koltsegvetes deficitcel koltekezes penzugyminiszterium
Gazdaság

Hatalmas költekezést hajthat végre a kormány az újraindításra hivatkozva a választások előtti évben (2.)

Portfolio
A gazdasági és költségvetési folyamatok változása miatt idénre „csak” 796,5 milliárddal magasabb, 2288 milliárd forintra emelt költségvetési hiánycél adódna, de a kormány valójában 3990 milliárdos idei deficitcélra kér parlamenti felhatalmazást a részletek kibontása nélkül, így összességében egy 1700 milliárdos csomagról dönthet majd saját hatáskörben a járvány elleni védekezésre és újraindításra hivatkozva a 2022-es választások előtti évben - rajzolódik ki a Költségvetési Tanács múlt heti hivatalos véleményéből és Kovács Árpád KT-elnök Világgazdaságnak mondott kedd délutáni szavaiból. Kedden délután egyébként meg is érkezett a parlament elé a 2021-es költségvetési törvény módosításának indítványa.

Frissítés: A kedden benyújtott, majd szerdán picit módosított költségvetési indítványból összességében az rajzolódik ki, hogy a közel 4000 milliárdos deficitben NINCS már plusz költségvetési mozgástér. Az új értelmező anyagunkat a témában itt érheti el.

A parlament oldalára feltöltött költségvetési tanácsi anyagból kiderül, hogy a magyar kormány április 7-i ülésén döntött úgy, hogy a 2021-es évre eredetileg (tavaly júniusban, az első járványhullám lecsengésekor) rögzített 2,9%-os GDP-arányos eredményszemléletű államháztartási hiánycélt 7,5%-ra akarja emelni. Arra hivatkozik ennek kapcsán, hogy időközben tavaly volt egy második hullám, idén pedig egy harmadik is, és az egészségvédelmi, gazdaságvédelmi és egyéb céljai szükségessé teszik a módosítást. A 7,5%-os deficitcél jóváhagyásáról szóló véleménykérő levelet pedig április 9-én kapta meg a Költségvetési Tanács.

Ehhez a 7,5%-hoz egyébként úgy jutottunk el, hogy a Pénzügyminisztérium az elképesztő tavaly év végi költekezés után 2020. december 31-én jelentette be a középtávú makrogazdasági kitekintőben, hogy idénre 6,5%-ra emeli a GDP-arányos államháztartási hiánycélt 3,5%-os GDP-növekedési előrejelzés mellett, aztán idén március végén azt jelentette be Varga Mihály, hogy ezt tovább szeretnék emelni 7,5%-ra a harmadik hullám miatt és a megteremtendő költségvetési mozgástér érdekében. A 7,5%-os deficitcélt egyébként úgy mondta, hogy közben azt is vázolta: meglepően dinamikus lehet idén a gazdaság talpra állása a járvány után és akkor már 4-5% közötti idei növekedést (4,3%-os konkrét előrejelzést) mondott. Ahogy akkor rámutattunk:

Valójában egy gyors növekedés mellett emel deficitcélt a kormány, ami szokatlan, de a kettő nyilván össze is függ.

Most ennél bővebben is betekinthettünk a változtatás hátterébe a KT anyaga és a testület elnökének keddi jelzései alapján. Ezek pedig afelé mutatnak, hogy bár a KT megítélése szerint szűkösebbre is szabhatná az idei költségvetési gazdálkodást a kormány, de azért bólintott rá a 2021-es lazaságra, mert „tekintettel van a járvány által okozott rendkívüli körülményekre és a veszélyhelyzetre” és egyébként is teljesül a GDP-arányos deficit, illetve adósságráta idei mérséklődése. Így lényegében elégségesnek tartja, ha csak a 2022-es évtől kezdődően szorgalmazza jobban az alacsonyabb deficitet. Azt azért a feladata kipipálása érdekében beleírta a véleménybe a testület, hogy

szükségesnek tartja, hogy ha a makrogazdasági feltételek alakulása megengedi, akkor a tervezettnél markánsabb hiánycsökkentés valósuljon meg, kedvezőbb feltételeket teremtve a költségvetési egyensúly 2022. évi lényeges javulásához és az államadósság mutató fenntartható mérsékléséhez.

Mindezt lényegében el is mondta kedden a lapnak a KT elnöke, amikor a cikk szerint úgy fogalmazott, hogy a mostani törvénymódosítás a hiánycélt azért is emeli, hogy a kormánynak mozgásteret adjon az egészségvédelmi és a gazdaságot újraindító intézkedésekhez.

Az írásos véleményben a Költségvetési Tanács kiemeli, hogy a kormány által bemutatott költségvetési bevételi (+790 milliárd forint döntően többlet EU-s folyósítások miatt) és kiadási főösszegbeli (+1587 milliárd) módosítások gyakorlatilag „csak” 796,5 milliárd forintnyi pénzforgalmi deficitnövelést tennének indokolttá 2288 milliárd forintra, de a kormány mégis 7,5%-os eredményszemléletű deficitcélt akar elfogadtatni, ami valójában 3990 milliárdos pénzforgalmi deficitnek felel meg és az utóbbi számít igazán, mert ezt kell megfinanszírozni.

Ennek az 1700 milliárdos többletnek a tételeit azonban a kormány nem mutatta be a Költségvetési Tanács részére, amit hiányol a testület és ezért kéri, hogy azt a parlamentnek mutassa be a kormány. Egyúttal azt is kéri, hogy a 3990 milliárdos deficit beleírása mellett fogadják el a 2021-es költségvetési törvényt, mert

az államadósság alakulása és az államadósság-szabáIy teljesülése is csak ennek alapján ítélhető meg.

Az 1700 milliárdos csomagot egyébként valószínűleg még nem tudja tételesen és pontosan bemutatni a kormány (valamit persze beleírhat a papírba), mert a járvány elleni idei többlet védekezés és újraindítás nem indokolt még ekkora költekezést, azaz nem született még meg minden döntés, ami majd tényleg kitölti ezt a mozgásteret.

Így valójában a következő hónapokban meghozott döntésekkel tud majd „belehízni” a kormány a most diktált költségvetési mozgástérbe, ami a 2022-es választások szemszögéből is kapóra jön majd neki.

Kovács Árpád a mai nyilatkozatban arra emlékeztetett, hogy a 2021-es költségvetési törvényben a gazdasági védekezés és újraindítás céljára a kormány korábban 2550 milliárd forintot irányzott elő, így a most megemelendő deficit miatt a kabinet a tavalyi 4000 milliárd forinthoz hasonló nagyságban költhet a növekedés támogatására. 

A KT lényegében azért bólintott rá erre a nagyon magas, 3990 milliárdos deficitcélra, mert még emellett is 8,1%-ról 7,5%-ra csökkenhet idén az uniós módszertan szerinti deficit és az adósságráta is 80,4%-ról 79,9%-ra ereszkedhet. Utóbbi kapcsán „a Tanács szükségesnek tartja ennek részleteit is az országgyűlésnek bemutatni, összhangban a pénzforgalmi hiány és a Kincstári Egységes Számla (KESZ) alakulásával.” Felrója a KT azt is, hogy az idén év végére tervezett „adósságmutató kialakulásának levezetését ugyancsak nem mutatja be a tervezet. A KT ezt is a Pénzügyminisztériumtól kapott kiegészítő információkból ismerhette meg. Ezek szerint az államadósság a 2020 végi 38408 milliárd forintról 202 végére 41153 milliárd forintra emelkedne, míg a GDP ugyanezen időszakban 47743 milliárd forintról 51497 milliárd forintra növekedne.”

A testület a véleménye végén emlékeztet rá, hogy az EU a járvány miatt engedélyezte idénre is a 3% feletti deficitcélt, de ilyet a magyar Stabilitási törvény csak recesszió idejére enged meg, márpedig a kormány is gyors gazdasági növekedéssel számol. Ezért a KT arra is javaslatot tesz, hogy a rugalmasabb költségvetési gazdálkodást lehetővé téve Stabilitási törvényt is módosítsa a kormány.

Címlapkép forrása: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b) a Gazdaságvédelmi Operatív Törzs ülésén Budapesten 2020. szeptember 19-én. A kormányfő mellett Varga Mihály pénzügyminiszter.

budapest parlament villamos getty stock
edinburgh
vírus maszkviselés
oltás vakcina koronavírus
koronavírus pfizer vakcina védőoltás fiatalok 12-15 éves

Alapblog Tőkepiaci lufi van

Mivel ennek a jelenségnek nem igazán van egységes tankönyvi definíciója, ezért a szakértők között általában...

Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Összefoglaljuk a befektetési termékeket
Könyv
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Lakossági kockázatkezelési szakértő

Lakossági kockázatkezelési szakértő
2021-06-01
HR Revolution 2021
2021-06-03
Financial and Corporate IT 2021
2021-06-08
FM & Hybrid Office 2021
2021-06-09
Hitelezés 2021
edinburgh