Ferenci Tamás
Gazdaság

Megmutatjuk, mikor véd meg minket a koronavírus elleni vakcina!

Egyre többen kapják meg a koronavírus elleni oltást Magyarországon, de sokan nem tudják, hogy mikor alakul ki a védettségük. Ferenci Tamás biostatisztikus, a Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai Munkacsoport tagja segít a Portfolio olvasói számára eligazodni a kérdésben. Ferencit arról is kérdeztük, hogy mekkora lehet a vírus reprodukciós rátája Magyarországon és hányan lehetnek már immunisak. Azt is elmondta, hogy várhatóan a vírus mutálódása lesz a döntő a járvány elleni harc jövőbeli sikerességében.

Magyarországon gőzerővel pörög az oltási program, de a védettség nem alakul ki egyik napról a másikra. Az oltás beadása után mennyi időnek kell eltelnie ahhoz, hogy valaki védetté váljon?

Vannak olyan vakcinák, amelyeknél nagyon jól dokumentált a védettség kialakulásának folyamata az első oltás után, a két oltás között, illetve a másodikat követően, míg néhányról csak annyit tudni, hogy a második oltás után milyen valószínűséggel véd meg a fertőződéstől. A Pfizer oltásáról például nagyon részletesen ismerjük az eredményeket az első oltás beadásától fogva, a Sinopharmról azonban szinte semmit nem tudunk, csak a végeredményt, hiszen arról a vakcináról egyébként is csak minimális információt közöltek nyilvánosan.

A Pfizer/BioNTech vakcinájának 95%-os a hatékonysága a klinikai vizsgálatok alapján, ami azt jelenti, hogy a második dózis beadását követő 7. nap után ennyivel csökken a tünetes megbetegedés kockázata az oltatlansághoz képest. Ezzel a vakcinával kapcsolatban azonban azt is tudjuk, hogy az első oltás mikor kezdi el kifejteni a hatását, megadták ugyanis napról-napra az oltott és a kontrollcsoportokban tapasztalt megbetegedések számának alakulását. Ezen az látszik, hogy az első 10-11 napban ugyanolyan valószínűséggel lesznek betegek azok, akiket beoltanak, mint azok, akiket nem. A 11. nap környékén azonban a két görbe élesen elválik egymástól, és az oltottak már sokkal kisebb valószínűséggel kapják el a vírust. Ez azt jelenti, hogy az első vakcina beadását követően 10-12 napig nincs védőhatás, utána azonban nagyon gyorsan kialakul a védettség. A számszerű eredményeik szerint a hatásosság 52% a két dózis között, csakhogy ebben benne van a deklaráltan teljesen hatástalan első 10-12 nap is. Ha ezt levonjuk, akkor 70% körüli az érték. A még jobb hír, hogy ma már elérhetőek az első való életbeli eredmények is, amik 90% fölötti hatásosságot mutattak ki a teljes oltási sorozatra, és 60-80%-ot az első oltás után 14 nappal, ráadásul ez a tünetmentes fertőződésre is igaz volt.

nejmoa2034577_f3
A Pfizer hatékonysásának vizsgálata. A piros vonal ellaposodik az első oltás utáni 11. nap után, vagyis az oltottak körében csökken a fertőződés kockázata.

Akkor a Pfizer már egy dózis után annyira jó, mint néhány vakcina kettő után?

Első ránézésre igen, de azért a számok nem teljesen összevethetők. Nem ugyanolyan populációkon végezték a klinikai kísérleteket, a Pfizernél például az összlakossághoz hasonló arányban voltak idősek, a kínai vakcinát viszont egyáltalán nem próbálták ki időseken. A való életben az eredmények némileg eltérhetnek a klinikai kísérletektől, de a legfontosabb, hogy ezek a számok még nem mondanak semmit az oltás adta védelem esetleges időbeli gyengüléséről.

Mi a helyzet a Szputnyikkal?

A Szputnyikról általában véve kevesebbet tudunk, mint a Pfizerről, de ez a kérdés szerencsére pont megválaszolható ott is, és hasonló mondható el, mint a Pfizer esetében. Az első dózistól számítva egy ideig egyáltalán nem véd, vagyis ugyanannyian betegszenek meg az oltottak között, mint a placebo-csoportban, majd egy ponton látható, hogy viszonylag gyorsan elkezd kialakulni a védőhatás. Az egyetlen különbség, hogy ez kicsit később történik meg, a Szputnyiknál a 17-18. napot követően alakul ki számottevő védelem, ugyanis a kontrollcsoport fertőződési adatai ekkor kezdenek elválni az oltott csoportétól.

gr2_lrg
A Szputnyik hatékonysásának vizsgálata. A kék vonal ellaposodik az első oltás utáni 17-18. nap után, vagyis az oltottak körében csökken a fertőződés kockázata.

Szerinted védettek lesznek a tanárok, ha április 19-én – a terveknek megfelelően – újraindul a tantermi oktatás az általános iskolákban?

Azok a pedagógusok, akiket a mostani célzott kampányban oltottak, Pfizer oltást kaptak, így könnyű kiszámolni, hogy milyen védettséggel bírnak az iskolák megnyitásának időpontjában. Április 19-i nyitással számolva, jelen tudásunk szerint aki április 5. előtt megkapta az első dózist, annak 60-80% körüli lesz a védettsége a vírussal szemben, amikor belép az iskola kapuján, akinél viszont nem telik el 11-12 nap az oltás beadása után, annak gyakorlatilag nem lesz védettsége.

Nem könnyű most eligazodni a számok között, ha a járványhelyzetről szeretnénk képet alkotni. Az elmúlt napokban egyszer alacsony, máskor magas esetszámok jöttek az új fertőzöttekről. Mit mutat a reprodukciós ráta (R) a magyar járványhelyzetről?

Elöljáróban annyit, hogy az egyszeri alacsony meg magas számoknak általában nincs jelentősége, érdemesebb mindig 7 napos mozgóátlagot nézni. Válaszolva a kérdésre, az elmúlt hetekben a reprodukciós ráta csökkent, ami jó hír, de fontos megjegyezni, hogy ezt is csak a felderített esetekből tudjuk kiszámolni. Vagyis, az R érték nagyban függ attól, hogy hány potenciális vírusfertőzöttet tesztelnek le.

Ha hirtelen több tesztet végzünk, és megnő a jelentett esetszám, akkor az R is emelkedik, pedig lehet, hogy nem terjed gyorsabban a járvány, csak megnőtt a tesztek száma. Ugyanez fordítva is igaz, például ha belefutunk a tesztkapacitások korlátjába vagy valamiért kevesebb tesztet végzünk, akkor úgy tűnhet, hogy az R is csökken vagy stagnál, miközben valójában nem erről van szó.

A magyarországi járványhelyzetről elmondtató, hogy a második hullám lecsengésekor az R 0,8-ra csökkent. Ez volt a reprodukciós ráta mélypontja, amikor még az angol variáns nem kezdett el terjedni. Január közepén kezdett el nőni az R, és február elején újra elérte az 1-es szintet; legkésőbb akkor már lehetett sejteni, hogy gond van. Abban a hónapban végig egyenletesen emelkedett az R, és február végére elérte az 1,3-as szintet is. A márciusi korlátozó intézkedések tudták megtörni az emelkedő trendet, így mostanra már egy fertőzött újra kevesebb, mint egy embernek adja át átlagban a betegséget. Az R érték jelenleg nagyjából 0,7-0,8 körül lehet.

ReprodukciosSzam_2021_04_11__13_01
A reprodukciós ráta (R) alakulása Magyarországon. Forrás: Ferenci Tamás számításai

A tesztek egynegyede ugyan még mindig pozitív, ami nagyon magas szám, de hetek óta állandó, így az sem valószínű, hogy az alacsony tesztelési intenzitás az oka a mostani kis R-nek. Ez, és több más indikátor ugyanilyen irányba mutató eredményei alapján merhetem mondani, hogy e hullám tetőzésén túl vagyunk. Ez persze nem azt jelenti, hogy a bajokon is túl vagyunk, a borzasztóan túlterhelt egészségügy miatt a lecsengés üteme is nagyon fontos lesz.

Hány honfitársunk lehet már immunis? Hol vagyunk ez alapján a közösségi immunitás elérésétől?

A közösségi immunitás a védettek arányán múlik a társadalomban. Védettséget az oltás mellett úgy lehet szerezni, hogy valaki átesik a fertőzésen. Az oltással védettséget szerzettek száma sem tudható biztosan, mert bár a beoltottak számát pontosan tudjuk, de az oltások hatásossága nem 100%, idővel gyengülhet is, de azért ez még mindig a kisebbik bizonytalanság. A nagyobbik az átesettek száma. Nagyon fontos, hogy ez nem egyenlő a fertőzésből regisztráltan meggyógyultak számával, hiszen nagyon sokan enyhe tünetekkel vagy tünetmentesen esnek át, így nem is lesz pozitív tesztjük, nem kerülnek be a statisztikába.

Szükségképp tehát valamilyen közelítéssel kell élni. Vagy megpróbáljuk a védettség laborvizsgálattal kimutatható jeleit használni - ez sajnos nem tökéletesen pontos, és Magyarországon csak egy ilyen vizsgálatra került sor, még tavaly májusban - vagy valamilyen más információ alapján következtetünk. Az egyik népszerű módszer a halálozásokból indul ki. A koronavírus esetében léteznek becslések arra vonatkozóan, hogy az egyes életkorokban, korcsoportokban mekkora a halálozási kockázat. Nyilvánvalóan hatalmas a bizonytalanság, de ha az elhunytak korösszetételéből indulunk ki, akkor visszaszámolhatjuk, hogy az adott korcsoportban eddig hányan kaphatták el a fertőzést (hogy tényleg adott számú halott legyen az ismert korra jellemző halálozási arány mellett). Ezeket összeadva megkapjuk az átvészeltek számát.

Ilyen módszerrel ma Magyarországon legkevesebb 3-3,5 millió közé tehető azoknak a száma, akik átestek a betegségen, és a számuk nagyon gyorsan emelkedik, ami a hatalmas járványhullám eredménye is. Fontos azonban megjegyezni azt is, hogy az oltottak és az átesettek számát nem lehet egyszerűen összeadni, mert ez nem két külön halmaz. Az oltottak egy része korábban átesett a betegségen, csak sok esetben nem tudnak erről.

Válaszolva a kérdés másik felére, korábban úgy látszott, hogy 60% körüli a közösségi immunitás határa, de aztán a brit variáns felülírta ezeket a becsléseket. Ez a mutáció legalább 50%-kal fertőzőképesebb, és így magasabbra tolta ezt a küszöböt is. A brit variáns alap reprodukciós száma miatt a közösségi immunitás szintje így inkább már 75-80% körülire tehető.

Szerinted egy új mutáció még elronthatja az eddigi eredményeket?

Ez a legnagyobb kérdés. A vírus elleni harcot az befolyásolhatja leginkább most, hogy milyen mutációk lesznek a következő időszakban. Az új mutációk mindig három szempontból relevánsak. Az egyik, hogy fertőzőképesebb-e, mint a korábbiak, a másik, hogy súlyosabb betegséget okoz-e, a harmadik pedig az, hogy mennyire hatásosak ellene a rendelkezésre álló oltások. A brit variáns először úgy tűnt, hogy csak fertőzőképesebb, de nem okoz súlyosabb betegséget, azonban néhány hét alatt egyre világosabban látszott, hogy a gyorsabb terjedés mellett súlyosabb betegséglefolyást is okoz. De a vakcinák hatásosak a brit mutáns ellen is, noha valószínűleg kevésbé; ez jelenleg is nyitott kérdés. Hosszabb távon a legnagyobb kérdés az, lesz-e olyan mutáció, amely kikerüli a védőoltást, pláne, ha ráadásul még veszélyesebb is.

Címlapkép: Óbudai Egyetem, Durbák György

Új blockchaines gigaszövetséget alapítottak Brüsszelben
bullbear
gáza
ujgurok
kínai hadihajó

Alapblog Tőkepiaci lufi van

Mivel ennek a jelenségnek nem igazán van egységes tankönyvi definíciója, ezért a szakértők között általában...

Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021-06-01
HR Revolution 2021
2021-06-03
Financial and Corporate IT 2021
2021-06-08
FM & Hybrid Office 2021
2021-06-09
Hitelezés 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Lakossági kockázatkezelési szakértő

Lakossági kockázatkezelési szakértő
Online előadás
Összefoglaljuk a befektetési termékeket
Könyv
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
A Fed ma biztosan nem bánta meg a kamatvágást