kina tömeg emberek_shutter
Gazdaság

Klímacsúcs: sorra jönnek a nagy bejelentések a világ vezetőitől

MTI
Szénfelhasználása csökkentésébe kezd Kína a 2026 és 2030 közötti időszakban az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklése érdekében - közölte a kínai elnök csütörtökön az amerikai szervezésű virtuális klímacsúcson.

Az IMF vezetője nemzetközi karbon küszöbár elfogadását sürgette

Nemzetközi karbon küszöbár elfogadására szólította fel a világ húsz legnagyobb gazdaságát tömörítő G20-csoportot a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója csütörtökön az amerikai szervezésű virtuális klímacsúcson.

Krisztalina Georgieva szerint ez segíthetné a megállapodás tető alá hozását a szén-dioxid-kibocsátás árképzéséről, ami elengedhetetlen a klímaváltozás elleni hatékony küzdelemhez.

Aláhúzta: a szén-dioxid-kibocsátás átlagos ára most globálisan mindössze körülbelül 2 dollár tonnánként, a 2015-ös párizsi klímaegyezményben rögzített célok eléréséhez azonban ezt 2030-ra legalább 75 dollárra kellene emelni.

Hangsúlyozta, hogy az éghajlatváltozás hatalmas kockázatokat jelent a gazdasági fejlődés szempontjából, azonban "hihetetlen lehetőségeket" is tartogat az átalakuláshoz szükséges beruházások és a zöld munkahelyek létrejötte terén.

Angela Merkel német kancellár üdvözölte az Egyesült Államok által bejelentett új klímacélokat, kiemelve, "ez fontos jelzés a nemzetközi közösségnek és Washington elkötelezettségét mutatja".

Rámutatott, hogy Németország 40 százalékkal csökkentette az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest, s ezt az utat kívánják tovább folytatni.

Justin Trudeau kanadai kormányfő ismertette új, ambiciózusabb célkitűzéseit, amelyek szerint országa az évtized végéig 40-45 százalékkal csökkentené a kibocsátást a 2005-ös szinthez képest. A cél a klímasemlegesség elérése 2050-re - közölte.

Jair Bolsonaro elnök kijelentette, hogy Brazília gazdasága 2050-re klímasemlegessé fog válni. A korábbi vállalásban még 2060 szerepelt céldátumként, s egyes elemzők szerint az államfő szavai azt mutathatják, hogy álláspontja változóban van a klímavédelmet illetően.

Bolsonaro emellett megismételte előző heti ígéretét, miszerint országában 2030-ra felszámolják az illegális erdőirtást, valamint a nemzetközi közösség segítségét kérte a brazil klímacélok eléréséhez.

Mun Dzse In dél-koreai elnök arról számolt be, hogy Szöul jelentősebb klímacélokat fog elfogadni év végéig, s többé nem fogja új szénerőművek építését finanszírozni más országokban.

Hivatalának tájékoztatása szerint utóbbi ígéret nem érinti az Indonéziában és Vietnamban már folyamatban lévő projekteket, amikért sokan bírálták Dél-Koreát.

Narendra Modi indiai miniszterelnök a zöld energia melletti elkötelezettségét hangoztatta, mondván, ezt az is bizonyítja, hogy 2030-ra 450 gigawattnyi megújuló energiát terveznek előállítani a dél-ázsiai országban.

Hozzátette, India egy főre vetített karbonlábnyoma 60 százalékkal alacsonyabb a világátlagnál, ennek oka szerinte részben az embereknek a fenntartható hagyományos gyakorlatokban gyökerező életmódja.

(MTI)

Putyin együttműködést javasolt a károsanyag-kibocsátás nyomon követésében

Nemzetközi együttműködést javasolt a károsanyag-kibocsátás valamennyi típusának nyomon követésében Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön az éghajlatváltozás kérdéseivel foglalkozó virtuális csúcstalálkozón.

"Felkérünk minden érdekelt országot, hogy vegyen részt közös tudományos kutatásokban, gyakorlati szempontból jelentős éghajlati projektek finanszírozásában, és hogy aktivizálja az alacsony széndioxid-kibocsátású technológiák fejlesztését az éghajlatváltozás következményeinek enyhítése és a hozzá való alkalmazkodás érdekében" - mondta Putyin.

Úgy vélekedett, hogy ha a következő 30 évben a felére lehetne csökkenteni a metánkibocsátást, amely 25-28-szor erősebb üvegházhatást okoz a széndioxidnál, akkor a globális hőmérséklet 2050-re 0,18 fokkal csökkenne, Ez, mint mondta,  a jelenlegi hőmérséklet és a Párizsi Megállapodásban kitűzött cél közötti különbség 45 százaléka.

Elmondta, hogy Oroszország kész kedvezményeket adni azoknak a külföldi vállalatoknak, amelyek tiszta technológiákba készek befektetni. Putyin szerint Moszkva és korszerű jogszabályokat szándékozik bevezetni a szén-dioxid-kibocsátás ellenőrzésének és csökkentésének ösztönzésére.

Szavai szerint az orosz gazdaság növelni fogja a kőolaj társult gázának felhasználását, átfogó környezetvédelmi korszerűsítési és energiahatékonysági programot hajt végre a gazdaság minden ágazatában és biztosítja a széndioxid minden forrásból történő leválasztását, tárolását és felhasználását.

Elmondta, hogy Oroszország a hidrogén előállításának infrastruktúráján dolgozik és azt a gázt mind nyersanyagként, mind energiahordozóként fel fogja használni. Közölte, hogy a szahalini régióban kísérleti projekt indult a szén-dioxid-árképzés és a széndioxid-egységek kereskedelmének rendszerének kialakítására. Ennek megvalósítása szerinte lehetővé teszi, hogy a régió már 2025-re széndioxid-semlegessé váljon.

Putyin elmondta, hogy a parlamenthez intézett éves beszédében a kibocsátás 2050-ig történő jelentős korlátozást jelölte meg az egyik legfontosabb feladatként. Felhívta a figyelmet arra, hogy 1990-hez képest Oroszország több más országnál nagyobb mértékben, csaknem felére csökkentette az üvegházhatású gázok kibocsátását 3,1 milliárd tonna széndioxid-egyenértékről 1,6 milliárd tonnára. Ez szerinte az orosz ipar és az energiaszektor alapvető szerkezetátalakításának eredménye, aminek köszönhetően az orosz energiamérleg 45 százaléka ma már alacsony kibocsátású energiaforrásokból áll, beleértve a nukleáris energiatermelést is.

Az ENSZ közvetítésével elért megállapodásokat az üvegházhatású gázok kibocsátása elleni küzdelem megbízható alapjának nevezte. Hangsúlyozta, hogy Moszkva komolyan veszi az ezen a téren vállat nemzetközi kötelezettségeit, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményében, a Kiotói Jegyzőkönyvben és a Párizsi Megállapodásban foglaltakat.

Az orosz elnök azt hangoztatta, hogy a globális fejlődésnek nemcsak zöldnek, hanem teljes egészében fenntarthatónak kell lennie, vagyis össze kell kapcsolódnia a szegénység csökkentésével és az országok közötti fejlődési szakadék áthidalásával.

(MTI)

Von der Leyen: az EU kiterjeszti a szén-dioxid-kibocsátás kereskedelmi rendszerét az épületekre és a

Az EU nemcsak az iparban alkalmazza, hanem az épületekre és a közlekedésre is kiterjeszti  a jövőben a szén-dioxid-kibocsátás kereskedelmi rendszerét - jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön az amerikai kormány által szervezett klímavédelmi csúcstalálkozón.

Az elnök videóüzenetében hangsúlyozta, hogy az EU júniusban kezdi meg szén-dioxid piacának átalakítását a gazdasági ágazatok zöldebbé tételének érdekében.

Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének (ETS) célja az iparban keletkező üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, és a klímaváltozás megfékezése. Az ETS meghatároz egy szén-dioxid-kibocsátási küszöböt, és e a határérték felett, a vállalatok csak szén-dioxid kvóták vásárlásával szennyezhetik a levegőt. Mivel a kvótákért fizetniük kell, ez minél alacsonyabb kibocsátásra ösztönzi a vállalatokat.

Charles Michel az Európai Tanács elnöke a klímacsúcson tett nyilatkozatában elmondta, hogy az EU mintegy 100 milliárd dollárt fog mozgósítani az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására. Mint mondta, az EU és a tagállamok a fejlődő országok klímaváltozás elleni küzdelmének legjelentősebb hozzájárulói. Arra is kitért, hogy a koronavírus-járvány okozta válság kiegyenlítésére létrejött helyreállítási alap 30 százalékát zöld kötvények kibocsátásán keresztül finanszírozzák.

Az EU, amely a harmadik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó a világon, azt a célt tűzte ki, hogy az úgynevezett Zöld megállapodás keretében 2050-re eléri a nettó zéró károsanyag-kibocsátást. A bizottság szerdán jelentette be, hogy 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. A most született megegyezés a készülőben lévő "klímavédelmi törvénybe" illeszkedik majd.

Joe Biden amerikai elnök is azt az ígéretet tette, hogy az Egyesült Államok 2030-ig minimum 50 százalékkal csökkenti a kibocsátást. Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke a Twitteren üdvözölte Biden bejelentését, amely szerinte világszerte lendületet adhat a klímavédelmi intézkedéseknek.

(MTI)

A spanyol kormányfő a klímaváltozás elleni harc felgyorsítását szorgalmazza

A klímaváltozás elleni harc felgyorsítását szorgalmazta Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök rövid videóüzenetében csütörtökön, amelyet a Joe Biden amerikai elnök által szervezett kétnapos, virtuális klímavédelmi csúcstalálkozó kezdetén tett közzé a kormány internetes oldalán.

 "A klímavészhelyzet valóság, cselekednünk kell, hogy leküzdjük" - fogalmazott, hangsúlyozva a spanyol kormány elkötelezettségének "megingathatatlanságát". "De a siker elérése nemcsak rajtunk múlik" - tette hozzá.

Véleménye szerint a klímaválsággal szemben világszinten megtett lépések nem elegendőek.  Szorgalmazta a karbonmentes jövő megvalósításának gyorsítását, valamint, hogy az "ambiciózus célokat ambiciózus szociális intézkedések" és gazdasági helyreállítási csomagok kísérjék a koronavírus-járvány után. Felhívta a figyelmet az egyéni erőfeszítések fontosságára is.

A Föld napján kezdődő kétnapos online tanácskozás célja, hogy előkészítse az ENSZ novemberi glasgow-i klímakonferenciáját, és meggyőzze a gazdasági nagyhatalmakat az ambiciózusabb klímavédelmi célkitűzések nélkülözhetetlenségéről.

Az amerikai elnök negyven állam- és kormányfőt hívott meg a csúcstalálkozóra, amelyen többek között Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök, valamint Narendra Modi indiai kormányfő is részt vesz. A párizsi Nemzetközi Energiaügynökség szerint Kína, az Egyesült Államok, India és Oroszország a legnagyobb széndioxid-kibocsátók a világon.

(MTI)

Macron: a széndioxid-kibocsátás beárazása nélkül nincs zöld gazdaság

A széndioxid-kibocsátás globális beárazása nélkül elképzelhetetlen az átmenet egy zöldebb gazdaságba - hangsúlyozta Emmanuel Macron francia elnök a Fehér Ház virtuális klímavédelmi csúcstalálkozóján csütörtökön.

Macron szerint nemzetközi szabályozásra, a pénzügyi rendszer alapjaiban történő átalakítására van szükség, és arra, hogy a befektetések és a kereskedelem költségeinek meghatározásakor a környezetvédelmet is figyelembe vegyék.

A francia elnök a klímavédelmi kötelezettségvállalások minél gyorsabb életbe léptetését követelte a nemzetközi közösségtől. Hozzátette: pontos, mérhető és ellenőrizhető akciótervre van szükség a globális felmelegedés megfékezése érdekében. A vezető emellett karbonsemleges projektek finanszírozására szólította fel az állami tulajdonú bankokat.

Rámutatott, hogy a következő hónapokban az innováció, az átalakítás és a szabályozás fog állni az európai klímavédelmi tevékenység középpontjában. Franciaország a következő hónapokban mindent megtesz azért, hogy minél messzebbre jussunk ezekben a kérdésekben - ígérte Macon.

A francia államfő egyúttal "történelmi döntésként" üdvözölte Joe Biden amerikai elnök bejelentését, aki azt ígérte, hogy az Egyesült Államok 2030-ig minimum 50 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását.

(MTI)

Klímacsúcs: fontos lépést jelentett be Kína

Beszédében Hszi Csin-ping kijelentette, hogy országa kész együttműködni az Egyesült Államokkal a klímaváltozás elleni küzdelemben, illetve leszögezte, hogy kormánya tartani fogja magát ahhoz a célkitűzéshez, hogy 2060-ra karbonsemlegessé teszik Kína gazdaságát.

"Szigorúan ellenőrizni fogjuk a széntüzelésű erőműveket. (...) Jelentősen korlátozni fogjuk a szénfogyasztás növekedését a 14. ötéves terv (2021-2025) során, majd a 15. éves terv (2026-2030) során elkezdjük annak mértékét csökkenteni" - mondta.

Ez azt jelenti, hogy a világ messze legnagyobb szénfogyasztójának számító Kína szénfelhasználása 2025-ben fog tetőzni a tervek szerint.

"Ambiciózusabb fellépésre van szükség. Kínának érdeke további terveket bejelenteni és végrehajtani az ENSZ következő klímacsúcsa (COP26) előtt" - írta Li Suo, a Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet munkatársa, a novemberre tervezett értekezletre utalva.

Egyes szakértők szerint a békülékeny hangnem azt is jelezheti, hogy Hszi valamelyest javítani szeretne a Peking és Washington közötti egyre feszültebb viszonyon. A rivális felek kapcsolata az utóbbi években jelentősen megromlott, politikai és kereskedelmi téren is sok a vitás kérdés.

Csütörtöki bejelentés szerint Kína energiamixében idén 56 százalék alá kívánják leszállítani a szénalapú energiatermelés részesedését, de az országban - a világ nagyobb gazdaságai közül szinte egyedül - még napjainkban is adnak ki engedélyeket újabb széntüzelésű erőművek építésére.

Az Egyesült Államok és Kína a világ két legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója. A klímavédelmi párbeszéd megszakadt Donald Trump nemrég véget ért hivatali ideje alatt, miután az előző amerikai elnök egyoldalúan kiléptette országát a párizsi klímaegyezményből, mondván, az tisztességtelenül bünteti az amerikai cégeket. Utódja, Joe Biden visszavezette az Egyesült Államokat a szerződésbe, és mintegy negyven vezetőt hívott meg az általa kezdeményezett klímacsúcsra.

Címlapkép: Shutterstock

Nagy vállalást tett Joe Biden, ennek komoly gazdasági hatása lesz

Ma kezdődött el az Egyesült Államok által szervezett kétnapos virtuális klímacsúcs, amelyen számos kormányfő vesz részt, többek között Hszi Csin-ping kínai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök is. Joe Biden pedig rögtön nagy bejelentéssel kezdte meg a konferenciát, ahol vállalta, hogy az Egyesült Államok 2030-ig 50-52 százalékkal csökkenti majd a károsanyag-kibocsátását a 2005-ös szintekhez képest. Ez majdnem duplája a korábban az Obama-kormány által vállalt 2025-ös céloknak.

Tovább a cikkhez
new york_getty_stock
hadsereg katona tank getty stock
bill melinda gates getty editorial
GettyImages-1182794270
mehekporzasshutterstock
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Vételi, eladási zónák azonosítása, piaci aktualitások
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Üzleti modellező

Üzleti modellező

Hitelkockázati modellező

Hitelkockázati modellező
2021-06-01
HR Revolution 2021
2021-06-03
Financial and Corporate IT 2021
2021-06-08
FM & Hybrid Office 2021
2021-06-09
Hitelezés 2021
new york_getty_stock