logisztika_shutter-20180323
Gazdaság

Új projekttel kapcsolódik be Magyarország a globális kereskedelembe

Portfolio
Bár a koronavírus-járvány több alkalommal is akadályokat gördített a nemzetközi kereskedelem elé, az Európa és Kína közti kereskedelemi kapcsolat töretlenül erősödik. A két térség között az áruforgalom legnagyobb része jelenleg tengeri úton zajlik, azonban az Egy Övezet Egy Út logisztikai korridorjainak fejlesztése révén a következő évtizedekben a Kína és Európa közötti vasútforgalmi áruszállítás exponenciálisan növekedni fog. Ennek lehet nyertese egy északkelet-magyarországi kistelepülés, Záhony, ahol ehhez kapcsolódóan hamarosan jelentős logisztikai fejlesztések indulnak.

Bővülő nemzetközi kereskedelem

Az elmúlt tíz évben az EU és Kína közti kereskedelmi forgalom mind az export mind az import tekintetében jelentősen erősödött. 2010 és 2020 között az export volumene 93 százalékkal, az importé 56 százalékkal bővült, előbbi 203, utóbbi 383 milliárd euróra.

Nincs ez másként Magyarorszég esetében sem, ahol elsősorban a behozatal terén jelentős Kína szerepe. Míg a KSH szerint 2018-ban Kína volt Magyarország negyedik legfontosabb importpartnere, addig 2019-ben már a második helyre lépett elő, olyan országokat megelőzve, mint Ausztria vagy Lengyelország. Magyarország és Kína kereskedelmi volumene ráadásul 2020-elérte a 11,7 milliárd dollárt, ami további 14,4 százalékos növekedést jelentett az előző évhez képest, így Kína először lett Magyarország legnagyobb EU-n kívüli kereskedelmi partnere.

E-kereskedelem hatása a logisztikai fejlesztésekre

Már a koronavírus-járvány előtt szembesülhettünk a ténnyel, hogy az online vásárlások mostanra a mindennapjaink részévé váltak. Az európai kereskedelmi forgalomnak akkor mintegy 8 százaléka zajlott az online térben, ami a járvány hatására exponenciálisan emelkedni kezdett. Becslések szerint a Covid négy évvel gyorsította fel az e-kereskedelem felé történő elmozdulást, aminek hatására a logisztikai ingatlanok szerepe is egyre fontosabbá válik.

Az online megrendelések számának növekedése további raktárépületekre teremt igényt, aminek következtében világszerte egyre több és nagyobb csarnokok épülhetnek. Az e-kereskedelem gyorsuló térnyerése a korábbinál nagyobb befektetéseket igényel az ellátási láncok fejlesztésében is, különösen azokban a szegmensekben, ahol az e-kereskedelem piaci részesedése viszonylag alacsony. Ezzel párhuzamosan a logisztikai útvonalak is változnak, ami Európa és Kína viszonylatában az Egy Övezet Egy Út logisztikai folyosó fejlesztésében ölt testet, melynek egyik célja, hogy a világgazdaság tengelyét struktúraváltással az óceánokról a szárazföldre összpontosítsa.

CELIZ projekt

A Kína ás EU közötti vasúti konténerforgalom növekedése a MÁV-REC Railway Engineering Corporation Kft. –részére nem új keletű, hiszen vezetésével már 2020. június 23-án megalakult a Záhony Logisztikai és Ipari Övezet (CELIZ) nevű konzorcium, melynek tagjai a Záhony Port Zrt., valamint a kínai CECZ Közép-Európai Kft. A létrehozott konzorcium célja, hogy a nyugat felé tartó gazdasági és kereskedelmi útvonalak fejlesztésébe bekapcsolódva a kínai állam által támogatott „Egy Övezet Egy Út” (Belt and Road Initiative-on (BRI) keresztül egy, az európai viszonylatban stratégiailag is jelentős, innovatív logisztikai-, vasúti- és áruforgalmi csomópont megvalósítását készítse elő Záhonyban.

A projekt részeként olyan technológiai és ipari fejlesztési beruházások előkészítése történik, mely megvalósítása esetén jelentős hatással lesz az EU és Kína közötti vasúti teherforgalomra és a magyar-kínai gazdasági együttműködésre. A fejlesztési koncepció kidolgozásában a China Railway Signal and Communication Co. Ltd. (CRSC) a legnagyobb kínai állami vasúti árutovábbítási rendszer-szolgáltatója  is részt vesz, mellyel a konzorcium 2020 decemberében kötött együttműködési megállapodást. A fejlesztés során a konzorciumnak egy olyan központot is meg kell terveznie, amely a vasúti-közúti átrakás, a vámszabad területek, a raktárak biztosítása mellett figyelembe veszi, hogy ugyanezen az útvonalon számos más keleti országból is érkezik áru. A CELIZ-t mind a magyar, mind a kínai kormány támogatja: a Kínai Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság alá tartozó Egy Övezet Egy Út Promóciós Központ felvette a kiemelt együttműködési projektek listájára, ezzel is segítve a jövőbeni beruházást.

A CELIZ program fontos pillére, hogy előkészíti a kínai vállalatok, vállalkozások számára ipari parkba történő betelepülését a térségben, hozzájárulva ezzel a két ország kereskedelmének és együttműködésének elmélyítéséhez.

Új e-kereskedelmi vasútvonal, 1000 vonattal

A közös munka alatt a CELIZ konzorciumi tagja, a CECZ Kft. az Egy Övezet Egy Út logisztikai folyosó tervének keretében 2021 elején a Kínai (Ganzhou) Nemzetközi Szárazkikötő, a budapesti székhelyű CECZ Közép-Európai Kft. és a pekingi Sunshine Jietong kereskedelmi szolgáltató vállalat együttműködési megállapodást írt alá, melynek értelmében a három fél közösen üzemelteti a Ganzhou-Budapest e-kereskedelmi vasútvonalat.

Térkép Portfólióba

A Ganzhou-Budapest vasútvonal által egy olyan új csatorna jön létre, amely kölcsönös előnyöket kínál mindkét fél számára: segíti az akadálytalan kereskedelmet, a pénzügyi összeköttetést és erősíti a különböző területeken lévő hatóságok együttműködését, javítja az ipari lánc ellátási mechanizmusát, és megvalósítja a digitális logisztikai ipar fejlődését. A digitalizációval az áruszállítási idő több mint 50%-ban, a logisztikai költségek mintegy 33%-ban, a raktározási költségek pedig több mint 10%-ban csökkenhetnek.

A Ganzhou-Budapest határokon átnyúló e-kereskedelmi platformon az elkövetkező 3 évben 1000 vonatot és 88 000 TEU áruforgalmat terveznek indítani.

Mivel 2021 és 2023 között 1000 vonatot terveznek indítani ezen a vonalon és a lehető legtöbb Ganzhou-ból induló vonat, Záhonyon keresztül léphet majd be az EU területére, így valóban stratégiailag kiemelt területté válik Záhony, ami indokolttá teszi a vasúti nyomtávváltásból adódó, meglévő átrakó- és logisztikai kapacitások modernizálását és számottevő növelését, a vámszabad területek és raktárkapacitások fejlesztését.

Záhonyba tervezett fejlesztések

Záhony az elmúlt évtizedekben jelentősen veszített forgalmából, így elmaradtak a szükséges fejlesztések is. Kína gazdasági megerősödése azonban új lehetőséget kínál, hiszen

Záhony a 6. sz. európai vasúti korridor kezdőpontja, így vasútforgalmi szempontból nem kérdés az ellátási láncban való részvétele.

Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a növekvő konténer- és egyéb forgalomhoz versenyképes átrakás és kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtson, kapacitásaival lehetőséget biztosítson a jelenleg túlterhelt Kína- EU közötti vasúti útvonalak elkerülésére, csökkentve ezáltal az eljutási időt is.

Ehhez fontos a záhonyi átrakókörzet fejlesztése: egy modern vasúti konténer- átrakóállomás ( széles – normál nyomtáv), vagonbuktató kialakítása ( ömlesztett áruk gyors átrakása) , egy konténerterminál kialakítása, vámszabad területek, e-kereskedelemi (pl.: Alibaba) európai raktárbázisok kialakítása, ahol nemcsak a tárolás, de az európai megrendelések alapján célállomásonként külön konténerben történő árurendezés és berakodás - komissiózás - és ezen konténerek vasúti továbbítása is megtörténhet.

Fontos azonban olyan képességek fejlesztése is, melyek további lehetőségeket biztosítanak az nyersanyagok vagy termékek vasúton történő szállításában; ilyen például a vasúti gázátfejtő vagy a vegyianyag-átfejtő kapacitások fejlesztése.

Gazdasági hatások

A fejlesztés helyi hatásaként elsősorban a munkalehetőségeket kell kiemelni. A modern átrakókörzet XXI. századi munkakörnyezetet biztosít, azonban ennél jóval nagyobb hatása lesz a körzetben létrejövő raktáraknak és e-kereskedelmi logisztikai bázisoknak.

Országos hatásként a fejlesztés biztosítja a Kína és Magyarország közötti, nemzetgazdasági és stratégiai jelentőségű vasúti logisztikai folyosó létrejöttét, a két ország logisztikai együttműködésének elmélyítését.

Magyarország ismét visszakerül a nemzetközi vasúti teherszállítás térképre, így megoldást kínál európai vállalatoknak Kínába és a FÁK-országokba vasúton történő exportra is. A tehervonatok záhonyi belépés utáni közlekedtetését Magyarországon működő vasúti társaságok végzik, magyar munkavállalókkal, magyar vasúti infrastruktúrán, melyért pályahasználati díjat fizetnek. A jelenlegi Pireusz–Budapest tengelyt kiegészíti a Záhony-Budapest tengely, így hazánk mind a tengeri, mind a vasúti szállítás esetében is Kína fontos logisztikai partnerévé válhat, ez pedig megalapozza azt a bizalmat, melyet a kínai vállalatok az egyik legfontosabb értéknek tartanak az EU-n belüli beruházás mérlegelése során.

Bővülő kapacitás

Noha a jelenlegi átrakó kapacitás ki tudja elégíteni a mostani igényeket, a következő 2-5 évben gyors felfutásra számíthatunk. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi alacsony bázist figyelembe véve két-három éven belül a forgalom 5-10­ szeresére, öt év múlva pedig 20-30 szorosára növekedhet. Ennek kezeléséhez szükséges a záhonyi átrakókörzet modernizálása, továbbá jó alapot teremt a nemrég bejelentett magyarországi vasúti infrastruktúrafejlesztés, illetve az a tény, hogy a CELIZ projekt felkerült a Kína és Magyarország közötti kiemelt projekteket listájára.

A cikk megjelenését a CELIZ konzorcium támogatta.

Címlapkép forrása: Shutterstock

európai bizottság brüsszel eu európai unió
eeszt időpont koronavírus oltás vakcina
varrás varrógép maszk koronavírus getty stock
new york_getty_stock
hadsereg katona tank getty stock
bill melinda gates getty editorial
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Vételi, eladási zónák azonosítása, piaci aktualitások
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Üzleti modellező

Üzleti modellező

Hitelkockázati modellező

Hitelkockázati modellező
2021-06-01
HR Revolution 2021
2021-06-03
Financial and Corporate IT 2021
2021-06-08
FM & Hybrid Office 2021
2021-06-09
Hitelezés 2021
európai bizottság brüsszel eu európai unió