GettyImages-1193880464
Gazdaság

Komoly ellentmondásba keveredett Európa, elképesztő összegeket költhet el feleslegesen

Az Európai Unió egyik kiemelten fontos célja, hogy 2050-re elérjük a klímasemlegességet, és ennek része a fosszilis energiaforrások használatának drasztikus csökkentése, beleértve a földgázt is. Ehhez képest a gyakorlat azt mutatja, hogy nagyban zajlik az európai földgázinfrastruktúra bővítése, legyen szó Északi Áramlat-2-ről vagy LNG terminálok építéséről. Ezeknek a fejlesztéseknek az összköltsége pedig bődületesen magas lehet, holott már a jelenlegi kapacitásokat sem használjuk ki igazán, ráadásul a klímacélok elérése miatt is inkább a tiszta energiaforrások felé kellene elmozdulnunk – derül ki az amerikai Global Energy Monitor által készített friss tanulmányból.

Komoly ellentmondásba keveredett Európa

Az Európai Unió 2050-re tűzte ki célul, hogy elérje a klímasemlegesség állapotát, melynek része egy 2030-as köztes cél elérése, amikorra a tagországok 55 százalékkal csökkentenék a karbonemissziójukat az 1990-es szinthez képest. Ezeknek az eredményeknek az eléréséhez azonban a fosszilis energiahordozók használatának drasztikus csökkenésére lesz szükség, beleértve a földgázt is. Az Európai Bizottság és a Nemzetközi Energiaügynökség is azzal számol alacsony károsanyag-kibocsátással járó forgatókönyveik részeként, hogy a földgázfogyasztás drasztikusan csökken.

A gyakorlat azonban egy ettől egészen eltérő képet mutat, hiszen például az IEA egy elemzése szerint az Európai Unió földgázfogyasztása az elmúlt években nőtt, és már majdnem annyi szén-dioxid-kibocsátással jár, mint a szén használata. Ez azonban még nem minden:

az amerikai Global Energy Monitor elemzése alapján az EU gázinfrastruktúrája az elmúlt években bővült, és ez a tendencia várhatóan a következő években is folytatódni fog.

Tavaly az Európai Unió felé irányuló földgázimport-kapacitások évi 10 milliárd köbméterrel bővültek, bár ez valamivel alacsonyabb, mint az elmúlt öt év átlagos éves 16 milliárd köbméteres értéke. Ebben azonban inkább a koronavírus-járvány lehet a ludas, nem pedig a hirtelen megváltozott irányvonal. Emellett pedig elég nagyívű projektek is készülőben vannak, mint amilyen a már több mint 90 százalékban elkészült Északi Áramlat-2, amely önmagában 55 milliárd köbméteres kapacitásbővítést jelent majd Oroszország és Németország között. Erről az alábbi cikkünkben részletesen is írtunk már:

A GEM számításai szerint, ha minden jelenleg építés alatt álló és tervezett gázinfrastruktúra megvalósul, akkor az évente 222 milliárd köbméteres növekedést jelentene az EU-s földgázimport-kapacitásokban, ami 35 százalékos bővülésnek felel meg.

Jelenleg az EU-ban mintegy 21 milliárd eurónyi költséggel járó földgázvezeték és LNG terminál kialakítása zajlik, a tervezett gázinfrastruktúra megépítése pedig további 66 milliárd eurónyi kiadással járna, azaz összesen 87 milliárd eurónyi összegről van szó.

Ezzel azonban csak annyi a bökkenő, hogy az így kialakított extra és nem túl olcsó infrastruktúra több évtizedre biztosítana egy még a mostaninál is magasabb földgázfogyasztást, miközben a 2050-es klímasemlegesség elérése érdekében ennek a csökkentésére lenne szükség. Ezen felül az Artelys egy tavalyi elemzése szerint:

a jelenlegi EU-s gázinfrastruktúra megfelelő arra, hogy biztosítsa a felmerülő földgázkeresletet különböző forgatókönyvek esetében is, beleértve az extrém kínálati oldali sokkokat.

Magyarán az ebből levonható konklúzió a GEM szerint az az, hogy:

az EU vagy teljesen feleslegesen költ el közel 90 milliárd eurót arra, hogy kiépítsen egy hálózatot, amit nem fog kihasználni, vagy ha igen, akkor meg a klímacélokat nem fogja teljesíteni.

Ezek közül pedig egyik eshetőség sem hangzik kifejezetten biztatónak a jövőre nézve.

Kelet-Európa az egyik legnagyobb fejlesztő

A gázinfrastruktúra legnagyobb mértékű bővítése Nyugat-Európához köthető, amely elsősorban az Északi Áramlat-2 megaprojektnek köszönhető, amely Oroszországból szállítana földgázt Németországba a Balti-tenger alatt, évente maximum 55 milliárd köbmétert.

Jelentős bővítések zajlanak és várhatóak azonban Kelet-Európában is. Az egyik ilyen már megvalósítási szakaszban lévő projekt a Baltic Pipe, ami Norvégia felől vinne földgázt Lengyelországba elsősorban azért, hogy csökkentse az orosz importfüggőséget. Egy másik nagyobb tervezett fejlesztés a White Stream Gas Pipeline, amelyet Fehér Áramlatként fordíthatnánk le, és évi 32 milliárd köbméter földgázt szállítana a Fekete-tengeren keresztül az EU-ba Türkmenisztánból.

Magyarország esetében a GEM jelentése több mint 600 kilométernyi vezetéket említ, amelynek költségeit 2,5 milliárd euróra becsülik.

Ezek között van a szerb-magyar földgázvezeték is, amely idén októberben készülhet el a hazai oldalon.

földgáz3
Forrás: GEM - Europe Gas Tracker Report 2021

Átalakulóban a földgáz finanszírozási háttere

Az Európai Unió a korábbi években több esetben nyújtott támogatást különböző földgázinfrastruktúrához kapcsolódó projektek számára. Ez egyrészt közvetlenül is segíti a finanszírozási folyamatot, de egyben legitimálja is ezeket a fejlesztéseket, ami meg a magántőke bevonását segíti. Az EU támogató szerepének tehát ebben az értelemben duplán pozitív hatása van.

Több jel azonban arra utal, hogy ez a szerepkör változóban van, és a szabályozási környezet változása miatt várhatóan visszaszorul majd a földgázfejlesztésekre szánt támogatások mértéke (pl. TEN-E szabályozás, 2021-2027-es EU-s költségvetési szerkezet, európai klímatörvény).

A GEM szakértői azonban megjegyzik, hogy sok esetben lemaradás tapasztalható még ezen téren mind intézményi oldalon, mind pedig a magánbefektetők részéről. Ezek közé tartozik az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) is, amely 1,2 milliárd eurónyi finanszírozást nyújthatott különböző földgázvezeték és LNG terminál fejlesztésekre. A kereskedelmi banki oldalon pedig egyelőre csak a BNP, a Rabobank, az UniCredit és a US Bancorp azok, amelyek nem nyújtanak finanszírozást olyan vezetékek számára, amelyek palaolajat- és gázt szállítanak. A szabályozási környezet változásával és az EU-s támogatások visszavágásával azonban itt is változhat a helyzet a jövőben.

A fogyasztás drasztikus csökkentésére lenne szükség

A 2050-es klímacélok eléréséhez, ahogy fentebb is említettük már, egyrészt a földgázfogyasztás drasztikus visszafogására lenne szükség. Másrészt pedig a meglévő földgáz esetében szén-dioxid-leválasztás és -tárolás technológiát kellene alkalmazni, hogy csökkentsük az emissziót. Az Európai Bizottság JRC nevű kutatóközpontja például azt találta, hogy a legtöbb alacsony károsanyag-kibocsátás elérését vizsgáló forgatókönyv megegyezik abban, hogy az olaj és földgáz használatát legalább 75 százalékkal kellene csökkenteni a mostanihoz képest. Az európai klímatörvény egyik köztes célja lenne, hogy 2030-ig 55 százalékkal csökkenjen a karbonemisszió az 1990-es szintekhez képest.

Ehhez a földgázfogyasztásnak több mint a harmadával kellene csökkennie a következő 10 évben.

Ezt mutatja az alábbi grafikon is, amely több különböző tanulmány becsléseit mutatja azzal kapcsolatban, hogy milyen mértékben kellene csökkenteni a jövőben a földgázfogyasztást a klímacélok eléréséhez. Az is látható, hogy már a meglévő kapacitások is jóval meghaladják a jelenlegi igényeket, és ennek csak a bővülése várható.

földgáz1
Forrás: GEM - Europe Gas Tracker Report 2021

A GEM számításai szerint azonban az EU-27 földgázfogyasztása nagyjából stagnált az elmúlt négy évben mintegy évi 400 milliárd köbméter körül. A 2030-as köztes célok eléréséhez ennek a keresletnek az évi 4 százalékos csökkenésére lenne szükség.

A kontextus kedvéért érdemes megjegyezni, hogy a földgázfogyasztás volt felelős az EU-27 szén-dioxid-kibocsátásának a negyedéért 2018-ban. Az elmúlt években ugyan csökkent a szénhez kapcsolódó károsanyag-kibocsátás, de a földgáz esetében meg nőtt, bár így is nettó pozitív hatás látható a 2000-es évek közepétől. A klímasemlegesség eléréséhez azonban ezeket a kibocsátásokat gyakorlatilag nullára kellene leszorítani a következő harminc évben a fogyasztás csökkentésével, szén-dioxid-leválasztás és -tárolás használatával vagy a fosszilis energiahordozók kiváltásával (pl. megújulók, atomenergia).

földgáz2
Forrás: GEM - Europe Gas Tracker Report 2021

A földgázfogyasztás egy nagy részét egyébként az épületek fűtése teszi ki, összesen 36 százalékot, egy további jelentős része, 29 százaléka, gáztüzelésű erőművekben kerül felhasználásra áramtermelés céljából, míg 23 százalék ipari felhasználású.

A GEM szakértői azt is megjegyzik, hogy a földgázfogyasztás kiváltására limitált mértékben alkalmasak az alternatív források, mint amilyen a hidrogén, a biogáz vagy a szintetikus metán.

(GEM)

Címlapkép: Oliver Bunic/Bloomberg via Getty Images

london_shutter-20170512
vakcina oltás oltatás koronavírus
románia
kreml kremlin oroszország moszkva vlagyimir putyin
frankfurt
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021-06-01
HR Revolution 2021
2021-06-03
Financial and Corporate IT 2021
2021-06-08
FM & Hybrid Office 2021
2021-06-09
Hitelezés 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Üzleti modellező

Üzleti modellező

Hitelkockázati modellező

Hitelkockázati modellező
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Megnézzük hogy épül fel, és miként kell értelmezni az általa mutatott értékeket.
london_shutter-20170512