napenergia
Gazdaság

A klímavédelmi intézkedések hihetetlenül csökkenő költsége

A széndioxid-kibocsátás csökkentése költségekkel jár együtt. Jellemzően minden hasznos dologra igaz ez. Vagy írjuk le ezt a kérdést tisztán gazdasági alapon: ha a széndioxid-kibocsátás csökkentése nem járna valamennyi költséggel, illetve leküzdendő akadályokkal, akkor a klímaváltozás nem lenne kiemelt probléma. A klímavédelmi intézkedések közvetlen költsége azonban egyre inkább annyira alacsonnyá válik, hogy a klímaváltozás problémája más megvilágításba kerül, és a figyelem közvetlenül az alacsony karbonfelhasználású, magas hatékonyságú világ felé történő átalakulást szolgáló politikára irányul.

A klímavédelmi intézkedések költségei széleskörűen csökkennek. A szolár fotovoltaikus panelek esete a legjobb példa erre, amelyek árai több mint 85 százalékkal csökkentek kevesebb mint egy évtized alatt, illetve több mint 99 százalékkal azóta, hogy az első szolár paneleket elhelyezték a lakóházak tetején az 1980-as évek elején. A szolár fotovoltaikus panelek globális energiatermelése emiatt gyorsan növekedett, és az előrejelzések szerint a globális napenergia-termelés kevesebb mint egy évtized alatt tovább fog négyszereződni. Ezzel a napenergia a villamosenergia-termelés messze leggyorsabban növekvő forrásának számít, ami után a szélenergia nem sokkal van lemaradva.

Mindamellett még hosszú utat kell megtenni, ugyanis a szén még mindig a legfőbb forrása a teljes villamosenergia-termelésnek, illetve a kőolaj a teljes energiatermelésnek (beleértve ebbe az autók, a repülők és hajók meghajtását is). Röviden ebből áll a klímavédelem problematikája. A tényleges következmények világosak, mint ahogy a trendek is. A kérdés az, hogy vajon az energetikai átalakulás elég gyorsan zajlik-e le ahhoz, hogy ellensúlyozza a klímavédelmi tétlenség költségeit.

A széndioxid-szennyezés csökkentésének költségeit a vissza nem fogott klímaváltozás valós költségeivel kell összevetni. A klímaváltozás egyik nagy problémája, hogy e két költség egyike sem egyenlően oszlik szét. Bizonyos rétegekre, kezdve a szénbányászoktól a belső égésű motorok gyártóiig, a klímavédelmi intézkedések költségeinek nagyobb része hárul. Mások, főként a szegények és a társadalom sebezhetőbb rétegei, pedig a klímavédelmi tétlenség költségeinek legnagyobb részét viselik, ahogy azt a 2015-ös hőhullám is megmutatta, ami több száz magyar halálát okozta, és közvetlenül a klímaváltozáshoz volt köthető.

Összességében azonban egyértelmű, hogy a klímavédelmi tétlenség költségei jóval meghaladják a széndioxid-kibocsátás csökkentésének költségeit.

Ennek megértéséhez hasznos mérőszám a „karbon társadalmi költsége” mutató, amely a gazdaságra, az ökoszisztémára és a társadalomra háruló költségeket mutatja meg minden egyes tonna, a légkörbe bocsátott széndioxid esetében. Ennek kiszámítása távolról sem egyszerű. Ezt a mérőszámot mindig a klímagazdaságtan „szent gráljaként” írják le, mint olyan mutatót, amely mindent lefed. A mutató valóban felöleli a légkörbe kibocsátott minden egyes tonna széndioxid által okozott károkat. Két fontos tényezőt foglal magában: kiszámolja a klímát ért tényleges károkat, és azokat egy összehasonlítható mérőszámmá alakítja a jövőbeli károk jelenlegi dollárértéken történő diszkontálásával. Igen konzervatív számítások szerint ez az érték jelenleg mintegy 50 dollárt tesz ki egy tonna széndioxidra vetítve.

Azért nevezem „igen konzervatívnak” ezeket – az amerikai kormányzat ügynökségközi munkacsoportja által készített – számításokat, mert azok olyan módszereken és feltételezéseken alapulnak, amelyeket jórészt több mint egy évtizeddel ezelőtt állítottak fel. A klímagazdaságtan azóta azonban jelentős előrelépést ért el. Az adatok mostani újraszámolásával szinte biztosan jóval 100 dollár fölé emelkedne az egy tonna széndioxidra jutó klímakárok értéke. Ez azt jelenti, hogy a Magyarország – mintegy évi 50 millió tonnára tehető – széndioxid-kibocsátása által okozott károk mértéke valószínűleg jóval meghaladja az 5 milliárd dolláros szintet minden egyes évben, ha az emisszió mértéke marad a jelenlegi szinten.

A széndioxid-kibocsátás társadalmi költségeinek számítása terén jelentős bizonytalanságok állnak fenn, azonban a számítások legtöbbje egyetlen irányba mutat:

a valódi költségek nagyobbak, mint ami a jelenlegi számításokból kitűnik, így szükség van a még ambiciózusabb klímapolitikára.

A széndioxid-kibocsátás csökkentésének költsége körüli bizonytalanságok mindeközben éppen az ellentétes irányba mutatnak: az egyre alacsonyabb költségek irányába. Az energetikai modelleket készítők folyton túlbecsülik a megújuló technológiák, mint például a szolár fotovoltaikus panelek költségeit, és így alábecsülik azok alkalmazását.

Ennek egyszerű az oka. Miközben a kőolaj, a szén és a földgáz nyersanyagok, amelyek árai elkerülhetetlenül ingadoznak a piaci feltételeknek megfelelően, a nap- és szélenergia, valamint az akkumulátorok technológiáknak számítanak. Az áruk csak csökkenni tud, mivel a technológiák folyamatosan gyorsan fejlődnek. Való igaz, hogy a szolár panelek és különösen az akkumulátorok terén drága fém inputokra van szükség, ami így számos potenciális politikai kockázatot hordoz, azonban a technológiai fejlődés csak segíteni tud e téren.

Ez a kormányzati politika központi szerepére is rámutat, valamint így a fosszilis alapú világból az alacsony és zéró karbonfelhasználású világ felé történő átalakulást elősegítő szakpolitikai intézkedések központi szerepére is rávilágít. E téren a politika az alacsony és zéró karbonfelhasználású technológiák iránti keresletet, illetve azok kínálatát simítja össze. Ez pedig ösztönző és büntető intézkedéseket (mézesmadzag és bunkósbot megközelítés) ölel fel egy adott országon belül, illetve nemzetközi szinten.

Azok jutalma, akik ideje korán cselekednek, potenciálisan jelentősnek tekinthető. Egy kiváló példát idézve, a The Economist a fosszilis energiahordozókról a megújuló energiaforrásokra történő átalakulást kellő okkal a petroállamból (a petro kifejezés a kőolajra utal – a szerk.) az “elektroállamba” történő átalakulásként írja le. Kína nagy lendülettel támogatja a megújuló iparágainak gyors ütemű növekedését, különösen igaz ez a szolár fotovoltaikus panelek, az akkumulátorok és a szélturbinák világpiacra történő gyártása terén. Ennek az állami támogatásnak egyértelmű költségei vannak. Az is tagadhatatlan, hogy a kínai iparpolitika globális dominanciát ért el ezekben, a jövő technológiáinak számító szegmensekben. Kína jelenleg a világon gyártott szolár fotovoltaikus panelek több mint 70 százalékát, a lítiumion-akkumulátorok mintegy 70 százalékát és a szélturbinák közel felét állítja elő.

Az EU ezzel szemben jobban összpontosít a keresletoldali intézkedésekre, a széndioxid és egyéb más üvegházhatású gázok árazására és szabályozására (bunkósbot), valamint az alacsony karbonfelhasználású alternatívák alkalmazásának szubvencionálására (mézesmadzag). A két megközelítés szorosan kapcsolódik egymáshoz, így a szubvenciók gyakran vezetnek további még ambiciózusabb árazási intézkedésekhez.  

A tisztább jövő felé történő átalakulás költségekkel jár, azonban olyanokkal, amelyeket érdemes vállalni. A megújuló energiaforrások egyre csökkenő költségei csak segítik ezt az átalakulást. A legköltségesebb megoldás az, ha aktívan ellenállunk az alapvető technológiai, gazdasági és politikai trendeknek. 

A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

Ha hozzászólna a témához, küldje el meglátásait a velemeny@portfolio.hu címre.

Elindult a Portfolio Vélemény rovata, az On The Other Hand. A rovatról itt írtunk, a megjelent cikkek pedig itt olvashatók.

utazás koronavírus
bécs
üveg
vakcina maszkviselés viszlát koronavírus
digitális bank chip
vakcina koronavírus beadás szputnyik

Alapblog Tőzsde, a mentorunk

Archívumunkból (2019): A tőzsde sokak szemében egy kiszámíthatatlan terület. Aki viszont közelebb merészkedik hozzá...

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Hol fordul az árfolyam, vételi, eladási zónák, piaci aktualitások.
Könyv
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Lakossági kockázatkezelési szakértő

Lakossági kockázatkezelési szakértő
2021-06-01
HR Revolution 2021
2021-06-03
Financial and Corporate IT 2021
2021-06-08
FM & Hybrid Office 2021
2021-06-09
Hitelezés 2021
vakcina oltás oltatás koronavírus