egészségügy kórház koronavírus kórházi ágy reform
Gazdaság

Szép csendben kórházreformra készül a kormány

A koronavírus-járvány következményeinek enyhítésére létrehozott uniós alapból származó pénzek magyarországi felhasználásának terve kilenc fő pillérre épül, és ezek egyike az egészségügyet érinti. Az 5900 milliárd forintos keretösszegű Helyreállítási és Alkalmazkodási Terv minden hatodik forintja az ágazat fejlesztésére mehet, cserébe pedig a kormány fontos lépéseket is felvállal a társadalmi egyeztetés céljából közzétett dokumentumban. Ezek szerint átalakulnak a kisebb kórházak, a komolyabb ellátásokhoz csak a megyei intézményekben lehet hozzájutni. Az új Dél-budai Centrumkórházat is uniós pénzből valósítaná meg a kormány. Egyúttal őszintén szól a mostani, kritikus humánerőforrás-helyzetről, amikor kimondja a kormányzati anyag, hogy "a betegek közvetlen ellátásában résztvevők száma (...) már nem tekinthető elégségesnek a biztonságos betegellátás biztosításához", és hogy a fejlemények humánerőforrás krízist vetítenek előre. Őszinte szembenézés, fontos célok, elengedhetetlen feladatok és tervek, rendelkezésre álló forrás - ez alapján kijelenthető: összeállt az egészségügy további átalakításához szükséges kritikus feltételrendszer. Ezek fényében már "csak" az a kérdés: haladni fog-e a reformfolyamat a kijelölt úton a végrehajtás során.
Merre tart az egészségügy átalakítása, és mi vár az egészségügyi szolgáltatókra? Április 14-i konferenciánkon kiderül:

Magyarország elkészítette a Helyreállítási és Alkalmazkodási Tervét, mely a járvány gazdasági és társadalmi hatásaira reagál, emellett a zöld és digitális átállást segíti elő. A program 9 komponensből áll, teljes forrásigénye 5900 milliárd forint, ennek egyhatoda az egészségügy fejlesztését érinti. A kormány közzétette, hogy az egyes alprogramok keretében milyen vállalásokat tenne az Európai Unió felé.

Erről részletesen írtunk múlt heti anyagunkban, most pedig az egészségügyi pillérről írunk ebben a cikkünkben:

Ezek a kormány céljai az egészségügy átalakításakor

Az egészségügy esetében úgy fogalmaz a dokumentum, hogy cél a magyarok általános egészségi állapotának folyamatos javítása az egészségügyi szolgáltatások színvonalának emelésével és az infrastrukturális, humánerőforrás és informatikai feltételek fejlesztésével. Az április elsején közzétett, egészségügyi fejlesztésekre vonatkozó alprogram 14 oldalon át részletezi a kormány szándékait, terveit és pontos feladatait.

  1. Első és legfontosabb célként az alapellátás megerősítését hangsúlyozza az anyag. "Az alapellátás megerősítése hazánkban több szempontból is indokolt, ugyanis a lakosság népegészségügyi mutatói rendkívül rosszak, továbbá egészségtudatossága, egészségismerete is gyenge" - érvel a dokumentumban a kormány. A kabinet célja a lakosság egészségügyi ellátásának átterelése a kórházi ellátásból az alap- és járóbeteg-szakellátásba. A program szerint az alapellátás fejlesztése lehetővé teszi a fő halálokot jelentő népbetegségek (2018-ban az összes halálozás 49%-át a keringési, míg 25%-át a daganatos megbetegedések okozták) hatékonyabb megelőzését.
  2. Az anyag őszintén beszél a mostani ellátórendszer hiányosságairól is. "Az egészségügyi ágazat előtt álló legfontosabb szakpolitikai cél a betegellátás elmozdítása egy beteg- és emberközpontú, lakóhely közeli ellátási modell irányába. A megkezdett strukturális átalakítások eredményeként elindult az ellátórendszer kórházközpontúságának csökkentése, ugyanakkor továbbra is azonosíthatók hiányterületek, hozzáférési és területi egyenlőtlenségek" - olvasható a tervben.
  3. A koronavírus humánegészségügyi járvány rámutatott a jelenlegi ellátórendszer működési sérülékenységére. Ezért a tervezett fejlesztések keretében kiemelt cél ezen sérülékenységek kiküszöbölése, az infekció-kontroll és a betegbiztonsági fejlesztések megvalósításával. Elsődleges feladat az infektológiai ellátóhelyek teljes infrastrukturális megújítása, ezenfelül biztosítani kell a legmodernebb orvos-technikai és védőeszközöket, melyek segíthetik a szakembereket a fertőző betegek ellátásban - sorolja a kormány a terveket. Mindezek mellett az egészségipar digitalizálása is kiemelt prioritás a magyar egészségügyi szektorban.
  4. Az egészségipar digitalizálása is kiemelt prioritás a magyar egészségügyi szektorban - mondja ki a dokumentum. Ennek keretében a kormány az információs és kommunikációs technológiákat használná nagyobb mértékben a megelőzésben, a diagnosztikában, a beteg-ellátás során, valamint a nyomon követés javítása érdekében. Ezek ugyanis növelik az egészségügyi ágazat hatékonyságát, megkönnyítik az ellátáshoz való tényleges hozzáférést, javítva ezzel az ellátások és a szolgáltatások biztonságosságát és minőségét. Az egészségügy digitalizációjának egyszerre kell szolgálnia az egészségügyi ellátórendszer és a lakosság érdekeit. Az egészségügyi dolgozók elvárása, hogy mindennapi munkájukat a digitalizálással hatékonyabban tudják elvégezni, csökkentsék a papír alapú dokumentációt, a gyógyítás a személyes találkozók helyett a telemedicina nyújtotta lehetőségek felé terelődjön, továbbá legyenek hatékonyabb erőforrásmenedzsment eszközök, továbbá csökkenjenek az adminisztrációs terhek.
  5. Az ágazati célkitűzések elérése nem lehetséges megbecsült, jól képzett, elkötelezett egészségügyi dolgozók nélkül - véli a kormány. A dokumentum itt felidézi a legutóbbi lépéseket ezen a téren. Az elmúlt években a kormányzat több lépésben emelte az orvosok bérét, mely valamelyest enyhített az orvosok kivándorlásán, ugyanakkor a megkezdett folyamat folytatása elengedhetetlen. Ennek keretében került sor az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény kihirdetésére. 2021. január 1-től bűncselekménynek számít a hálapénz adása vagy elfogadása az állami egészségügyi ellátásban.
  6. A lakosság egészségi állapotát alapjaiban határozza meg a fizikai aktivitás mértéke. Az egészség megőrzésének egyik legfontosabb eleme a mindennapi sport, amelyet könnyen elérhető létesítményekkel még vonzóbbá lehet tenni. A rendszeres testmozgás jelentős problémát jelent, mivel egyes településeken nincs elérhető sportinfrastruktúra. A helyben nyújtott lehetőségek tehát nagy előrelépést jelenthet a lakosság egészségi állapotának javításában.

Általánosságban a kormányzati dokumentum úgy fogalmaz, hogy "az egészségügyi rendszer szempontjából a legfőbb célkitűzések közé tartozik, hogy a lakosság egészségi állapota javuljon, hosszútávon is fenntartható és finanszírozható legyen, szolgálja a gazdaság versenyképességét (gyorsabb visszatérés a munka világába), valós és koherens helyzetkép táruljon fel az egészségügy állapotáról, biztonságos legyen az egészségügyi adatvagyon kezelése, illetve az állami vagy uniós források koordináltan, a stratégiai célokkal összhangban, horizontálisan és vertikálisan is összehangolt műszaki tartalommal készüljenek el".

Mire készül a kormány?

A fentebb bemutatott célok megvalósulása érdekében hat intézkedést említ meg az anyag.

  1. Alapellátás fejlesztése a háziorvosok szerepének erősítésére, a lakóhelyközeli szolgáltatások bővítésére és a szakellátás tehermentesítésére (COFOG-kód: 07.4)
  2. A XXI. századi egészségügy feltételeinek kialakítása (COFOG-kód: 07.4)
  3. Dél-budai Centrumkórház (COFOG-kód: 07.4)
  4. Az orvosok jövedelemviszonyainak rendezése, a hálapénz kivezetése (COFOG-kód: 07.4)
  5. Egészségügyi dolgozók lakhatási feltételeinek fejlesztéséhez szükséges beruházások megvalósítása (COFOG-kód: 07.4)
  6. Az egészségügy digitális átállásának támogatása (COFOG-kód: 07.4)

Azonosítja a problémákat

A kormányzati dokumentum fontos kihívásokat azonosít, többek között az Európai Bizottság 2020. évi, Magyarországra vonatkozó országspecifikus jelentése alapján. Ilyen például, hogy a magyar ellátórendszer túlzott mértékben kórházcentrikus (a kórházból elbocsátott betegek lakossághoz viszonyított aránya, tartózkodásuk átlagos hossza, illetve az ágyak száma is az uniós átlag felett van); a kórházi hálózat széttagoltsága nehezíti a betegek ellátásának hatékonyságát és minőségét; a kórházak adóssága rendkívüli mértékű és egyre növekvő az elavult kifizetési rendszer, továbbá az intézmények alacsony szintű döntéshozatali autonómiája következtében; a háziorvosok korösszetétele aggodalomra ad okot, mivel átlagéletkoruk a 2012. évi 55 évről 2018-ra 58 évre emelkedett.

A reform várható irányát is előrevetíti a most megjelent dokumentum. "Ezen szempontok figyelembevétele olyan összetett hozzáállást igényel, amely megoldást talál a humánerőforrás kérdésére, a járó- és fekvőbeteg-ellátás áttekinthetőbbé tételére, illetve az utógondozás és rehabilitáció feltételeinek fejlesztésére, továbbá a lakosság egészségtudatosságának erősítésére" - írta a kormány, amely azt is elárulta, hogy az egészségügyi reform költségeinek jelentős részét uniós forrásból finanszírozná.

Az egészségügyi reform különböző elemei MFF, RFF és nemzeti költségvetési forrásokból kerülnek megvalósításra - fogalmaz a kormány.

Praxisközösség országos szinten

Az ellátási rendszert érintő beavatkozások két pillére az alapellátás megerősítése és a szakellátás átalakítása, valamint a krónikus, nem fertőző betegségek hatékony megelőzése, felderítése és gondozása.

Az alapellátás fejlesztésének célja az együttműködés formáinak bővítése, kiegészítő szolgáltatások nyújtása és a megelőző tevékenységek megerősítése a 2019-es és a 2020-as országspecifikus ajánlásokkal összhangban. Az alapellátásban a praxisközöségek létrehozása az elsődleges cél. A praxisközösségekbe tartozó betegek az alapellátás során más szakorvosi vizsgálatokkal összhangban juthatnak a megfelelő szakorvosi ellátáshoz. Ez csökkenti a járóbeteg-szakellátás terheit, és otthonához közeli ellátást biztosít a betegek számára. Ehhez módszertani anyagok kidolgozására, a krónikus betegségmenedzsment dinamikus fejlesztésére, mindenekelőtt pedig egészségügyi prevencióra van szükség. A háziorvos a beteg-orvos találkozó első pontja kellene, hogy legyen az egészségügyi ellátórendszerben. A praxisközösség a területi ellátási kötelezettséggel rendelkező háziorvosi szolgálatok (felnőtt, vegyes, gyerek) feladatainak ellátására létrejött egészségügyi társas vállalkozás, amely az azonos telephelyen működő és/vagy területileg egymás mellett levő háziorvosi szolgálatokat működtet. Ez a praxisjoggal rendelkező háziorvosok önkéntes horizontális együttműködését jelenti, melybe további foglalkoztatottakat is bevonhatnak. A cél a praxisközösségek országos kiterjesztése.

Jön a kórházreform

A kormányzati anyag soraiból lényeges új információ olvasható ki: a kórházi ellátórendszerhez alapjaiban tervez hozzányúlni a kormány: jelenlegi ellátási redundanciákról, koncentrálási igényről, profiltisztításról beszél.

A koronavírus-járvány felhívta a figyelmet a hazai egészségügyi ellátórendszer működésében rejlő hibákra, ugyanakkor a fejlesztés lehetőségeire is - állapítja meg a dokumentum. A világjárvány kapcsán fontossá vált a megfelelő infekció-kontroll (fertőzések terjedésének megakadályozása érdekében szükséges lépések) és a betegbiztonsági fejlesztések megvalósítása a vérellátás és transzplantáció megerősítésével. Szükséges az infektológiai ellátóhelyek felújítása, új mentőállomások építése illetve felújítása (az RRF-ből az állami tulajdonú mentőállomások építése és felújítása történik meg, a TOP Pluszban az önkormányzati tulajdonú mentőállomások felújítása történhet meg).

A COVID-19 világjárvány tapasztalatai rámutattak arra, hogy a fekvőbeteg-ellátás infrastrukturális megerősítése az egyik legfontosabb cél a jelenlegi rendszerben - mondja ki a Miniszterelnökségen készült dokumentum.

Ez a megállapítás azért érdekes, mert a Portfolio-nak adott interjújában Nick Meadows, a londoni PwC Strategy üzletágának igazgatója pár héttel ezelőtt kiemelte:

"A betegségkezelésnek egyszerre vannak infrastrukturális és személyügyi feltételei. A járvány kezdetén számos példa volt a kórházi kapacitás korlátozására és az ágyhiányra. Idővel azonban azt is megfigyeltük, hogy azok az országok, amelyek rendelkeztek meglévő kapacitással, vagy ahol új kapacitásokat hoztak létre, a szakképzett egészségügyi személyzet hiányától szenvedtek az akut légzőszervi tünetekkel küzdő betegek kezelésében. A kapacitás vissza is állt a járvány előttivel némileg összehasonlítható szintre, miután a fertőzöttek száma lecsökkent, így hosszú távon kevésbé van szükség ilyen kapacitásra. Ezért lehet, hogy

nem hatékony megoldás az egészségügyi ellátási források, köztük az emberek és a finanszírozás nagy kórházakba történő összpontosítása.

Lehet, hogy néhány ország esetében a tapasztalatok alapján megszületett az a felismerés, hogy a kórházi rendszereik alulfinanszírozottak, azonban legalább ennyire fontos tanulság az alapellátás megerősítése is" - fogalmazott lapunknak a szakértő.

A kormányzati dokumentum szerint a járvány olyan akadályokat állított a jelenlegi ellátórendszer elé, amelyeket csak annak megfelelő fejlesztésével lehet biztonságosan megvalósítani. "Ennek kapcsán megkezdődött az egészségügyi ellátórendszer strukturális átalakítása. Ehhez elengedhetetlen a kórházi hálózat infrastrukturális, illetve digitális fejlesztése, amelyek segítik az ellátás hatékonyságának növelését. Annak érdekében, hogy egy esetlegesen bekövetkező, újabb világjárvány felkészülten érje a hazai ellátórendszert, azokat a nagy betegszám ellátására alkalmas intézményeket – amelyek a világjárvány idején is biztosítják a legsúlyosabb állapotú betegek ellátását, illetve kezelni képesek a fertőzésgyanús, egyéb sürgősségi beavatkozást igénylő eseteket – meg kell erősíteni. Ennek érdekében szükséges bizonyos országos intézetek, centrumkórházak fejlesztése, valamint az infektológiai ellátóhelyek megerősítése, speciális igényeknek megfelelő járványkórházak, illetve pulmonológiai hálózat kialakítása" - sorolja a terveket a kormányzati anyag, melynek az egyik legfontosabb és sokat mondó üzenete a következő:

"A hatékonyságnövelés egyik célja az aktív ágyak kihasználtságának növelése".

"Jelenleg sok esetben egy megyén (vagy akár az egyes intézményeken) belül a szakmai struktúrát tekintve redundanciák fedezhetőek fel. Az egyes szakmák szerinti ellátásokat a megyéken, régiókon belül koncentrálni javasolt, így az adott helyen nagyobb esetszámmal, nagyobb hatékonysággal és magasabb szakmai szinten tudják ellátni a betegeket. Ez az ún. profiltisztítás lehetővé teszi, hogy az aktív ellátásokat végző 40 kórházban az ellátás hatékonyan valósuljon meg. Az új struktúrában a kisebb térségi, városi kórházak a megyei vezető intézmény irányítása alá kerülnek, ezzel a megyében megvalósítható a hatékony ellátásszervezés" - vetíti előre a kormányzati jelentés.

A változás következtében bizonyos kórházakban profilváltásra is sor kerülhet,

így ezeknél a szolgáltatóknál nagyobb szerepet kaphatnak a rehabilitációs, krónikus és ápolási ellátások, illetve a járóbeteg-szakellátás irányba is átcsoportosíthatóak további kapacitások" - szerepel a dokumentumban, ami alapján kijelenthető: csökkenni fognak az aktív ágyak, főleg a megyei kórházak alá rendelt kisebb intézményekben.

Mindez azt szolgálja, hogy ez utóbbi ellátások a lakhelyhez közel, míg a magas szakmai kihívást jelentő ellátások centralilázáltan, magas színvonalon valósuljanak meg - olvasható a lényeges kormányzati szándék. "Ennek megfelelően a változással érintett intézményeknél infrastrukturális felújítások, valamint ápolási és orvostechnikai eszközök beszerzése is szükséges annak érdekében, hogy azok az ott nyújtott ellátási módozatok sajátosságaihoz tudjanak illeszkedni" - teszik hozzá. "A legmagasabb progresszivitási szintű, speciális ellátásokat az országos gyógyintézetek biztosítják, ahol rendelkezésre áll a megfelelően felkészített személyzet és a szükséges eszközpark is. Ez nem csak az elérhető egészségnyereséget növeli, hanem további szakellátó intézményeket és egészségügyi dolgozókat is tehermentesít, lehetővé téve számunkra, hogy más, az adott profilú intézményben ellátható betegek ellátására koncentráljanak" - véli az anyag.

A bonyolultabb fekvőbeteg ellátások központokba történő szervezése, és így a kisebb intézmények bizonyos osztályainak átalakítása hajaz arra a koncepcióra, amit a Boston Consulting Group letett korábban a szlovák kormány asztalára, az az átalakítási kísérlet végül egyébként elbukott. Azt is tudjuk tavaly június óta, hogy a BCG egy hasonló tartalmú koncepciót tett le a magyar kormány asztalára is a tavaly év során.

Mi várható a magyar egészségügyben és mit jelent ez a magánszolgáltatók számára? Szerdai konferenciánkon kiderül:

Lesz új kórház, uniós pénzből

Az ellátórendszer megfelelő kiszolgálóképességének biztosítási érdekében egy új centrumkórház (a Dél-budai Centrumkórház) létrehozása is javasolt.

Legutóbb ennek részleteiről is beszélt a Portfolio-nak adott interjújában Bedros J. Róbert, a DBC miniszterelnöki megbízottja:

"Az Egészséges Budapest Program legfőbb célja a fővárosi betegellátás színvonalának javítása, a gyógyító munkához megfelelő infrastruktúra és műszerezettség fejlesztése, a korszerű betegellátáshoz nélkülözhetetlen informatikai eszközök és hálózat fejlesztése, a betegkomfort erősítése, illetve a humánerőforrás krízis enyhítése. A Dél-Budai Centrumkórház tervezett megvalósítása mindezen pontokat felöleli" - olvasható a véleményezésre kitett anyagban.

A fővárosban az elmúlt harminc évben nem építettek új kórházat, ezért is van szüksége Budapestnek egy új, modern intézményre

- érvel a kormány. Újbudán, az M1-M7 bevezető kereszteződésénél épül meg az új (1200 ágyas) szuperkórház a program keretében, amely várhatóan 1,2 millió lakos ellátásáért felel majd. Az intézmény nemcsak a fővárosiakat látja el, hanem a nyugat- és közép-magyarországi régió öt megyéjéből fogadja majd a betegeket, és 24 órás sürgősségi ellátást nyújt.

Újfajta béremelés is jön?

Az orvosok jövedelemviszonyainak rendezése is fontos feladata a kormánynak a dokumentum szerint. "Kiemelt stratégiai cél, hogy javuljon a hazai egészségügyi ellátórendszer szakembermegtartó-képessége az egészségügyi ellátás megfelelő minőségének biztosítása érdekében, valamint, hogy javuljon a dolgozói elégedettség és ezáltal megelőzhető legyen a szakma elhagyása".

A kormányzati dokumentum beismeri, hogy kritikus a humánerőforrás-ellátottság az ágazatban. "A betegek közvetlen ellátásában résztvevők száma a külföldi lehetőségek és a magánellátás megerősödésének elszívó hatása, a pályát elhagyók nagy száma, illetve a pályát kevesebben választók miatt mostanra már nem tekinthető elégségesnek a biztonságos betegellátás biztosításához".

"Az elmúlt években véghezvitt béremelések pozitív hatásai már láthatóak, de nem elégségesek. Az egészségügyi

szakemberek életkori, területi megoszlása és létszám adatai a közeljövőben kialakuló humánerőforrás krízishelyzetet vetítik előre

- jósolja meg a komor jövőképet. "Az orvoselvándolás azért is kiemelten fontos terület, mert ellentétben a legtöbb tudományterülettel az egészségügyi technológia fejlődése nem váltja ki az élőmunkát, sőt inkább növeli a szakemberigényt" - jegyzi meg az anyag.

Az orvoselvándorlás terén is konkrét intézkedést említ a dokumentum, egy újfajta bérfejlesztést. "A kormányzat a fenti folyamatokat észlelve az elmúlt évtizedben számos olyan intézkedést tett, amelyek a kivándorlás korábbi ütemét jelentősen csökkentették, de a jelen helyzet további beavatkozást igényel. Ennek megoldására bérfejlesztést tervezünk bevezetni, amelyet két év alatt, több lépcsőben valósítanánk meg az orvoshiánnyal leginkább érintett 14 megyében, beleértve a szakorvosokat, háziorvosokat, fogorvosokat és az iskolaorvosokat is".

A reformértékű lépéseke felsoroló kormányzat anyag arra is kitér, hogy az Európai Bizottság éghajlatra vonatkozó stratégiai célkitűzéseihez a komponensben szereplő projektek bizonyított negatív hatással nincsenek. A „XXI. századi egészségügy feltételeinek kialakítása” és a „Dél-budai Centrumkórház” beruházás 40%-os klíma és 40%-os zöld együtthatóval bíró mutatókkal jellemezhető. Ennek keretében új, energiahatékony épületek építése, és infrastruktúra energiahatékony felújítása vagy azok energiahatékonyságát fokozó intézkedések, demonstrációs projektek valósulnak meg.

A komponens keretében tervezett beavatkozások közel 80%-a jelentős mértékben hozzájárul a gazdasági és társadalmi szektorok digitális átalakításához. "Bizonyítja ezt az „Egészségügy digitális átállása” témakör, melyen belül a digitális átállást 100%-ban támogató fejlesztések találhatóak. Emellett „Az egészségügyi ellátórendszer összehangolása, racionális működtetése, fejlesztése” is az egészségügy digitális alapokra helyezését helyezi előtérbe" - zárul a dokumentum.

Címlapkép: Védőfelszerelést viselő orvosok és ápolók a fővárosi Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított intenzív osztályán 2021. április 9-én. Forrás: MTI/Balogh Zoltán

new york_getty_stock
hadsereg katona tank getty stock
bill melinda gates getty editorial
GettyImages-1182794270
mehekporzasshutterstock
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021-06-01
HR Revolution 2021
2021-06-03
Financial and Corporate IT 2021
2021-06-08
FM & Hybrid Office 2021
2021-06-09
Hitelezés 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Üzleti modellező

Üzleti modellező

Hitelkockázati modellező

Hitelkockázati modellező
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Vételi, eladási zónák azonosítása, piaci aktualitások
new york_getty_stock