chip
Gazdaság

Mindenkinek fájni fog idén a chiphiány: annak is, akinek esze ágában sincs számítógépet, konzolt venni

Portfolio
Szignifikáns mértékben visszaveti az idei gazdasági teljesítményt a chipek globális hiánya - ez derül ki a Goldman Sachs elemzéséből, amelyben a bank közgazdászai kiszámolták, hogy a tartós chiphiány mekkora hatást fejtene ki az amerikai GDP-ben. A hatás legalább fél, legfeljebb 1%-os, ami jelentős. A teljes gazdaság megszenvedi tehát a chipek iránti túlkeresletet, és ennek kimutatható inflációs hatása is lesz. Nemcsak azok a termékek drágulnak majd, amelyek fő komponense a chip, hanem azok is, amelyek előállításához közvetve szükségesek.

Ha legalább évente vásárolunk informatikai eszközöket, akkor az utóbbi pár hónapban tapasztalhattuk a fájdalmas áremelkedést. Emögött a globális chiphiány áll. A chiphiány viszont nem kizárólag abban ölt testet, hogy drágábban tudunk majd számítógépet és ahhoz tartozó kiegészítőket vásárolni, vagy abban, hogy feltolja az autók árát, a félvezetők tartós kiesésének komoly reálgazdasági hatásai is lehetnek.

A Goldman Sachs (GS) számításai szerint a chiphiány 2021 folyamán akár 1%-kal is visszavetheti az Egyesült Államok GDP-jét.

Az amerikai gazdaság egyébként rendkívül acélos teljesítményt mutat. Bár a bruttó hazai termék 2021-es első negyedévi közlésére csak jövő héten kerül sor, az amerikai gazdaság minden jel szerint már elérte a válság előtti szintet, és az sem kizárt, hogy 2021 végére már a válság előtti növekedési pályát is eléri, azaz a világon elsőként tudhatja maga mögött szinte teljes mértékben a koronavírus-válságot. Ehhez nagyban hozzájárult az amerikai kormányok tetemes költekezése is, amely páratlan mértékű volt a fejlett világban.

A kormányzati költekezés gyors kilábalást hoz, de egyben növeli az egyensúlytalanságot is: a megnövekedett kereslet miatt nő az ország egyébként sem kicsi külkereskedelmi hiánya, a költségvetés hiánya pedig egészen elképesztően magas.

Az Egyesült Államok gazdasága tehát gyors kilábalást mutat, aminek részben keresztbe tehet a chiphiány. A Goldman Sachs azt próbálta számszerűsíteni, hogy amennyiben a 20%-os hiány a chipek kínálatában három negyedéven keresztül fennmarad, annak milyen hatása lesz arra a 169 iparágra, amely a gyártás során felhasználja a félvezetőket. Így jött ki az 1%-os GDP hatás, a GS elemzésében viszont leszögezi, hogy a hatás a valóságban ennél kisebb lehet, hiszen a chipek csak a termékek egy részénél nem helyettesíthetők, így a vállalatok részben találhatnak áthidaló megoldásokat.

A bank szerint az 1%-os hatás a negatív forgatókönyvben szerepel, az alapforgatókönyv azzal számol, hogy a chiphiány 0,5%-kal veti vissza a gazdaságot 2021-ben.

Az amerikai gazdaság még a chiphiány okozta visszahúzó erő mellett is száguldani fog 2021-ben, az elemzők 6 és 8% közé teszik a GDP-előrejelzést, a chiphiányról szóló elemzést készítő Goldman Sachs márciusi előrejelzése például 6,9%-os növekedést várt. Az Egyesült Államok ezzel a világ egyik leggyorsabban növekedő gazdasága lesz idén. A chiphiány nélkül ez a növekedés nagyobb is lehetne, és a félvezetők hiánya pedig nemcsak Amerikában, hanem a világon mindenütt éreztetni fogja a hatását az idei kibocsátásban.

A chiphiány persze azt is jelenti, hogy azoknak a termékeknek, amelyekbe a gyártás során chipeket építenek be, emelkedni fog az ára. A GS az érintett termékek áremelkedését (beleértve az autókat) 1 és 3% közé becsüli, ami az amerikai maginflációt 0,1 és 0,4%-pont között növelheti. A félvezetők gyártása az USA GDP-jének 0,3%-át teszi ki közvetlenül, közvetve pedig az ipari termékek 12%-t érinti a chiphiány. Kedvezőtlen kilátásokról árulkodik, hogy a világ két legnagyobb chipgyártója, az Intel és a TSMC előrejelzése szerint a chiphiány 2022-be is átnyúlhat majd.

Miért van chiphiány egyáltalán?

A félvezetők hiánya a járvány kitöréséhez vezethető vissza, amikor az autógyártók a kereslet összeomlása miatt lelassították a beszerzéseket. A chipek az autókban kulcsfontosságú alkatrészek, amelyek a gépjárművek működésében számos funkciót irányítanak.

Az autók iránti kereslet viszont erőteljesen felpattant az első hullám után.

A félvezetőgyártók amerikai szövetsége szerint miután a járművek iránti kereslet tavaly márciusban összeomlott, a harmadik negyedévben olyan erőteljesen pattant vissza, hogy már akkor ledolgozta a szektor a visszaesést, a negyedik negyedévben pedig az eladások már meghaladták a 2019-es év azonos időszakának szintjét. Ez pedig érthető módon megnövelte a keresletet a chipek iránt is, az autógyártók túlzás nélkül annyit vásároltak, amennyit lehetett.

Csakhogy ez nem az egyedüli tényező a chiphiány mögött. Amikor ugyanis az autógyártók lassították a vásárlásokat tavaly tavasszal, azzal egy időben nőtt az otthoni munkavégzésre kényszerült lakosság kereslete a különféle informatikai eszközök iránt, és az autók iránti kereslet gyors felpattanása később együttesen jelentős mértékben megnövelte a teljes keresletet a chipek iránt, amivel a kínálat érthető módon nem tudta ilyen gyorsan tartani a lépést (főleg azért, mert a chipgyártás időigényes folyamat, egy ilyen alkatrész előállítása 3-6 hónapig tart). Ráadásul nemcsak a háztartások és az autógyárak kereslete nőtt a chipek iránt, mint azt fent is írtuk, az Egyesült Államokban 169 iparág használ chipeket a termékei előállítása során. A növekvő kereslet végeredménye pedig az árak emelkedése volt.

Újabb ok lehet a chipek iránti kereslet növekedésében a bitcoin és egyéb kriptodevizák árfolyamának jelentős megugrása is, ez ugyanis sokkal jövedelmezőbbé tette a kriptodevizák bányászatát. Az ilyen folyamat jelentős informatikai erőforrást igény, pont emiatt pedig kifejezetten környezetszennyező is – a globális bitcoinbányászat például több elektromos áramot fogyaszt egy év alatt, mint egész Argentína.

A chiphiány nemcsak áremelkedést, de egyéb problémákat is okoz, például a lassuló szállításban. Aki rendelt az elmúlt hónapokban külföldről számítógépet, játékkonzolt vagy ahhoz valamilyen chipet tartalmazó tartozékot, az pontosan tudja, mennyire nagy gond ez. És ez a probléma a gyártók (például a Sony) szerint 2022-ig velünk maradhat.

Joe Biden amerikai elnök ambiciózus, 2,3 ezermilliárd dolláros infrastrukturális tervében az egyik célként azt jelölte meg, hogy az ország újra növelje a félvezetőgyártói kapacitásait. Korábban az Egyesült Államok megkérdőjelezhetetlen uralkodó volt a félvezető iparágban, a chipek 37%-át az országban gyártották. Az ázsiai kiszervezéssel ez mindössze 12%-ra csökkent, miközben Tajvan szerepe jelentős mértékben nőtt. Persze ha sikerül is Biden terve, az csak évek múlva növelheti a chipek kínálatát, a jelenlegi hiány viszont remélhetőleg már 2022-re, a kereslet és kínálat közeledésével természetes módon mérséklődni fog.

A Goldman Sachs elemzését a Yahoo Finance és a CNBC dolgozta fel.

Címlapkép: Getty Images

frankfurt
görög santorini getty stock
Procida Olaszország sziget
mcdonalds gyorsétterem
london_shutter-20170512
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Megnézzük hogy épül fel, és miként kell értelmezni az általa mutatott értékeket.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Üzleti modellező

Üzleti modellező

Hitelkockázati modellező

Hitelkockázati modellező
2021-06-01
HR Revolution 2021
2021-06-03
Financial and Corporate IT 2021
2021-06-08
FM & Hybrid Office 2021
2021-06-09
Hitelezés 2021
pfizer biontech vakcina koronavírus ellen