koltsegvetes deficitcel koltekezes penzugyminiszterium
Gazdaság

Hatalmas költekezést hajthat végre a kormány az újraindításra hivatkozva a választások előtti évben (2.)

Portfolio
A gazdasági és költségvetési folyamatok változása miatt idénre „csak” 796,5 milliárddal magasabb, 2288 milliárd forintra emelt költségvetési hiánycél adódna, de a kormány valójában 3990 milliárdos idei deficitcélra kér parlamenti felhatalmazást a részletek kibontása nélkül, így összességében egy 1700 milliárdos csomagról dönthet majd saját hatáskörben a járvány elleni védekezésre és újraindításra hivatkozva a 2022-es választások előtti évben - rajzolódik ki a Költségvetési Tanács múlt heti hivatalos véleményéből és Kovács Árpád KT-elnök Világgazdaságnak mondott kedd délutáni szavaiból. Kedden délután egyébként meg is érkezett a parlament elé a 2021-es költségvetési törvény módosításának indítványa.

Frissítés: A kedden benyújtott, majd szerdán picit módosított költségvetési indítványból összességében az rajzolódik ki, hogy a közel 4000 milliárdos deficitben NINCS már plusz költségvetési mozgástér. Az új értelmező anyagunkat a témában itt érheti el.

A parlament oldalára feltöltött költségvetési tanácsi anyagból kiderül, hogy a magyar kormány április 7-i ülésén döntött úgy, hogy a 2021-es évre eredetileg (tavaly júniusban, az első járványhullám lecsengésekor) rögzített 2,9%-os GDP-arányos eredményszemléletű államháztartási hiánycélt 7,5%-ra akarja emelni. Arra hivatkozik ennek kapcsán, hogy időközben tavaly volt egy második hullám, idén pedig egy harmadik is, és az egészségvédelmi, gazdaságvédelmi és egyéb céljai szükségessé teszik a módosítást. A 7,5%-os deficitcél jóváhagyásáról szóló véleménykérő levelet pedig április 9-én kapta meg a Költségvetési Tanács.

Ehhez a 7,5%-hoz egyébként úgy jutottunk el, hogy a Pénzügyminisztérium az elképesztő tavaly év végi költekezés után 2020. december 31-én jelentette be a középtávú makrogazdasági kitekintőben, hogy idénre 6,5%-ra emeli a GDP-arányos államháztartási hiánycélt 3,5%-os GDP-növekedési előrejelzés mellett, aztán idén március végén azt jelentette be Varga Mihály, hogy ezt tovább szeretnék emelni 7,5%-ra a harmadik hullám miatt és a megteremtendő költségvetési mozgástér érdekében. A 7,5%-os deficitcélt egyébként úgy mondta, hogy közben azt is vázolta: meglepően dinamikus lehet idén a gazdaság talpra állása a járvány után és akkor már 4-5% közötti idei növekedést (4,3%-os konkrét előrejelzést) mondott. Ahogy akkor rámutattunk:

Valójában egy gyors növekedés mellett emel deficitcélt a kormány, ami szokatlan, de a kettő nyilván össze is függ.

Most ennél bővebben is betekinthettünk a változtatás hátterébe a KT anyaga és a testület elnökének keddi jelzései alapján. Ezek pedig afelé mutatnak, hogy bár a KT megítélése szerint szűkösebbre is szabhatná az idei költségvetési gazdálkodást a kormány, de azért bólintott rá a 2021-es lazaságra, mert „tekintettel van a járvány által okozott rendkívüli körülményekre és a veszélyhelyzetre” és egyébként is teljesül a GDP-arányos deficit, illetve adósságráta idei mérséklődése. Így lényegében elégségesnek tartja, ha csak a 2022-es évtől kezdődően szorgalmazza jobban az alacsonyabb deficitet. Azt azért a feladata kipipálása érdekében beleírta a véleménybe a testület, hogy

szükségesnek tartja, hogy ha a makrogazdasági feltételek alakulása megengedi, akkor a tervezettnél markánsabb hiánycsökkentés valósuljon meg, kedvezőbb feltételeket teremtve a költségvetési egyensúly 2022. évi lényeges javulásához és az államadósság mutató fenntartható mérsékléséhez.

Mindezt lényegében el is mondta kedden a lapnak a KT elnöke, amikor a cikk szerint úgy fogalmazott, hogy a mostani törvénymódosítás a hiánycélt azért is emeli, hogy a kormánynak mozgásteret adjon az egészségvédelmi és a gazdaságot újraindító intézkedésekhez.

Az írásos véleményben a Költségvetési Tanács kiemeli, hogy a kormány által bemutatott költségvetési bevételi (+790 milliárd forint döntően többlet EU-s folyósítások miatt) és kiadási főösszegbeli (+1587 milliárd) módosítások gyakorlatilag „csak” 796,5 milliárd forintnyi pénzforgalmi deficitnövelést tennének indokolttá 2288 milliárd forintra, de a kormány mégis 7,5%-os eredményszemléletű deficitcélt akar elfogadtatni, ami valójában 3990 milliárdos pénzforgalmi deficitnek felel meg és az utóbbi számít igazán, mert ezt kell megfinanszírozni.

Ennek az 1700 milliárdos többletnek a tételeit azonban a kormány nem mutatta be a Költségvetési Tanács részére, amit hiányol a testület és ezért kéri, hogy azt a parlamentnek mutassa be a kormány. Egyúttal azt is kéri, hogy a 3990 milliárdos deficit beleírása mellett fogadják el a 2021-es költségvetési törvényt, mert

az államadósság alakulása és az államadósság-szabáIy teljesülése is csak ennek alapján ítélhető meg.

Az 1700 milliárdos csomagot egyébként valószínűleg még nem tudja tételesen és pontosan bemutatni a kormány (valamit persze beleírhat a papírba), mert a járvány elleni idei többlet védekezés és újraindítás nem indokolt még ekkora költekezést, azaz nem született még meg minden döntés, ami majd tényleg kitölti ezt a mozgásteret.

Így valójában a következő hónapokban meghozott döntésekkel tud majd „belehízni” a kormány a most diktált költségvetési mozgástérbe, ami a 2022-es választások szemszögéből is kapóra jön majd neki.

Kovács Árpád a mai nyilatkozatban arra emlékeztetett, hogy a 2021-es költségvetési törvényben a gazdasági védekezés és újraindítás céljára a kormány korábban 2550 milliárd forintot irányzott elő, így a most megemelendő deficit miatt a kabinet a tavalyi 4000 milliárd forinthoz hasonló nagyságban költhet a növekedés támogatására. 

A KT lényegében azért bólintott rá erre a nagyon magas, 3990 milliárdos deficitcélra, mert még emellett is 8,1%-ról 7,5%-ra csökkenhet idén az uniós módszertan szerinti deficit és az adósságráta is 80,4%-ról 79,9%-ra ereszkedhet. Utóbbi kapcsán „a Tanács szükségesnek tartja ennek részleteit is az országgyűlésnek bemutatni, összhangban a pénzforgalmi hiány és a Kincstári Egységes Számla (KESZ) alakulásával.” Felrója a KT azt is, hogy az idén év végére tervezett „adósságmutató kialakulásának levezetését ugyancsak nem mutatja be a tervezet. A KT ezt is a Pénzügyminisztériumtól kapott kiegészítő információkból ismerhette meg. Ezek szerint az államadósság a 2020 végi 38408 milliárd forintról 202 végére 41153 milliárd forintra emelkedne, míg a GDP ugyanezen időszakban 47743 milliárd forintról 51497 milliárd forintra növekedne.”

A testület a véleménye végén emlékeztet rá, hogy az EU a járvány miatt engedélyezte idénre is a 3% feletti deficitcélt, de ilyet a magyar Stabilitási törvény csak recesszió idejére enged meg, márpedig a kormány is gyors gazdasági növekedéssel számol. Ezért a KT arra is javaslatot tesz, hogy a rugalmasabb költségvetési gazdálkodást lehetővé téve Stabilitási törvényt is módosítsa a kormány.

Címlapkép forrása: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b) a Gazdaságvédelmi Operatív Törzs ülésén Budapesten 2020. szeptember 19-én. A kormányfő mellett Varga Mihály pénzügyminiszter.

taser x2 sokkoló
pfizer vakcina koronavírus járvány oltás
boris johnson brexit
jdam

Kiszámoló Itt a Lidl Plus

Külföldön már tavaly bevezetésre került a Lidl Plus, a Lidl kedvezményeket és kuponokat kínáló szolgáltatása....

Alapblog Tőzsde, a mentorunk

Archívumunkból (2019): A tőzsde sokak szemében egy kiszámíthatatlan terület. Aki viszont közelebb merészkedik hozzá...

Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021-06-01
HR Revolution 2021
2021-06-03
Financial & Corporate IT 2021
2021-06-08
FM & Hybrid Office 2021
2021-06-09
Hitelezés 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Lakossági kockázatkezelési szakértő

Lakossági kockázatkezelési szakértő
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Megmutatjuk, hogyan tudtok akár már holnap kereskedni!
pfizer vakcina koronavírus járvány oltás