzsde bevezesse az ajánlásokat, és a gyakorlati tapasztalatok alapján később vizsgálja felül a kötelezővé tétel lehetőségét. A válaszadók 57 százaléka pedig 2023-tól lenne érdemes bevezetni az útmutató minimum elvárásait, míg a többiek ezt már hamarabb preferálnák.

A BÉT az alábbi ajánlásokat tette közzé a kibocsátók ESG gyakorlatára vonatkozóan:

ESG_2
Forrás: BÉT

Az is javasolja a Budapesti Értéktőzsde, hogy az ajánlásoknak való megfelelés érdekében egy ütemtervet készítsenek el a társaságok 2021. december 31-ig, ami magában foglalja az időbeli ütemezést, a megcélzott ESG kategóriát, illetve a haladó szint eléréséhez szükséges fejlesztéseket. A BÉT egyébként oktatást is szervez majd az ESG útmutató témáiban piaci szereplők és a BIB bevonásával.

Az BÉT ESG jelentési útmutatója angol nyelven teljes terjedelmében itt olvasható el.

Lehetőség, de kötelezettség is a fenntarthatóság

A kibocsátói fórumon egyébként Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke is előadást tartott, amelyen az ESG az MNB szemszögéből is bemutatásra került. Emellett a jegybank 2021 márciusban publikálta első Zöld pénzügyi jelentés című kiadványát, amelyből többek között kiderül, hogy tavaly már 11 százalékos volt a zöld kötvények aránya a nem pénzügyi vállalatok körében, de az ESG befektetési alapok aránya még csekély hazánkban.

ESG_3
Forrás: BÉT

Az MNB egyébként piacfejlesztési programokkal is célozza a hazai tőkepiac fejlődését például zöld kötvényeket érintő tőkekövetelmény-kedvezményt ad a bankoknak.

Kandrács Csaba azt is említette még, hogy:

a szabályozás jelen pillanatban ott tart, hogy elsősorban a transzparenciát kívánja megteremteni, de az adatok, információk is szükségesek ahhoz, hogy jól lehessen célozni.

Ennek egyik zászlóshajója pedig az Európai Uniós taxonómia, ami a zöld gazdasági tevékenységek definíciós keretrendszerét adja meg. A taxonómia rendelet 8. cikke szerint pedig

2022-től a legalább 500 főt foglalkoztató nem-pénzügyi vállalatoknak is közzé kell tenniük, hogy az árbevételük, a tőkekiadásaik, illetve működési költségeik arányaiban hogyan kapcsolódnak a fenntartható gazdasági tevékenységekhez.

A BÉT fórumán panelbeszélgetésre is sor került, amelyen a beszélgetést Lukács Ákos, a Deloitte fenntarthatóság és klímaváltozás üzletágvezetője moderálta.

Az Alteo vezérigazgatója és a BCSDH elnöke, ifj. Chikán Attila elmondta, hogy a fenntarthatósági szempontokat stratégiai szintre kell emelni, illetve a környezethez, a világhoz és a piacokhoz való viszonyunkat komplexen kell értelmezni. És azt is megemlítette, hogy:

egy nagyon komoly lehetőség a fenntarthatóság, de egy kötelezettség is, és azt gondolom, hogy nagyon komolyan lemarad az a vállalat, amelyeknek nincsenek ezekre az újfajta kihívásokra válaszai.

Réthy Róbert, a Mol befektetői kapcsolatok és ESG vezetője arról is beszélt, hogy több területről is lehet érezni az elvárások növekedését a fenntarthatósági szempontokkal kapcsolatban, többek között a szabályozók oldaláról, de a vásárlók és a munkavállalók számára is fontos ez és

ahhoz, hogy megtartsuk a tehetségeket vagy ide tudjuk vonzani, egyáltalán nem lesz mindegy, hogy milyen mértékben integráljuk az ESG-t, a fenntarthatóságot a működésünkbe, stratégiánkba.

Az Amundi vezérigazgatója, Vízkeleti Sándor befektetői oldalról pedig elmondta, hogy:

továbbra is az a célunk, hogy az adott kockázati szint mellett a legjobb hozamot érjük el, és emellé épül be az, hogy ezt olyan befektetésekkel, aminek van hosszú távú stratégiája, fenntarthatósága.

Az adatok összegyűjtése és ezeknek az addicionális szempontoknak a beépítése a befektetési folyamatba egy komoly kihívás a befektetési szakma számára. Az Amundi csoport például 10 ezer kibocsátónak készít belső ESG minősítést.

Címlapkép: Budapesti Értéktőzsde

GettyImages-1313549929
ekb ekb
2021 koltsegvetes modositas parlament 210422
cramer
Budapesti Értéktőzsde

Alapblog Űrturizmus

"Kedves utasaink! Ha balra tekintenek, az ablakon túl a Nemzetközi Űrállomást látják!" Az előbbi mondat talán...

Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021-04-29
Lakossági hitelkockázatok & behajtás 2021 Meetup
2021-06-01
HR Revolution 2021
2021-06-03
Financial and Corporate IT 2021
2021-06-08
FM & Hybrid Office 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Könyv
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
GettyImages-1313549929