hősök tere budapest koronavírus
Gazdaság

Mától Magyarországon a leghalálosabb a koronavírus-járvány a világon

Portfolio
A koronavírus felbukkanása óta Magyarországon hivatalosan 26 ezer fő vesztette életét a betegséggel összefüggésben. Ezzel a népességarányos halálozás tekintetében megelőztük Csehországot, így most már a világon nálunk a leghalálosabb a járvány. Bár az adatok összevetését módszertani problémák nehezítik, az biztos, hogy annak fényében, hogy a kormány hivatalosan emberéletekben határozza meg a sikeresség mértékét, a járvány kezelése nem nevezhető diadalnak.

A hazai adat azt jelenti, hogy a Magyarországon élők közül minden 370 emberből egy az életét veszítette a koronavírus-betegséggel összefüggésben. A sok halálos áldozat régiós sajátosság: Csehország mellett Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Bulgária, Észak-Macedónia, Szlovákia és Szlovénia is az első tíz ország között szerepel a népességarányos halálozási sorban.

Egymillió főre jutó Covid-19 halálozások
  ország haláleset/millió fő
1 Magyarország 2 697
2 Csehország 2 684
3 Bosznia-Hercegovina 2 476
4 Montenegro 2 299
5 Bulgária 2 261
6 Észak-Macedónia 2 187
7 Szlovákia 2 070
8 Belgium 2 052
9 Szlovénia 2 008
10 Olaszország 1 954
11 Egyesült Királyság 1 868
12 Brazília 1 785
13 Egyesült Államok 1 754
14 Peru 1 747
15 Lengyelország 1 679
Forrás: Worldometer, Portfolio  

(A listáról a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően lehagytuk a nagyon alacsony népességű területeket. Őket is beleszámolva Gibraltár még előttünk jár, San Marino a 4.)

A szomorú listán elfoglalt világelső pozíciónk több tényezőre vezethető vissza:

  • a magyar lakosság egészségügyi állapota,
  • az egyre később, egyre enyhébben reagáló magyar járványügy,
  • módszertani tényezők.

Beteg társadalom

A magyar lakosság nem elhanyagolható hányada küzd olyan krónikus betegségekkel, amelyek kockázatosak a koronavírus szempontjából. A KSH elemzéséből kiderült, hogy a lakosság 30%-a magas vérnyomással küzd, közel 13%-nak magas a koleszterinszintje, illetve 9%-ot cukorbetegséggel kezelnek. A krónikus betegségek halmozódása is jellemző.

A járvány előtt, 2019-ben a magyar lakosság 48%-a számolt be arról, hogy saját bevallása szerint van krónikus, legalább 6 hónapja fennálló, vagy vélhetőleg a későbbiekben legalább ugyanennyi ideig tartó betegsége. Az orvos által diagnosztizált krónikus betegséggel élők 87%-a gyógyszert is szed a betegségére.

Az adatok tükrében Magyarországon nagyjából 4 millióan különösen veszélyeztetettek az életkoruk vagy az egészségi állapotuk miatt. A rossz egészségi állapot egyébként a régióra általánosságban is jellemző, ez is indokolja, hogy ezt a tényezőt a magas halálozás egyik okának tartsuk.

Egyre többet késlekedő magyar járványügy

A koronavírus három hulláma alatt az lehetett az érzésünk, hogy folyamatosan romlik a magyar járványügy reakcióideje. Valójában a jelenséghez több tényező is hozzájárult. 2020 tavaszán Magyarországon viszonylag késve érkezett meg a járvány, ezért amikor Európa szinte teljesen egyszerre pánikszerűen lezárt, mi még szerencsésebb helyzetben voltunk. Az őszi hullám már nem késett, ezért a tömeges megbetegedésre késlekedve reagált a járványügy. Idén a brit vírusvariáns gyorsabb terjedése még nagyobb lemaradást okozott a védekező lépések meghozatalában. Az egészségügyi szakértők között közmegegyezés van abban, hogy a rendszer terheltsége hiába maradt a hivatalos tűréshatár alatt, valójában a második és (főként) a harmadik hullámban az ellátó intézményekben a súlyos betegek kezelése kapacitáshiányokba ütközött, és ez rontotta a túlélés esélyeit.

Idén a járvány kezelésében egy új elem is felmerült, ami a helyzetet egészségügyi szempontból súlyosbította: a kormány nem hozott olyan szigorú intézkedéseket, ami a vírus terjedését gyorsan megállította volna, illetve hamar lazításba fogott. A fordulatot a miniszterelnöki nyilatkozatokon keresztül könnyű felismerni. Orbán Viktor a brit variáns látványos terjedése előtt úgy fogalmazott, hogy „mindenkit megmentünk”, illetve „a védekezés sikerességét Magyarország emberéletekben méri”. Ehhez képest a harmadik hullámban már úgy értékelt, hogy a brit variáns elterjedése miatt a járványt már nem lehet megállítani, csak lassítani, ezért a védőoltás az egyetlen megoldás.

Ez utóbbi értékeléshez négy értelmező megjegyzés kívánkozik:

  • A brit mutáns megjelenése után több ország sikeresen szorította vissza a járványt erőteljes szigorító intézkedéssel, tehát nincs szó arról, hogy valóban csak lassítani lehet a vírus terjedését.
  • A miniszterelnöki értelmezésből hiányzik az a magyarázat, hogy ha tényleg csak lassítani lehetne a járványt, akkor ebből miért következik, hogy ezt nem érdemes erőteljesebben megtenni.
  • A vakcinákra való támaszkodás alacsony átoltottság mellett, több héttel azelőtt indult el, hogy az a nemzetközi tapasztalatok szerint már reménnyel kecsegtetett volna.
  • Az új személet egyértelműen mutatja, hogy a kormány tudatában van annak, hogy a lazítások lassabb járványlefutást jelentenek, de a célrendszer valójában sokkal hibridebb: gazdasági és egészségügyi szempontok keverednek bennük. Jelenleg úgy tűnik, hogy a járvány enyhüléséből fakadó növekvő mozgásteret a kormány azonnal a gazdaságot segítő lazító intézkedésre váltja.

Ennek hatását illusztrálja Röst Gergely járványügyi matematikus látványos ábrája:

alternativ-palyak-446218
Forrás: Röst Gergely

Érdemes megjegyezni, hogy a járványkezelés kevert célrendszere, amelyben az egészségügyi szempontok mellett nagy súllyal megjelenik a (vélt) gazdasági költség, a társadalom fogyatkozó türelme, illetve a politikai népszerűség fenntartása nem kizárólagosan magyar jelenség. Az európai tömegdemokráciák szavazatmaximalizáló politikusai által követett „húzd meg-ereszd meg” stratégiájában számos példa van a kései szigorításra és korai lazításra, legfeljebb a mértékek különbözők. A halálozási adatok alapján a magyar járványügy stratégiája is a rosszabbul teljesítők között van.

Módszertani kérdések

Az elmúlt hetekben a magas magyar halálozási számok már nemzetközi érdeklődést is kiváltottak és így újra felmerült, hogy mennyire összehasonlíthatók az országok adatai, és valóban ennyire rossz-e a magyar pozíció.

Az enyhítő jellegű észrevételek két szempontot emelnek ki:

  1. A koronavírusos halálesetek számbavétele országonként eltérő módszertannal történik. A magyar a szigorúbbak közé tartozik, ha azonos módon mérne mindenki, bizonyára más lenne a sorrend.
  2. A többlethalálozási mutató (vagyis hogy mennyivel haltak meg többen a járvány időszakában, mint előtte egy hasonló időszakban) egyáltalán nem mutat ennyire rossz képet, Európában több országot találunk magasabb értékekkel.

Mindkét megfontolás javítja a magyar halálozási képet, de messze nem annyival, ami a járványkezelés megítélésén gyökeresen változtatna. Anélkül, hogy mélyebben boncolgatnánk a módszertani különbségeket, két fontos tényezőre hívjuk fel a figyelmet:

  • A haláleseteknél nem csak külföldön, idehaza is tapasztalunk aluljelentést, amit a többlethalálozási adatok is mutatnak. Leginkább a járványhullámok csúcsán lehetett jellemző, hogy az áldozatok egy részének nem volt hivatalos teszteredménye. (Ebben az időszakban több ezer „covid-gyanús” beteget ápoltak.) Vagyis ez alapján (és több más tényezőit figyelembe véve) a covid-halálesetek besorolása a gyakorlatban már nem feltétlenül annyira szigorú más országokkal összevetve.
  • Ezekből a korrekciós igényű összevetésekből hiányoznak a harmadik hullám számai, pedig a magyar halálozási mutató élre törésében ez játssza a főszerepet. Vagyis amikor a statisztikák torzítására a 2020-as számokat hozzák igazolásul, alaposan túlbecsülik a pontatlanság mértékét. Jellemző, hogy már ereszkedik a járványgörbe, de a kései és enyhe lezárások miatt még az elmúlt egy héten is Magyarországon volt a legmagasabb a népességarányos halálozás a világon. Ezért sajnos a szomorú rangsorban elfoglalt pozíciónkban nem nagyon várhatunk érdemi változást a jövőben.

Címlapkép: Arpad Kurucz/Anadolu Agency via Getty Images

utazás koronavírus
bécs
üveg
vakcina maszkviselés viszlát koronavírus
digitális bank chip
vakcina koronavírus beadás szputnyik

Alapblog Tőzsde, a mentorunk

Archívumunkból (2019): A tőzsde sokak szemében egy kiszámíthatatlan terület. Aki viszont közelebb merészkedik hozzá...

Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Hol fordul az árfolyam, vételi, eladási zónák, piaci aktualitások.
Könyv
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Lakossági kockázatkezelési szakértő

Lakossági kockázatkezelési szakértő
2021-06-01
HR Revolution 2021
2021-06-03
Financial and Corporate IT 2021
2021-06-08
FM & Hybrid Office 2021
2021-06-09
Hitelezés 2021
vakcina oltás oltatás koronavírus