MNB épület getty
Gazdaság

Úgy bővíti mérlegét az MNB, hogy arra a Fed is csak csettinthet, és nem akar leállni

Globálisan a 2021 februárja előtti egy évben a negyedik legnagyobb volt az MNB mérlegnövekedése GDP-arányosan – derül ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) egy friss anyagából. Ez többek között annak köszönhető, hogy a magyar jegybank már több mint 1800 milliárd forintnyi kötvényt vásárolt, heteken belül döntenie kell a program újabb kibővítéséről, mivel eléri a korlátot. Így pedig hamarosan nem csak az amerikai jegybank, hanem az EKB növekedési ütemét is elérhetjük.

A világ élvonalában az MNB

Egy év alatt, 2020. februárja és 2021. februárja között az egész világon csak három jegybank, a japán, a chilei és az EKB bővítette nagyobb mértékben a mérlegét, mint az MNB – derül ki az IMF egy friss tanulmányából. A magyar jegybank mérlege a GDP közel 20 százalékával nőtt ebben az időszakban, ezzel többek között a Fedet is megelőzte.

A mérlegnövekedésnek több összetevője van, az MNB havi jelentései alapján a februárt megelőző egy évben 11 461,6 milliárd forintról 20 784,5 milliárdra emelkedett a jegybank eszközállománya, ez a közel 10 ezer milliárdos bővülés tette ki a GDP majdnem 20 százalékát.

A jegybanki statisztika szerint három területnek volt elsősorban köszönhető a növekedés:

  1. A belföldi hitelek állománya közel 3500 milliárd forinttal nőtt, ezzel majdnem a két és félszeresére hízott. Ennek elsődleges oka a tavaly tavasszal elindított NHP Hajrá, melynek keretében jegybanki forrásból kedvezményes hitelt folyósítanak a bankok.
  2. Nominálisan hasonló összeget tett a növekedéshez a külföldi eszközök állománya, mely 3539 milliárd forinttal lett magasabb, ez majdnem 39%-os bővülést jelentett egy év alatt. Ennek legnagyobb részét a devizatartalék 8,2 milliárd eurós emelkedése tette ki, ez 360-as árfolyammal számolva közel 3000 milliárd forintot jelentett.
  3. A harmadik tétel pedig a belföldi értékpapírok, ahol több mint három és félszeres volt az emelkedés, ami 2233 milliárd forintot tett ki. Ennek a növekedésnek kétharmadát állampapírok tették ki, a tavaly februári 39,2 milliárd forintról 1500 milliárd fölé emelkedett ezek állománya az MNB eszközvásárlási programjának (QE) köszönhetően.

A fenti három tételből kettő tekinthető direkt gazdaságélénkítésnek: a hitelállomány bővülése, amin keresztül olcsó kölcsönökkel segíti a kilábalást az MNB és az értékpapírok vásárlása, ami lehetővé teszi a megemelkedett költségvetési hiány olcsó finanszírozását, illetve általánosságban is leszorítja a gazdaságban a kamatszintet.

Ha hosszabb időtávon nézzük az MNB mérlegét, akkor az is látszik, hogy volt honnan növekedni tavaly. Egyrészt volt egy kisebb visszaesés korábban, másrészt a magyar jegybank azt hangsúlyozta, hogy kifejezetten alacsony volt a mérlege nemzetközi összevetésben, ennek egyik fő oka, hogy a jegybank kifejezetten mérlegszűkítő technikákkal (a sterilizációs állomány apasztásával) folytatott extrém laza monetáris politikát.. Matolcsy György tavaly novemberben parlamenti meghallgatásán azt mondta, hogy miközben az MNB a GDP 24 százalékáról 38%-ára bővítette mérlegét, a cseh jegybanké a nemzeti össztermék 62%-a, az EKB esetében pedig 54% volt ez az arány.

Vagyis akár még további bővülésre is van tér a következő években, ahogyan azt a jegybank elnöke szorgalmazta is.

Lassan megint dönteni kell a QE-program hosszabbításáról

Külön érdemes szót ejteni a jegybanki mérlegbővülés egyik fontos területéről, a tavaly májusban elindított eszközvásárlási programról. Ennek keretében állampapírokat, vállalati kötvényeket és jelzálogleveleket vásárolnak aukciókon és a másodpiacon, mi most csak a kötvényekre fókuszálunk.

Eleinte tíz évnél hosszabb futamidejű kötvényeket vett a jegybank úgy, hogy egy sorozatból legfeljebb 33% lehetett a birtokában. Később ezt a limitet 50%-ra emelték, majd az év végén bejelentették, hogy rövidebb papírokat is készek vásárolni, idén pedig már arról is döntött a Monetáris Tanács, hogy rugalmasan kezeli az 50 százalékos korlátot.

A direkt jegybanki eszközvásárlás sokáig tabu volt, majd a 2008-as válság után kezdtek a nagy fejlett jegybankok jelentősebb tételben vásárolni. A tavaly kirobbant világjárvány hatására pedig ez már nem csak a nagyok játszótere lett, hanem a feltörekvő országok többsége is alkalmazza a QE (quantitative easing – mennyiségi lazítás) eszközét. Az MNB a program keretében mostanáig 1823,5 milliárd forintnyi kötvényt vett meg a heti aukciókon és a másodpiacon. Ezzel az a célja, hogy kordában tartsa a hosszú hozamokat, így segítse a megnövekedett költségvetési hiány finanszírozását.

mnbmérleg210414öt

A jegybank az utóbbi hetekben is tartja a heti 60 milliárd forint körüli vásárlási ütemet, vagyis legfeljebb három hétre elég muníció van még a programban a 2000 milliárdos újabb technikai felülvizsgálatig. Ebből a szempontból kapóra jöhet a következő kamatdöntő ülés április 27-én, akkor a keret megemeléséről is dönthet a Monetáris Tanács.

Afelől nincs kétség, hogy felemelik majd a keretösszeget, korábban többször is hangsúlyozta az MNB, hogy „tartós jelenlétre” rendezkedik be a piacon.

Egyelőre az 50%-os limit sem sérült, bár több kötvénysorozat esetében is határon van az MNB. Ugyanakkor például a 2031/A-ból ma már nem vásárolnak, így az arány várhatóan nem emelkedik tovább. Így most leginkább a 2038-as és a 2034-es papíroknál kell „sakkoznia” a jegybanknak, hogy ne lépjék át a határt, bár már jelezték, hogy rugalmasan kezelik azt, vagyis akár 50 százalék fölé is mehetnek.

Még egy érdekes dolgot néztünk meg a QE-program kapcsán: ahogy említettük, kezdetben csak a tíz évnél hosszabb papírokat vették, majd amikor ott jelentősen lecsökkent a megvehető mennyiség, akkor rövidebb kötvények felé nyitottak.

Jelenleg 446,2 milliárd forintnyi 10 évnél rövidebb kötvény van az MNB-nél, ez az összes eddigi vásárlás majdnem negyede.

Összességében a kedvezményes jegybanki hitelprogramnak és a kötvényvásárlás folytatásának köszönhetően várhatóan a következő időszakban tovább emelkedik majd az MNB mérlege, ezzel felzárkózunk a nemzetközi mezőnyben. A fenti számok azt is bizonyítják, hogy a világjárvány tavalyi kitörésekor az MNB-nek az átlagosnál nagyobb volt a mozgástere a gazdaság élénkítésére, ezt pedig ki is használták.  

Címlapkép: Getty Images

who egészségügyi világszervezet
taser x2 sokkoló
pfizer vakcina koronavírus járvány oltás

Kiszámoló Itt a Lidl Plus

Külföldön már tavaly bevezetésre került a Lidl Plus, a Lidl kedvezményeket és kuponokat kínáló szolgáltatása....

Alapblog Tőzsde, a mentorunk

Archívumunkból (2019): A tőzsde sokak szemében egy kiszámíthatatlan terület. Aki viszont közelebb merészkedik hozzá...

Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021-06-01
HR Revolution 2021
2021-06-03
Financial & Corporate IT 2021
2021-06-08
FM & Hybrid Office 2021
2021-06-09
Hitelezés 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Lakossági kockázatkezelési szakértő

Lakossági kockázatkezelési szakértő
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Megmutatjuk, hogyan tudtok akár már holnap kereskedni!
who egészségügyi világszervezet