GettyImages-1230245192
Gazdaság

Melyik a legzöldebb közlekedési eszköz - A vonat, a repülőgép vagy az autó?

Portfolio
A koronavírus-járványnak köszönhetően a legtöbben kénytelenek otthon maradni, és a közlekedési eszközök közötti választás problémája nem merül fel. A járvány előtt azonban folyamatosan emelkedő tendencia bontakozott ki az utazási igényeket illetően, és különösen a légiközlekedés népszerűsége nőtt jelentősen az elmúlt két évtizedben, bár bővült a vasutat választók száma is. A környezetterhelés szempontjából azonban nem mindegy, hogy ki milyen eszközt választ utazásai során, hiszen számottevő különbségek vannak az egyes kategóriák között. A klímaváltozás kapcsán tehát ezeket is érdemes alaposan megfontolni, és ennek megfelelően cselekedni – derül ki az Európai Környezetvédelmi Ügynökség tanulmányából.

Sokat utazunk és egyre többet repülővel

Az európai zöld megállapodás (European Green Deal) egyik célja, hogy 2050-re 90 százalékkal csökkenjen a közlekedésből származó üvegházgáz-kibocsátás mértéke az 1990-es szintekhez képest. Ennek elérését azonban nem csak az elektromos autók elterjedése segítheti jelentős mértékben, hanem az is, hogy milyen közlekedési eszközt választunk egyéb utazásaink kapcsán.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentése szerint

2018-ban az EU-27 tagállamokban összesen 569 milliárd kilométert tettek meg az utazók légiközlekedés segítségével, és 407 milliárd kilométert vasúti közlekedéssel.

Ez utóbbi beletartozik 126 milliárd kilométer, amit nagysebességű (HSR) vasút segítségével tettek meg az emberek. Az alábbi grafikonon látható, hogy 1995 óta a légiközlekedésben az összesített utaskilométer értéke az EU-27 tagokat tekintve valamivel több mint 200 milliárd kilométerről 569 milliárd kilométerre nőtt évente. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy meredek ütemben bővült a légiközlekedési hálózat az elmúlt években, és a szektor liberalizációját követően jelentősen megnőtt a diszkonttársaságok száma. Az Európai Bizottság adatai szerint a diszkont légitársaságok által üzemeltetett járatok száma az Európai Gazdasági Térségben 88 százalékkal emelkedett 2006 és 2017 között. Szintén bővülés volt látható az európai vasúti közlekedésben is, amely 30 százalékkal nőtt 1995-2018 között. Különösen gyorsan emelkedett ezen belül azonban a nagysebességű (HSR) vasúti közlekedés utaskilométer értéke, ami közel megháromszorozódott ugyanezen időszak alatt.

közlekedés1
Forrás: EEA - Transport and environment report 2020

Ehhez kapcsolódóan érdekes megfigyelés, hogy 2018-ban a nemzetközi utasok mindössze 8 százalékát tették ki a teljes vasúti közlekedést igénybe vevők számának. Az Eurobarometer egy korábbi felmérése alapján a megkérdezett EU-s állampolgárok 78 százaléka sohasem használja a vasutat nemzetközi utazások alkalmával. Magyarán a legtöbben a vasúti közlekedést alapvetően belföldi utazások alkalmával veszik igénybe.

A légiközlekedésben ettől egy némileg eltérő kép rajzolódik ki, hiszen itt az utasok mintegy fele az Európai Unión kívülre utazik, míg 35 százalékuk az EU-s tagországok közötti közlekedés során veszi igénybe ezt a közlekedési formát. Belföldi utazásra tehát csak az utazók nagyjából 15 százaléka választja a légiközlekedést. A legnagyobb utasforgalmat Spanyolország és Németország bonyolította le tavaly, őket pedig Franciaország és Olaszország követte.

közlekedés2
Forrás: EEA - Transport and environment report 2020

A koronavírus-járvány persze alaposan felborította a terepet, az IATA tavalyi becslései szerint például a légiközlekedésben megtett utaskilométerek száma 2024-ig nem fogja elérni a járvány előtt látott szinteket. A gazdasági felépülés során pedig előbb a diszkont légitársaságok helyzete javulhat, majd ezt követően a többieké.

Környezetterhelő légiközlekedés

Mind a légiközlekedés, mind pedig a vasúti közlekedés terheli valamilyen szinten a környezetet, amibe beletartozik az eszközök működtetése, a szükséges üzemanyag biztosítása, a kapcsolódó infrastruktúra kiépítése, a zajterhelés és így tovább. A teljes környezetterhelés mértéke tehát számos összetevőből áll össze, nem csak az üzemeltetés közvetlen hatásaiból ered.

Az EU-27 tagországokban 2018-ban az üvegházgáz-kibocsátások 24,6 százaléka volt kapcsolható közvetlenül a közlekedési szektorhoz.

Ezen belül a légiközlekedés a szennyezések 13,2 százalékáért, a vasúti közlekedés a 0,4 százalékáért, míg a közúti közlekedés a 71,8 százalékáért volt felelős összesen, míg a maradék a hajózáshoz köthető.

Ha ezeket a költségeket számszerűsítjük, akkor

a teljes környezetterheléssel járó költségek az EU-28 tagállamokban a légiközlekedés esetében elérik a 32,7 milliárd eurót, míg a vasúti közlekedésnél ez 7,8 milliárd euró körül mozog. Ez azonban semmi a személygépjárművek 161,2 milliárd eurós becsült környezeti költségeihez képest.

Ezekbe beletartoznak a zaj- és légszennyezéssel, klímaváltozással és az üzemanyagszükséglettel (WTT) járó költségek is. Ha az egyéb környezeti hatásokat is figyelembe vesszük, akkor a költségek még ennél is magasabbra rúgnak. Fontos azonban megkülönböztetést tenni az egyes közlekedési kategóriákon belül is, hiszen nem mindegy, hogy rövid vagy hosszú távú repülőjáratról van szó, esetleg elektromos vagy dízellel működő vonatról. Az alábbi ábrán látható, hogy ha az egyes közlekedési formák abszolút költségeit vesszük figyelembe, akkor a hosszú távú repülőjáratok környezetterhelési költségei a legmagasabbak, míg a vonatközlekedés láthatóan bármilyen formában jóval olcsóbb aggregát szinten.

közlekedés3
Forrás: EEA - Transport and environment report 2020

Ez azonban némileg megtévesztő képet adhat a valóságról, hiszen a teljes költség attól is függ, hogy milyen mértékben használatos egy-egy közlekedési forma. Korábban pedig már láthattuk, hogy a légitársaságok utaskilométer értéke magasabb, mint a vasúti közlekedésé, illetve a nemzetközi – és hosszabb távú – utak adják a repülőgépek forgalmának egy jelentős hányadát. Ha az előbbi teljes költséget utaskilométerre vetítjük le, akkor már egy egészen eltérő képet lehet látni. Ebben a megközelítésben már az látható, hogy utaskilométerenként nézve a rövid távú légiközlekedés jár a legmagasabb költséggel, és a vasúti közlekedés minden kategóriája jobban teljesít. A környezetterhelési szempontból pedig leginkább költséghatékony megoldás pedig a nagysebességű és hagyományos elektromos vonatok használata.

közlekedés4
Forrás: EEA - Transport and environment report 2020

Akkor használjunk inkább vonatot?

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) tanulmányának megállapításai szerint erre a kérdésre egyértelműen igen a válasz, ha a célunk a környezetterhelés költségeinek csökkentése, de azért itt is vannak megfontolandó dolgok, amik elsősorban a hálózatfejlesztéshez kapcsolódnak.

Az ügynökség kutatói még egyet csavartak az eddigieken, és készítettek egy vizsgálatot az egyes közlekedési eszközök környezetterhelési költségeit illetően, amely még részletesebb lebontást tett lehetővé. Az alábbi ábrán például azt lehet látni, hogy 1000 kilométeres távolságra vetítve mekkora költségvonzattal járnak az egyes közlekedési eszközök utasonként, beleértve a különböző repülőgéptípusokat, elektromos és hagyományos belsőégésű személygépjárműveket, illetve a nagysebességű és intercity járatokat. Ebből az látszik, hogy továbbra is a légiközlekedés jár a legmagasabb költségekkel, ha ezt a vasúti közlekedés formáihoz vagy a 4 személyt szállító személygépjárművekhez hasonlítjuk.

Ha azonban az autóban csak a vezető tartózkodik és nem szállít utasokat, akkor viszont már a hagyományos benzinnel és gázolajjal működő gépjárművek minősülnek a leginkább környezetszennyezőnek.

Az elektromos autók esetében is arányosan magasabb egy személyes közlekedés esetében a környezetterhelési költség, ugyanakkor ennek nagy részét a zajszennyezés teszi ki a tanulmány szerint. Végül érdemes megjegyezni, hogy a vasúti közlekedés ebben a megközelítésben is a leginkább környezetbarát közlekedési módnak tekinthető.

közlekedés5
Forrás: EEA - Transport and environment report 2020

A fentiek alapján tehát megállapítható, hogy szinte minden vonatkozásban kevésbé környezetterhelő a vasúti közlekedés, akár a légiközlekedéshez, akár a hagyományos belsőégésű vagy elektromos személygépjárművekhez hasonlítjuk. Viszonyításképpen, a légiközlekedés nagyjából hatszor annyi környezetterhelési költséggel jár, mint a nagysebességű elektromos vasúti közlekedés. Ez azonban csak akkor érvényes, ha azok megfelelő kihasználtság mellett működnek. Emellett azonban az is fontos megállapítása az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) tanulmányának, hogy optimális kihasználtság mellett a személygépjárművekkel járó emissziós költségek is lényegesen alacsonyabbak, ám egyszemélyes használat esetén ez is jelentősen terheli a környezetet. A légiközlekedés azonban szinte minden vonatkozásban rosszabbul teljesít a többi közlekedési eszközhöz képest, és különösen a rövid távú utak esetén jár magas költségekkel. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a felszállás és a leszállás az, ami elsősorban kibocsátással jár a repülőgépek esetében.

A tanulmány egyik legfontosabb megállapítása tehát az, hogy a kihasználtság mértékétől függően jelentős különbségek mutatkoznak a környezetterhelés költségeinek szempontjából.

Emellett a szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy bár a vasúti közlekedés kevésbé környezetterhelő, és érdemes lehet fejleszteni a hálózatot, de itt is nagyon fontos, hogy az infrastruktúra bővítése ne környezetszennyező módon történjen. Ebbe beletartozik az acél- és cementgyártás, illetve az építkezéshez felhasznált üzemanyag. Egyes hálózatok kiépítése ugyanis ebből a szempontból jóval nagyobb erőforrásokat igényelhet, ha például hidakat kell felhúzni vagy alagutakat fúrni egy-egy vasútvonal kiépítése érdekében. Végül azt is megjegyzik a szakértők, hogy a legcélravezetőbb az lenne, ha első körben a leginkább szennyező rövid távú légiközlekedés irányából sikerülne az utazókat a vasúti közlekedés felé terelni a hálózatok okos bővítésével és fejlesztésével.

(EEA)

Címlapkép: Jonas Güttler/picture alliance via Getty Images

frankfurt
görög santorini getty stock
Procida Olaszország sziget
mcdonalds gyorsétterem
london_shutter-20170512
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Megnézzük hogy épül fel, és miként kell értelmezni az általa mutatott értékeket.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Üzleti modellező

Üzleti modellező

Hitelkockázati modellező

Hitelkockázati modellező
2021-06-01
HR Revolution 2021
2021-06-03
Financial and Corporate IT 2021
2021-06-08
FM & Hybrid Office 2021
2021-06-09
Hitelezés 2021
pfizer biontech vakcina koronavírus ellen