Tilesch Gyorgy
Gazdaság

Ha most nem csinálunk valamit, akkor egy nap arra ébredünk, hogy eltűnt 50-100 millió munkahely

Sürgősen el kell kezdeni foglalkozni az emberek átképzésével, különben három-négy éven belül arra ébredünk egy reggel, hogy globálisan 50-100 millió ember került az utcára – mondta a Portfolionak adott interjúban Tilesch György globális mesterséges intelligencia-szakértő. A tíz éve Amerikában élő szakember többek között a Fehér Háznak ad tanácsokat, szerinte a mesterséges intelligencia (MI) ma már nem a jövő, hanem a jelenben zajló átalakulás. Tilesch György és Omar Hatamleh Mesterség és intelligencia című könyve most jelent meg magyarul a Librinél, ennek apropóján arról is beszélgettünk vele Budapesten, hogy kiknek a munkáját vehetik el a robotok a következő években, és cserébe kaphatunk-e alapjövedelmet.

Portfolio: Nekem, mint újságírónak mennyire kell félnem attól, hogy a robotok előbb-utóbb elveszik a munkákat? El tudja képzelni, hogy mondjuk öt-tíz év múlva egy robottal ül le interjúra?

Tilesch György: Igen, határozottan. Szerintem a következő öt-tíz év még az együttélésről fog szólni, amikor a mesterséges intelligencia az olyan újságírókat támogatni fogja, akik elemző cikkeket írnak, nem pedig például sporthíreket. Az nyilvánvaló trend Amerikában, hogy nagy hírportálok kezdik lecserélni a kisvárosi híreket vagy sporthíreket író újságíróikat robotokra, az egyszerű, adatalapú, nagy íráskészséget nem igénylő területen ez már működik. Ennek a következő szintje valószínűleg az lesz, hogy ahogy a természetes nyelvgeneráló programok egyre robosztusabbak lesznek, egyre több területet fog elhódítani a robotalapú újságírás. De azt gondolom, hogy az elemzőknek, a gondolkodtató újságíróknak mindig lesz helyük.

Melyik szakma képviselőinek kell elsősorban félteni az állásukat?

Az elmúlt években főleg a taxisofőrökkel, kamionvezetőkkel kapcsolatban jelentek meg olyan előrejelzések, hogy hamarosan az önvezető járművek leválthatják őket. Pedig ez egy jóval hosszabb folyamat lesz. Szerintem legelőször a fehérgalléros munkakörökben lesz hatása a mesterséges intelligenciának, elsősorban a junioroknál, illetve mindenkinél, akinek olyan munkája van, amiben gondolkodni nem nagyon kell, hanem például űrlapokat kell kitölteni, adatokat rögzíteni, egyszerűbb kérvényeket elbírálni. A mesterséges intelligencia gazdasági értelemben leggyorsabban növekvő alterülete ma a robotikus folyamatautomatizáció, ami gyakorlatilag az olyan munkakörök szoftveres segítése vagy kiváltása, melyek csak belső eljárásokat folytatnak le.

Azokat féltem elsősorban, akik fiatalok, valamilyen felsőfokú végzettségük van, de nem a végzettségüknek megfelelő munkakörben dolgoznak.

Tilesch Gyorgy-01
Fotó: Portfolio - Ancsin Gábor/kepszerk.hu

Ez mikor válhat valósággá? A jelenlegi világjárvány felgyorsította a folyamatot?

Nagyon. Ez az iparág évente 80-90 százalékkal fejlődött a koronavírus előtt, szerintem ez most fel fog gyorsulni 400-500 százalékra.

Könnyen lehet, hogy azok egy része, akik a válságban elveszítették a munkájukat, azt már nem fogják visszakapni.

De nem akarok most nagyon borúlátónak tűnni, van egy pozitív forgatókönyv is, mely szerint a felelős munkaadók arra fognak törekedni, hogy a mesterséges intelligencia segítse a dolgozók munkáját, több idejük legyen értelmes feladatokat végezni.

Ha már a pozitív forgatókönyvek: sokszor hallottuk, hogy a robotok majd sokkal hatékonyabban dolgoznak, és ez lehetővé teszi azt, hogy mondjuk egy globális alapjövedelem formájában mi profitáljunk ebből. Vagyis ugyan nem lesz munkánk, viszont lesz valamekkora alapjövedelmünk, amit csak el kell költenünk. Ez járható út lehet majd?

Az alapjövedelem jelenleg elsősorban politikai kérdés, világszerte vannak kísérletek ezzel kapcsolatban. Az ellenzők fő érve, hogy ez könnyen egyfajta segéllyé lényegülhet át, ami ha elég magas, meg lehet belőle élni, akkor az emberek motivációja elveszik arra, hogy dolgozni akarjanak. Szerintem ez a tesztelés még eltart majd pár évig, viszont témaként egyre több párt programjában megjelenik az alapjövedelem gondolata.

Én úgy gondolom, hogy a puszta alapjövedelem kármentés, nem stratégiai megoldás. Én valami olyat látnék jónak, ahol összekapcsolódik az alapjövedelem egy olyan ösztönzőrendszerrel, ami a vállalkozás és az átképzés felé tereli az embereket. Az átképzésben vannak most a legnagyobb hiányosságok, itt szükséges a kormányok és a cégek szerepvállalása. Most például dolgozunk egy olyan amerikai kormányzati tehetségmenedzsment-programon, aminek az első célja, hogy 2025-ig 18 millió szövetségi közalkalmazottat képezzünk át MI-kompatibilissé.

Ha most nem lépünk, akkor három-négy év múlva egy nap arra ébredünk, hogy eltűnt 50-100 millió állás és az emberek az utcán vannak. Márpedig ezt semmilyen politikai vezetés nem akarja.

Tilesch Gyorgy-09
Fotó: Portfolio - Ancsin Gábor/kepszerk.hu

Mi garantálja, hogy a robotok hatékonyabb munkájának haszna nem csak a gazdagoknál és a cégek tulajdonosainál halmozódik fel, hanem megosztják azt a társadalommal? Mivel lehet ezt kikényszeríteni?

A mesterséges intelligenciát fejlesztő, megvásárló és használó cégeknél valóban egy nagyon erős erő- és profitkoncentráció jelenhet meg. Erre is vannak javaslatok, melyek elsősorban extra adóztatásra vonatkoznak. Szerintem most vagyunk egy olyan átmenet kellős közepén, amikor a kísérleti projektekből és a néha irreális elképzelésekből a megvalósítás szakaszába lépünk.

Nem lesz könnyű menet, de én látok rá politikai akaratot néhány kormány oldaláról, a közelmúltban az OECD és Joe Biden amerikai elnök is felvetette a globális adóharmonizáció témáját es ez könnyen átszivároghat erre a speciális problémakörre is, ha létrejön.

Meg kell születnie annak az új globális paradigmarendszernek, ami ebben az új helyzetben a munka és az ember kapcsolatát szabályozza. Szerintem az MI kora abban különbözik minden korábbi ipari forradalomtól, hogy a munka humán hozzáadott értéke, ami eddig minden korban meghatározó volt drámaian csökkenni fog. Erre pedig egyelőre nem adott választ a közgazdaságtan sem.

El lehet érni, hogy ez az adóharmonizáció globális legyen? Európában azért még mindig elég nagy a szuverenitás iránti vágy az országok részéről, a magyar kormány például máris bírálta Biden egységes társasági adó-javaslatát.

Ezt kikényszeríteni nehezen lehet, hiszen a cégek válasza általában az, hogy elmenekülnek valamilyen adóparadicsomba, ahol kedvezőbb az adózás. Nem néhány perc alatt fog megszületni a megoldás. Fontos, hogy a legnagyobb techvállalatok, akik a jelenlegi rendszer haszonélvezői támogassák ezt az átalakulást. Én ebben is látok pozitív irányú elmozdulást, Jeff Bezos, az Amazon tulajdonosa például pozitívan reagált a közelmúltbeli adóemelési felvetésre. Az amerikai techvilágban ez úgy szokott működni, hogy ha az első kiáll mellette, akkor általában a falka is követi, ráadásul most azért komoly verseny van az amerikai kormányzat kegyeiért, vagy akár a feldarabolás elkerüléséért.

Mit kellene tanulnia egy mai tizenévesnek, hogy majd meg tudjon felelni a jövő kihívásainak? Mik lesznek a legfontosabb kompetenciák?

A vonatkozó felmérésekben, például a World Economic Foruméban, nagyjából fele-fele arányban határozzák meg az úgynevezett hard skilleket és soft skilleket, melyekre a jövő munkavállalójának szüksége lehet. A soft skillek tekintetében egy csomó olyan fogalom kerül dobogóra még a közeljövőben, mint a kooperáció, a kreativitás vagy az empátia képessége, amik eddig talán kevésbé voltak fontosak.

Ide sorolnám a kritikus gondolkodás képességét is, hiszen az MI világában a saját elménk védelme, a manipuláció elleni védelem lesz a legfontosabb, amit nem szoftveresen fogunk tudni megoldani.

A hard skillek esetében az látható, hogy aki ma az MI-infúzionált világban akar boldogulni, az elsősorban gépi tanulással próbál foglalkozni. Viszont nem lehet mindenki informatikus, ezért mi például Amerikában ezen említett nagy átképzési program kereteben nagy figyelmet fordítunk arra, hogy a felhasználókat megtanítsuk, megértsék, hogy az az MI rendszer, ami a munkát végzi mi alapján hozza meg a döntéseket, milyen szempontokat vizsgál, mik a lehetséges hibázási lehetőségei és mikor kell beavatkozni, hogy felülbírálják a rendszer javaslatát.

Ma már nem jövő időben beszélünk ezekről a mesterséges intelligencia-alapú rendszerekről, hanem az elmúlt években elkezdték használni őket a gyakorlatban.

Az eddigi tapasztalatok alapján a az ügyintézők közel 100 százalékban nem bírálják felül a gépi javaslatot vagy döntést, elhárítják maguktól a felelősséget, ebben komoly kockázatokat látok.

Tilesch Gyorgy-15
Fotó: Portfolio - Ancsin Gábor/kepszerk.hu

A soft skillek között említette a manipuláció elleni védekezést. Ebben hogy állunk most?

A most megjelent könyvben ezzel kapcsolatban egy kicsit önostorozva írok arról, hogy tíz éve, amikor elmentem Magyarországról es egy digitális átképzési programot menedzseltem, még mi sem gondoltuk azt, hogy a közösségi média ilyen mértékben képes lesz bennünket manipulálni.

Én azt gondolom, hogy ez mára olyan sebet ütött a társadalom kötőszövetén, ami vagy nagyon súlyos, vagy akár halálos is lehet, ezen a téren sürgős lépésekre van szükség.

Az MI térhódítása vezethet társadalmi elégedetlenséghez, lázadáshoz, felerősítheti a protest politikai irányzatokat, akik például megígérhetik majd az embereknek, hogy visszaadják a munkájukat, amit a gépek elvettek?

Ilyenek biztosan lesznek. A Trump-narrativa például jellemzően azoknak a csalódott embereknek, a talajt vesztett közép-nyugati fehér szavazótömegeknek a szavazatára épült, akik korábban mondjuk autógyárakban dolgoztak, de elvesztették a munkájukat. Az ő haragjukat tudták átfordítani Kínára. Ez ideig-óráig lehet csak hatékony.

Szerintem lesznek olyan neoszocialista mozgalmak, melyek a munka világából indulnak majd, ha radikálisabban akarunk fogalmazni, akkor könnyen lehetnek neoluddita mozgalmak is, melyek mondjuk géprombolásra irányítják majd a dühüket.

Van olyan vélemény, mely továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a gépek soha nem lesznek képesek tanulni, csak azt csinálják meg, amit megtanítanak nekik, mások szerint pedig gyakorlatilag egy az egyben képesek kiváltani az embert. Hol tart ma a mesterséges intelligencia a két véglet között?

Mondjuk úgy, hogy ma már léteznek olyan rendszerek, melyek mérhetetlen mennyiségű adatból következtetéseket és előrejelzéseket képesek adni és automatizálni folyamatokat. Amit nem tud ma az MI, az a kontextus és a gyors irányváltások.

A mesterséges intelligencia még lehet, hogy a szó szoros értelmében nem okos, de már most nagyon hatalmas, erős, bizonyos szempontból félelmetes.

Korlátosak a jelenlegi MI-irányzatok, nem képesek az ember intellektusával alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, hanem historikus adatokból képesek dolgozni, illetve ezekből az adatokból valamiféle öntanulási képességgel rendelkeznek, de messze nincsenek ott, mint az ember. Viszont hatalmasabbak, mint az ember, ha az okosságot abban mérjük, hogy a lehető legtöbb feladatot képesek magas skálázottsággal ellátni, de emberi hiba nélkül.

Az MI fejlődésében ma ott tartunk, hogy vannak butácska, de nagyon erős rendszerek. Attól még nagyon távol vagyunk, hogy egy teljes emberi intellektust képes legyen reprodukálni a gép, lehet, hogy ez soha nem is jön el. De a feladatalapú koordinátarendszerben már most nagyon erősek, tehát gazdaságilag igen kifizetődőek.

Tilesch Gyorgy-20
Fotó: Portfolio - Ancsin Gábor/kepszerk.hu

Az MI szempontjából is kulcsfontosságú az adat, ami egyesek szerint a jövő vagyona, magyarán előbb-utóbb fizetnek majd nekünk azért a cégek, hogy a rendelkezésükre bocsássuk az adatainkat. Ez a világ eljöhet?

El kell jönnie. Látok sok olyan kezdeményezést, melyek ezt célozzák akár a startup-világban, akár kormányzati szinten. Már most kirajzolódnak olyan adatszövetkezetek, melyekben az emberek egy csoportja áll össze, hogy erősebb alkupozíciót érjen el. Jelenleg a vadnyugat uralkodik az adatkezelésben. Vannak olyan szabályozás-kezdemények, mint a GDPR, ami jó, hogy létrejött, de messze nem ideális a teljes problémakörre. Már csak azért is fontos, hogy visszavegyük a rendelkezést az adataink felett, mert például a Google vagy a Facebook modelljének az alapja az, hogy a felhasználók átadták önként az adataikat, es utána mar igen kevés beleszólásuk marad, mi történik velük.  Itt modellszintű a probléma, ami fenntarthatatlan. A felelős polgárok tömegei fognak rájönni arra, hogy rendelkezni akarnak az adataik felett.

Sokak szerint a leglátványosabb változás az autózásban és az autóiparban mehet végbe. Itt milyen jövőképet lát?

Szerintem lesz egy átmeneti időszak, amikor egymás mellett léteznek majd a hagyományos és az önvezető autók, illetve azt gondolom, hogy az önvezető technológia engedélyezési folyamata nagyon hosszadalmas lesz. Ha a mai Teslából indulunk ki, akkor a jövő autója egy szoftver lesz autó dobozba csomagolva. És ennek megfelelően az autóiparban is kevesebb élőmunkára lesz szükség, sőt akár teljesen automatizálódhat is a gyártási folyamat, eltűnhetnek az összeszerelő munkások. Ez akár Magyarországnak is komoly problémát okozhat, hiszen hosszú éveken keresztül összeszerelő üzemként definiáltuk magunkat.

Az MI következtében átalakuló világban milyen szerepe lehet az olyan kis országoknak, mint Magyarország? Specializálódnunk kellene valamire és abban nagyon erősnek lenni?

Magyarországnak van mesterséges intelligencia stratégiája, azt elolvastam, jó, hogy van ilyen. Az önmagában nem probléma, ha egy ország kicsi, vannak pozitív példák, a régiónkban például Észtország nagyon gyorsan és hatékonyan lépett. Ők valamikor az ezredforduló környékén csináltak egy totális lefejezést és behoztak egy új generációt, aki érti a digitális készségeket, ők hozzák a döntéseket. Pozitív példa lehet még Dubaj, ami szintén kis ország rengeteg pénzzel, amit jól használnak fel az innovációra es például kormányzati szolgáltatási szinten is számos robosztus MI-projektjük van, amiket volt szerencsém belülről látni.

Mi lenne most a legfontosabb javaslata a magyar döntéshozók számára?

Van egy olyan tradicionális problémánk, hogy stratégiagyártásban jók vagyunk, de utána, amikor projekteket kell gyorsan megvalósítani, az már nem megy annyira. Az első javaslatom az lenne, hogy minél több projektet indítsanak be, ami értelmes, és ezeken ne két évig dolgozzanak, hanem pár hét vagy hónap alatt elinduljanak. A másik a tehetség kérdése, nincs megfelelő mennyiségű és minőségű olyan szakember, aki ezeket a projekteket ki tudná találni, meg tudná valósítani.

Fel kell építeni azt a hadosztályt a legjobb MI-specialistákból, akik ezt képesek megcsinálni, ezt csak külföldi szakértők és top specialisták bevonásával lehet jól megvalósítani.

Tilesch Gyorgy-37
Fotó: Portfolio - Ancsin Gábor/kepszerk.hu

Az USA és Kína által uralt kétpólusú világban Magyarországnak és Európának merre érdemes mozdulni?

Az adatszuverenitás kérdéséből nem kell engedni, minden erővel küzdeni kell az adatok kiszolgáltatása ellen, azzal a partnerrel kell együttműködni, aki ezt tiszteletben tartja. A kínai MI-modellt szerintem nem szabad átvenni, az egy totális megfigyelőállam modellje, amit demokratikus értékrendszerrel nem lehet elfogadni. Amerika és Európa láthatóan közeledik egymáshoz különösen a Biden-adminisztráció hivatalba lépése óta. Transzatlanti MI-partnerségre törekednek a felek, ennek most folyik a tartalommal való megtöltése, amiben nekem is van némi szerepem.

A részben közös - de mindenképpen kompatibilis - amerikai és európai értékrend képes kell, hogy legyen kitermelni egy olyan társadalmi MI-modellt, ami kellően erős versenytársa tud lenni a kínai nyomulásnak.

Címlapkép: Portfolio - Ancsin Gábor/kepszerk.hu

utazás koronavírus
bécs
üveg
vakcina maszkviselés viszlát koronavírus
digitális bank chip
vakcina koronavírus beadás szputnyik

Alapblog Tőzsde, a mentorunk

Archívumunkból (2019): A tőzsde sokak szemében egy kiszámíthatatlan terület. Aki viszont közelebb merészkedik hozzá...

Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021-06-01
HR Revolution 2021
2021-06-03
Financial and Corporate IT 2021
2021-06-08
FM & Hybrid Office 2021
2021-06-09
Hitelezés 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Lakossági kockázatkezelési szakértő

Lakossági kockázatkezelési szakértő
Online előadás
Hol fordul az árfolyam, vételi, eladási zónák, piaci aktualitások.
Könyv
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
vakcina oltás oltatás koronavírus