egészségügy dolgozó kórház koronavírus járvány
Gazdaság

Az egészségügyi átalakítás vesztesei az állami ellátásban rekedt betegek lehetnek

A koronavírus-járvány késztette lépésre a kormányt az egészségügyi rendszer átalakítása felé. Leegyszerűsítve: ha nincs járvány, nincs orvosi béremelés sem - vélekedett a Portfolio-nak adott interjújában Sinkó Eszter. A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának egészségügyi közgazdásza szerint a rendszer több zavar közepette működött, ez pedig a magánegészségügy felé terelte a betegeket, ahol a legnagyobb cégek a bővülésre fogadtak és fogadnak ma is. A szakember szerint mindezt nem alaptalanul teszik: az az állítása ugyanis, hogy a pandémia idején végrehajtott egészségügyi átalakításoknak a betegek lesznek a vesztesei, a magánellátók viszont egyértelműen nyertesek. Arról is beszélgettünk, hogy miért van a rendszerbe kódolva a kórházak újbóli eladósodása, miért jelentek meg az ellátórendszer esetében a központosítási törekvések, hogy a járvány lecsengése után miért lehetetlenülhet el több osztály, egészségügyi intézmény és miért fog majd növekedni a sorbanállás a közellátásban. Arra számít, hogy a magánegészségügyi szereplők egyre inkább helyettesítői lesznek az állami ellátásnak, nem csak kiegészítői.
Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász elődóként ott lesz az április 14-i konferenciánkon. Most érdemes regisztrálni:

A koronavírus-járvány kellős közepén fogott neki a kormány az egészségügy átalakításának, a rendszer több pontján is beavatkozott. Szakértőként azonosította, hogy melyek is a fő célok, szándékok a kormányzati tervek mögött?

Sinkó Eszter: Ennek megválaszolásához elsőként azt kérdést kell feltennünk: hozzá akart-e egyáltalán fogni a kormány az egészségügy átalakításához, volt-e előzetesen ilyen szándéka? Ezzel kapcsolatban változóak az megítélések, sok elemző gondolja azt, hogy nem volt kiforrott álláspontja a kormánynak, amikor belevágott ebbe az átalakításba. Az egészségügy irányító apparátusa, az EMMI államtitkársága elképzelései megvalósításához hosszú hónapok óta nem kapott egyértelmű támogatást a kormányzattól, így már az is meglepetést kellett, amikor 2019 karácsonyán a kormány önálló határozatot áldozott az ágazat átalakítási koncepciójának megalkotására. Nagyszabású tervek sorjáztak, sok részelem kidolgozására kapott felhatalmazást a tárca, 2020 tavaszán azután kiderült, a munkálatok sok szereplőssé váltak, és meglehetős diffúzitást mutattak. Az EMMI-n belül több bizottság jött létre Kollár Lajos vezetésével, az egészségügyért felelős államtitkárságot azonban nem vonták be a munkálatokba, így ők önálló terveket szőttek. Annál nagyobb élénkség alakult ki a Belügyminisztérium körül, ami már a pandémia első hullámának időszakára esett. A Miniszterelnökségen is dolgoztak tanácsadók, akik a kórházi finanszírozás átszabására tettek javaslatot.

Több helyütt többféle koncepció készült egyidejűleg, de ezek egymással nem voltak kompatibilisek.

Akkor a járvány nagyobb hulláma kényszerítette cselekvésre a kormányt, ezt mondhatjuk?

Igen, a járvány világított rá, hogy valamit kezdeni kell az egészségüggyel és ekkor kezdett az egészségügy irányítása átcsúszni a Belügyminisztériumhoz.

Részben a pandémia indokolta, hogy szigorúbb felügyelet és irányítás legyen jelen a rendszerben, hiszen itt többek között a készletekkel való gazdálkodásról volt szó, de kiemelt jelentőséggel bírt a munkaerővel való központi gazdálkodás lehetősége is. Miközben a belügyminiszter minden fontosabb ágazati szervezettel konzultált és célorientált átalakítási javaslatot dolgoztatott ki, ezzel egyidejűleg megbízta a Boston Consulting Group-ot egy átfogó stratégiai dokumentum elkészítésével. Ennek a tartalmát nem ismerjük, de a szlovák átalakítási kísérlet alapján lehet sejteni, hogy ezek a javaslatok hogyan érintenék a magyar kórházi rendszert. Akkor úgy fogalmaztak, hogy célszerű csökkenteni a kórházi kapacitásokat a humánerőforrás szűkös rendelkezésre állása és méretgazdasági okok miatt. Mindeközben egyre hangosabban képviselte a Magyar Orvosi Kamara saját béremelési javaslatait, a paraszolvencia kivezethetőségét is az asztalra téve.

Egyáltalán miért van szükség arra, hogy hozzányúljanak a rendszerhez?

A rendszer belső felépítése korszerűtlen, nem hatékony működésű, súlyos humánerőforrás gondokkal küzd. A hozzáférésben durva területi egyenlőtlenségek mutatkoznak, a betegutak nem transzparensek;

egy lényegi funkció pedig betöltetlen rendszerszinten: az ellátásszervezői funkció, így nincs, akinek a feladata lenne az ellátásra szorulók 'kézenfogása'

a szolgáltatók forgatagában, visszatartva őket akár attól is, hogy felesleges szolgáltatásokat vegyenek igénybe. A paciensek számára ma nem biztosított, hogy a szükséges beavatkozásokat a lehető legrövidebb idő alatt megkapják. További hiányossága a rendszernek, hogy nem ismert az ellátás minősége, mivel a minőséget mérő mutatószámok nem állnak rendelkezésre.

A rendszer működési zavarai következtében a betegek a magánegészségügy felé vették az irányt.

Erről is szó lesz a Portfolio április 14-i online konferenciáján. Most érdemes regisztrálnni:

Vagyis kijelenthető, hogy az állami egészségügyi rendszer hiányosságai hozzájárulnak a magánszektor térnyeréséhez?

Egyértelműen. A legnagyobb magánszolgáltatók évente több mint 20%-kal növekvő árbevétele ezt támasztja alá. A szakemberek hiánya az állami rendszerben oda vezet, hogy jónéhány rendelőt be kell zárni orvos híján, ami szintén a magánellátás irányába tereli a betegeket. Ezzel párhuzamosan érzékelhető a háztartások pénzügyi gyarapodása az erős gazdasági növekedésnek köszönhetően, így egyre többen tudják megengedni maguknak/családjuknak a költséges beavatkozásokat. Ezekre a folyamatokra alapozva látványos bővítésekbe kezdtek a magánszolgáltatók, az elmúlt pár évben pedig már a pénzügyi befektetők is megjelentek a piacon.

Az egészségügy átalakításának folyamata most mely lépésekből áll? Az egészségügyi szolgálati jogviszony és annak következményei (magasabb bér, hálapénz kivezetése, másodállás engedélyezése, stb) nyilván ennek részei, valamint a kórházi rendszer átszabása, de milyen mérföldkövek vannak még itt jelen?

Időben vissza kell menni egy lépést, hogy ezeknek az átalakításoknak az irányát megértsük. A Magyar Orvosi Kamara új vezetése első pillanattól kezdve határozottan foglalt állást a béremelés szükségessége mellett és a hálapénz jelenléte ellen, érvelésük szerint a paraszolvencia kivezetését csak az orvosi bérek látványos emelésével lehet megvalósítani.

A pandémia rávilágított az ellátórendszer működési hiányosságaira, ezért a felfokozott hangulatban 'könnyebben' elkezdődhetett egyfajta párbeszéd

a kormány és a kamara új vezetése között. Az vitán felül áll, hogy ha nincs a járvány, nincs béremelés sem. El kell ugyanakkor ismerni, elegáns gesztus volt a kormányfő részéről, hogy teljes mértékben elfogadta a kamara béremelési javaslatát az egyes kategóriákra vonatkozóan.

A béremelésnek azonban magas ára lesz: csak a szakellátásban idén 200 milliárd forintos többletkiadást fog eredményezni

az emelés, amihez hozzájön az alapellátásban dolgozók megnövelt jövedelme, újabb 100 milliárdos kiadással. Egyelőre nem látni, hol áll meg a számláló az esztendő végén, mivel a szakdolgozók elégedetlenkedéseire is reagálnia kell a kormánynak, vélhetően még a nyáron egy előre hozott fizetésemeléssel le kell csillapítania a nővéreket.

sinkó eszter semmelweis egyetem
Forrás: Semmelweis Egyetem

És ennek lett az ára az az orvosok felé, hogy a kormány feltételeket rendelt a béremeléshez?

A belügyminiszter úgy állt hozzá, ha a kormány biztosítja a béremelés fedezetét, cserébe rendet, pedantériát várhat el a szolgáltatások környékén.

Ennek elősegítésére jött létre az új, egészségügyi szolgálati jogviszony, ami engedélyhez köti a másodállások vállalását, és a magánszektorban való munkavégzést. A magán-. és a közellátás közötti átjárhatóság megszüntetését is kezdeményezi az új szabályozás, a visszaélések számát csökkentendő, kérdés persze, a betegek első reakciói mennyire felelnek meg az előzetes elvárásoknak. Különösen a várandós anyukák neheztelnek az új feltételek miatt.

Emellett célul tűzték ki a kórházakban tapasztalt felfelé tartó bérspirál megállítását, amit a munkaerőhiány táplált. E folyamatnak az országosan egységes bérekkel kívántak véget vetni.

Ezekből a célkitűzésekből úgy tűnik, mostanra azért valamennyit feladott a kormány.

Így van, hiszen a bérmegállapodás és az ennek nyomán, több év alatt megvalósuló szakaszos béremelés nem szünteti meg az orvos- és nővérhiányt egy csapásra az országban. Az intézmények az ellátások biztosítása érdekében kénytelenek a másodállásokat engedélyezni, de így a dolgozók túlterheltsége is megmaradhat. A szolgálati jogviszony életbelépése előtti utolsó napokban sok intézményvezető arra kényszerült, hogy egyedi ajánlatokat tegyen dolgozóinak, mivel a szűkös HR helyzet okán továbbra is diktáló pozícióban maradtak az orvosok és a nővérek.

Ennek milyen várható következményei lesznek?

Annak érdekében, hogy a pandémia után is meg tudják tartani munkatársakat, a vezetők magas szinten rögzítették a béreket, így viszont

a kórházak további eladósodása kódolva van a rendszerben.

Nem szabad elfelejteni, hogy az intézmények nemcsak az országon belül versenyeznek a jó szakemberekért, hanem a külföldi kórházak ajánlataival is.

Nem mehetünk el szó nélkül az intézmények fenntartásában, irányításában bekövetkezett változások mellett sem. Itt milyen szándékok láthatóak a háttérben?

Egyértelmű központosítási törekvés érzékelhető a kormány részéről

az irányítási rendszerben, több megyei kórházat, egyetemi centrumot és országos intézetet is kiemeltek, amelyek alá szervezik a teljes intézményhálózatot – szőröstől-bőröstől. A kiemelt intézményeknek a mozgástere és egyúttal a felelőssége jelentősen nagyobb lesz a városi kórházakénál. Az ellátórendszer struktúráját alapvetően befolyásolja a humánerőforrás rendelkezésre állása, s miután nem kizárt, hogy a

járvány lecsengése után néhányan még távoznak az állami egészségügyből, várható, hogy több osztály, intézmény működése ellehetetlenül.

Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) legfontosabb feladata a közeljövőben ezért a kapacitások újratervezése lesz. Az OKFŐ megerősített és kibővített hatáskört kapott, ami megkönnyíti a cselekvést, céljait azonban csak akkor tudja elérni, ha nagyon tudatosan menedzseli, irányítja a szolgáltató rendszert, és felismeri, hogy a központosítás ellenére az egyes intézmények önállóságát az indokolt mértékig meg kell hagynia. Persze kihívást jelent annak meghatározása, mi az indokolt mérték. Jó példaként azonban érdemes Norvégiára gondolni, ahol a középszintű irányító apparátusok azzal foglalatoskodnak, hogy a kórházak teljesítményét különböző szempontok alapján monitorozzák, és csak akkor akkor avatkoznak be, ha a fontos indikátorok közül valamelyik hibádzik. Ez azt jelenti, hogy az elvárások azonosításán keresztül menedzselik a rendszert, de a napi ügyekben nem nyilvánítanak véleményt. Felfogták, hogy az egyes intézményekben jelen lévő helyi tudásra szükségük van.

A betegek számára elérhető gyógyító kapacitások jövőjét az egészségügyi dolgozók intézmények közötti, felfelé tartó áramlása is meghatározza a jövőben. Mit jelent ez a gyakorlatban? A megyei kórházak várhatóan elszipkázzák a városi kórházak dolgozóit, a városi kórházak pedig a szakrendelőkből csábítanak el orvosokat, miközben egyes háziorvosok másod- és harmadállást vállalnak az intézményekben. Mindez

a betegek oldaláról azt eredményezi, hogy a szolgáltatásokhoz való hozzáférésben veszteségeket szenvednek el,

hiszen a közelükben ellátópontok fognak megszűnni. Az ellátásbeli egyenlőtlenségek és hiányosságok így fel fognak erősödni, hacsak az OKFŐ nem tesz tudatosan ellenlépéseket ennek megakadályozására.

Ezen a helyzeten segít, ha az állam közbeiktat egy jól átlátható, világos betegút-rendszert, vagy betegirányítási rendszert?

Az egyenlőtlenségek mérséklése céljából ez valóban létfontosságú lenne. Az emelt szintű, kiterjesztett alapellátás felfuttatása is megoldás lehet a hozzáférés javításában, kivált, ha a lakóhelyhez közeli ellátásokban a praxisközösségek segítségével korábban nem látott mértékű többletszolgáltatásokat nyújthatnak. Mindezek mellett az is helyes irány lehet,

ha az egyes városokban felszabaduló osztályok helyén krónikus, vagy idős betegek ápolását vállalják.

Összefoglalóan ezek a folyamatok milyen hatással lehetnek a magánegészségügyi szektorra?

A kormány béremelés formájában hatalmas forrást allokált a szektorba, de a kórházak alapfinanszírozásán nem változtatott, ahogyan a teljesítményvolumen-korláthoz, ami a beavatkozások számát megszabja, sem nyúltak.

Ezért hiába lesznek elméletileg pihentebbek ezután az orvosok, ha a finanszírozási korlátok nem engedik az eddiginél több beavatkozás elvégzését a közellátásban.

Könnyen előállhat persze az a helyzet, hogy a feltételezettnél többen vállalnak másodállást, már csak annak okán is, mert a paraszolvenciát kivezetik, így a kieső jövedelmet valamiből pótolni kell. A béremelés pedig mindenre nem jelent gyógyírt. A hálapénz súlyos torzulásokat eredményezett a mindennapi működésben, ezért a kivezetésére tett próbálkozások tiszteletre méltóak, és támogatandóak, de ne felejtsük el,

a paraszolvencia egyfajta teljesítményösztönzőként is hatott.

Az orvosok – amennyiben hálapénzzel 'jutalmazott' ellátásról volt szó -, eddig abban voltak érdekeltek, hogy minél több beteget ellássanak, ez azonban egyéb kormányzati intézkedés hiányában, a jövőben drasztikusan megváltozhat.

A folyamatok előre láthatóan abba az irányba tendálnak, hogy a sorbanállás megnő a közellátásban,

két következménnyel: egyrészt az emberek a hatalmas többletforrás ellenére elégedetlenek lesznek az állami ellátás színvonalával, másrészt

még nagyobb tömegek vonulnak a magánellátáshoz.

A magánszereplők egyre inkább helyettesítői lesznek az állami ellátásnak, semmint kiegészítői, szemben a mai helyzettel.

A plusz kereslet még feljebb hajthatja az árakat a magánegészségügyben?

Igen, vélhetően emelkedni fognak a magánellátások árai, és a magánszolgáltatóknál dolgozók bérei is tovább növekedhetnek, ugyanis a magánintézményeknek tartani kell a béremelési tempóban a ritmuskülönbséget, ha versenyképesek akarnak maradni. Fontos azonban megjegyezni, hogy a kereslet növekedésének vannak/lesznek anyagi korlátai, így az nem tud teljesen elszakadni az emberek általános jóléti és jövedelmi helyzetétől. És azt sem szabad elfelejteni, hogy az elmúlt időszakban már jelentősen bővült a kínálat a magánszektorban.

Összességében elmondhatjuk, hogy

a változtatásoknak a vesztesei – a kormányzati szándékok ellenére – a közfinanszírozott ellátásban rekedt betegek lehetnek,

amennyiben kiegészítő kormányzati beavatkozások nem születnek a béremelések mellé.

A magánellátók viszont egyértelmű nyertesei a kialakult helyzetnek.

A nagy szolgáltatók egyre jobban megerősödnek, egyre több komplex ellátást tudnak biztosítani, így a jövőben ezekben az intézményekben koncentrálódhat a magán betegellátás döntő hányada.

sinkó eszter semmelweis egyetem
Forrás: Semmelweis Egyetem
Sinkó Eszter
Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ, egészségügyi közgazdász
A Közgazdaságtudományi Egyetem elvégzése után az akkori egészségügyi tárcánál dolgozott gyakornokként, később osztályvezetőként dolgozott a Szociális Intézetek Központjában. 1988 őszén csatlakozott a
Tovább
A Közgazdaságtudományi Egyetem elvégzése után az akkori egészségügyi tárcánál dolgozott gyakornokként, később osztályvezetőként dolgozott a Szociális Intézetek Központjában. 1988 őszén csatlakozott a Tovább

Címlapkép forrása: Getty Images

oltás_koronavírus_vakcina
gáz
huawei
frankfurt

Alapblog Soha ilyen jókedv!

Ilyet még nem látott a világ, az Egyesült Államokban olyan ütemben oltanak, hogy a vállalatok beszerzési menedzserei...

Kasza Elliott-tal Tesla

Tegnap élesedett a pár napja berakott eladási megbízásom 780-on, rögtön nyitás után. Majdnem elérte a csatornatetőt...

Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Minden, amit a kezdéshez tudni érdemes.
Online előadás
Megmutatjuk, hogyan tudtok akár már holnap kereskedni!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Felvigyázó /Junior felvigyázó

Felvigyázó /Junior felvigyázó

Elemző/Junior elemző

Elemző/Junior elemző
2021-04-29
Lakossági hitelkockázatok & behajtás 2021 Meetup
2021-06-01
HR Revolution 2021
2021-06-03
Financial and Corporate IT 2021
2021-06-08
FM & Hybrid Office 2021
gáz