védettségi igazolvány
Gazdaság

Tényleg alkotmányellenes a védettségi igazolvány?

"Diszkrimináció", "emberek közötti megkülönböztetés", "alkotmányellenes" – hallhatjuk sokaktól a védettségi igazolvány kapcsán. De mi a valóság? Tényleg jogellenes többletjogokat biztosítani járvány idején a beoltottaknak?

A védettségi igazolvánnyal rendelkezők számára lehetőség van olyan szolgáltatások igénybevételére is, amely szolgáltatásokat ezen igazolvánnyal nem rendelkezők nem vehetnek igénybe (pl. mozi, színház, sportlétesítmény). Védettségi igazolványt az kaphat, aki  (a) védőoltással, vagy (b) fertőzésből felgyógyultsággal a SARS-CoV-2 vírussal szemben a tudományos konszenzus szerint védettséget szerzett. Az intézkedés ellenzői szerint alkotmányellenes a védettségi igazolvány, ugyanis "ember és ember között tesz megkülönböztetést", sokan nem értik, miért szabad másoknak pl. moziba menniük, ha nekik nem.

Józan ész

A józan észre alapozva tegyük fel magunknak a kérdést: jelenleg nincsenek "ember és ember közötti megkülönböztetések"? A védettségi igazolvány, illetve az általa biztosított többletjogosítványok semmilyen más, már évtizedek óta velünk élő szabályban nem léteznek? 

  • Amikor az alkohol vagy dohánytermékek vásárlása 18. éves korhatárhoz van kötve, nem teszünk ma is - teljesen észszerűen - különbséget "ember és ember között" életkor alapján?
  • Amikor megtiltjuk a dohányzást egy bolt vagy vonat belterében, nem teszünk ma is - teljesen észszerűen - különbséget "ember és ember között"?
  • Amikor a női mosdóknak megtiltjuk a férfiak általi használatát, nem teszünk ma is - teljesen észszerűen - különbséget "ember és ember között" az emberek neme alapján?
  • Amikor egy mozgássérült parkoló használata parkolási igazolványhoz van kötve, nem teszünk ma is - teljesen észszerűen - különbséget "ember és ember között" egészségi helyzet alapján?
  • Amikor a járművezetés igazolványhoz (jogosítványhoz) van kötve, nem teszünk ma is - teljesen észszerűen - különbséget "ember és ember között" a másokra való veszélyesség valószínűsége alapján?

Jogosítvány vs. védettségi igazolvány?

Ragadjunk ki egy példát a fentiek közül: miért kötheti az állam a járművezetést egy igazolvány meglétéhez, a jogosítvány megszerzéséhez? Miért biztosít az állam többletjogokat (az autóvezetés jogát és más kapcsolódó többletjogokat) azoknak, akik rendelkeznek ezzel az igazolvánnyal? A válasz egyszerűbb, mint gondolnánk: azért, mert az autóvezetés veszélyes, aki autót vezet, veszélyes másokra.

Persze egyáltalán nem biztos, hogy aki beül egy autó volánja mögé, balesetet fog okozni, ahogy azt is tudjuk, hogy nem maga az igazolvány (a jogosítvány) tesz minket jobb sofőrré.

Ellenben csak akkor szerezhetünk igazolványt (jogosítványt), ha gyakorlati és elméleti vizsga segítségével tudjuk igazolni, hogy bizony megszereztük azt a tudást, ami miatt a tudományos konszenzus szerint sokkal kisebb az esélye, hogy balesetet fogunk okozni, így sokkal kevésbé vagyunk veszélyesek másokra. Mivel sokkal kevésbé vagyunk veszélyesek másokra, észszerű, hogy megkapjunk bizonyos többletjogokat, azaz észszerű, hogy nekünk, járművezetési tudást valószínűsítő igazolvánnyal rendelkezőknek szabad legyen járművet vezetni közutakon, míg az ilyen igazolvánnyal nem rendelkezőknek (hiszen ők valószínűleg sokkal veszélyesebbek lennének másokra) ne legyen szabad.

Jogosítvány = védettségi igazolvány!

A koronavírushoz kapcsolódó védettségi igazolvány gyakorlatilag pontosan úgy működik, mint a jogosítvány: 

Azért van rá szükség, mert a koronavírus (SARS-CoV-2), ahogyan az autóvezetés is, veszélyes.

Pont ahogyan az autóvezetésnél, itt is elmondhatjuk, hogy egyáltalán nem biztos, hogy aki beül egy moziba, vagy elmegy színházba, meg fog fertőzni bárki mást. Ellenben csak akkor szerezhetünk igazolványt (védettségi igazolványt), ha az oltás (vagy a korábbi megfertőződés) tényével tudjuk igazolni, hogy bizony megszereztük azt védettséget, ami miatt a tudományos konszenzus szerint sokkal kisebb az esélye, hogy megfertőzünk bárki mást, így sokkal kevésbé vagyunk veszélyesek másokra.

Mivel pedig sokkal kevésbé vagyunk veszélyesek másokra, észszerű, hogy megkapjunk bizonyos többletjogokat, azaz észszerű, hogy nekünk, koronavírussal szembeni védettséget valószínűsítő igazolvánnyal rendelkezőknek szabad legyen moziba menni, míg az ilyen igazolvánnyal nem rendelkezőknek (hiszen ők sokkal veszélyesebbek lennének másokra) ne legyen szabad. 

De egyáltalán veszélyes-e a SARS-CoV-2 vírus?

"De a koronavírus nem is (olyan) veszélyes, ezt csak [...] találták ki, azért, hogy [...]" – a kipontozott rész helyébe tetszőlegesen beilleszthető bármilyen tartalom, ugyanis nincs relevanciája a kérdés (jogi) megítélésében. Azt ugyanis, hogy mi veszélyes (olyan mértékben) másokra, hogy azt már nem szabad megtennünk, nem egyénileg nekünk kell eldöntenünk. Gondoljunk bele, mi lenne, ha ezt mindenki maga dönthetné el....

  • aki szerint nem veszélyes áthajtani a piros lámpánál, az ebben az esetben nyugodtan továbbhajthatna, hiszen maga dönthetne a kérdésben;
  • aki szerint nem veszélyes Budapesten a Deák téren éles lőszerrel célba lőni szombat délután, az ebben az esetben szabadon lövöldözhetne, hiszen maga dönthetne a kérdésben;
  • aki szerint nem veszélyes másokat késsel leszúrni, az szabadon bárkit leszúrhatna, hiszen maga dönthetne a kérdésben.

De ha nem én dönthetem el, akkor mégis ki mondja meg, hogy mi veszélyes másokra és mi nem? A válasz:a tudományos konszenzusnak és az arra épülő jogszabályoknak kell a kérdésben döntenie.

Márpedig a tudományos konszenzus szerint (amit követnek hazánk jogszabályai is) a piros lámpánál áthajtani, éles lőszerrel célba lőni közterületen, másokat késsel leszúrni éppúgy túl veszélyes ahhoz, hogy szabadon megtehető lehessen, mint ahogyan túl veszélyes be nem oltottként (vagy másképp nem védettként) zárt térben (pl. egy moziban) hosszú időt tölteni mások mellett.

Ha a többiek már oltottak, hogyan lehet veszélyes egy nem beoltott - és egyéb ellenérvek

Mindenekelőtt le kell szögeznünk, hogy Magyarország Alaptörvénye szerint mindenkinek joga van az egészséghez: Alaptörvény XX. cikk (1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.

Mivel pedig

  • sokan akár az életkoruk (túl fiatalok), akár egészségi állapotuk (pl. immunszupresszáltak) miatt nem kaphatnak védőoltást, és
  • a védőoltás (vagy fertőzésen átesettség) sem nyújt 100%-os védelmet,

mindenkinek joga van ahhoz (függetlenül attól, hogy beoltatta-e magát vagy sem), hogy ha nem "muszáj", akkor ne kelljen kitennie magát egy a tudományos konszenzus szerint potenciálisan és túl nagy eséllyel fertőzést átadni képes személy jelentette veszélynek.

Munkába menni vagy más fontos okból tömegközlekedni, élelmiszert vásárolni, orvoshoz menni, stb. mondhatni "muszáj" (azaz ilyen esetekben a másik oldalon, az oltást beadni nem akarók oldalán is áll egy másik fontos jog, akár alapjog), ezért ilyen esetekben az állam "csak" a távolságtartás, maszkhasználat és egyéb higiéniás szabályok előírásával védi a polgárok egészséghez való jogát.

Ezzel szemben azonban moziba, színházba vagy éppen sportlétesítménybe menni nem "muszáj", senkinek sem alapjoga ilyen tevékenységeket végezni.

Ezért az állam ezen tevékenységeket (a szigorúbb alapjogi, ún. szükségességi-arányossági teszt helyett) ún. észszerűségi teszt alapján is korlátozhatja. Azt pedig, hogy észszerű-e a védettség valószínűségéhez (amit a védettségi igazolvány igazol) kötni az ilyen tevékenységeket, már a fentiekban (a járművezetéssel összehasonlítva) megvizsgáltuk, és egyértelműen megállapíthattuk, hogy igen, észszerű.

Az észszerűség kérdését továbbá fordítva is megvizsgálhatjuk: észszerű és indokolt-e egy olyan személynek is megtiltani bizonyos szolgáltatások (pl. mozi, színház, sportlétesítmény) igénybevélét, aki a tudományos konszenzus szerint csak elég kis eséllyel veszélyes másokra? Egyre több tudományos bizonyíték mutatja ugyanis, hogy a beoltottak nem - vagy lényegesen kevésbé - terjesztik a koronavírust, illetve azt, hogy náluk ritkábban alakul ki a megbetegedés mellett a tünetmentes fertőzés is.

Aki "fél", maradjon otthon, aki pedig nem "fél" hadd csináljon, amit akar. Vagy nem?

Ezt a kérdést már részben érintettük a "veszélyesség" meghatározhatósága kapcsán. A válaszhoz a kulcs ugyanis éppen ez, azaz a másokra való veszélyesség. Ha nem egy (ennyire) fertőző és egyben (ennyire) súlyos egészségügyi problémát okozni képest járványról lenne szó, hanem egy másokra nem veszélyes helyzetről, teljesen jogos lenne a fenti (aki "fél", az maradjon otthon) ellenérv.

Ha egy nukleáris katasztrófa után lennénk, és az lenne a "vita" tárgya, hogy a sugárzás mértéke biztonságos-e már, akkor jogos lenne az az érv, hogy "aki fél, maradjon otthon", aki pedig "nem fél, hadd csináljon, amit akar", hiszen legfeljebb saját magunknak tudnánk kárt okozni azzal, hogy daganatos megbetegedésünk lesz a sugárzástól, de ezzel közvetlenül senki mást nem veszélyeztetnénk.

Ezzel szemben jelen helyzetben azzal, hogy nem védettként, potenciális fertőzöttként "nem maradunk otthon", bizony másokat teszünk ki közvetlen veszélynek, amihez viszont már nincs jogunk - ezért független az "otthon maradás" attól, hogy ki fél és ki nem fél. Nem számít.

Nem a félelem számít, hanem az, hogy másokat veszélyeztetünk-e. Ha nem (mert védettek vagyunk), akkor mehetünk moziba, színházba vagy sportlétesítményekbe (függetlenül attól, hogy félünk-e), ha pedig igen (mert nem vagyunk védettek), akkor nem mehetünk moziba, színházba vagy sportlétesítményekbe (szintén függetlenül attól, hogy félünk-e).

Kötelező védőoltások

További érv a védettségi igazolvány illetve a hozzá kapcsolódó többletjogok alkotmányossága mellett a hosszú évtizedek óta létező kötelező védőoltások ténye. A jelenleg is kötelező a védőoltás Magyarországon az alábbi betegségekkel, kórokozókkal szemben:

  • gümőkór (tuberculosis),
  • torokgyík (diphtheria), szamárköhögés (pertussis), merevgörcs (tetanus), b típusú Haemophilus influenzae (Hib), gyermekbénulás (poliomyelitis),
  • Streptococcus pneumoniae (pneumococcus),
  • kanyaró (morbilli), rózsahimlő (rubeola), mumpsz (parotitis epidemica),
  • bárányhimlő (varicella),
  • hepatitis B.

Vagyis az 'argumentum a maiore ad minus' ősi római jogelve szerint, ha egy védőoltás jogszerűen akár kötelezővé is tehető, akkor az ennél enyhébb intézkedés (tehát a kötelezés helyett csak többletjogok és korlátozások hozzákapcsolása) is jogszerű és alkotmányos.

Lehetséges aggályok

Amellett, hogy a maga a védettségi igazolvány jogintézménye a fent kifejtettek szerint alkotmányos és jogszerű, szükséges megemlítenünk a legfontosabb azon felvetéseket is, amelyek a szabályozás egyes részleteit aggályossá tehetik.

(1) Az "orvosi indokokból be nem oltható" személyek helyzete

Mára aki szeretne, hozzájuthat a védőoltáshoz, így a többletszolgáltatások igénybevételének feltételei bárki számára teljesíthetőek – kivéve az orvosi indokból be nem oltható személyek körét (ilyenek lehetek az ún. immunszupresszáltak). Szerencsére ezen személyi kör nagysága igen csekély, ezért az ő esetükben – orvosi javaslat, igazolás birtokában – megfontolandó lenne a többletszolgáltatások igénybevételének lehetőségét biztosítani (ahogyan az életkoruk miatt be nem oltható személyek számára is biztosítottak e lehetőségek).

(2)  A védettségi igazolvány kiállításának ideje

A jelenleg rendelkezésre álló tudományos adatok szerint a Pfizer/BioNTech oltás után alakul ki a legkorábban védettség (már az első oltást követő 10. nap után szignifikánsan elkezd csökkenni a megfertőződés esélye), azonban egyrészt ez még nem a maximális védettség, másrészt más oltások esetén vagy nincs elegendő ilyen adat, vagy az adatok később kialakuló védettséget valószínűsítenek.

Mindezekre tekintettel a védettségi igazolványok kiküldésének gyakorlatát célszerű az oltásokkal kapcsolatos új adatok függvényében felülvizsgálni, és az eredmények függvényében az igazolványokat az oltásokhoz képest csak később kiállítani és kiküldeni, amikor már egyértelmű(bb) a védettség kialakulása.

Egyéni felelősség

Végül fontos rögzítenünk: attól, hogy valamit a jogszabályok lehetővé tesznek, még nem biztos, hogy célszerű és indokolt is megtennünk. Bár szabad lenne reggeltől estig chipseket és csokoládékat fogyasztanunk, mégsem lenne célszerű így étkeznünk. Ugyanígy: még ha meg is találjuk a védettségi igazolványt a postaládánkban az első oltást követő hetekben, maradjunk óvatosak, csak azt követően éljünk a lehetőségeinkkel, amint azt a tudományos konszenzus szerint is nagy biztonsággal megtehetjük.

A szerző Dr. Ecsedy Miklós, ügyvéd

A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

Ha hozzászólna a témához, küldje el meglátásait a velemeny@portfolio.hu címre. A Portfolio Vélemény rovata az On The Other Hand. A rovatról itt írtunk, a megjelent cikkek pedig itt olvashatók.

Címlapkép: MTI/Balázs Attila

burn
forint bankjegy
koronavírus vakcina oltás 2 getty stock
pleschinger gyula
frankfurt
balaton nyár hőség
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Mikor melyik indikátort használjuk?
Könyv
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Treasury Associate

Treasury Associate

Client Asset Analyst

Client Asset Analyst
2021-06-15
Portfolio-MAGE Járműipar 2021
2021-09-07
Sustainable World 2021
2021-09-21
Hiventures - Portfolio Vállalati Tőkefinanszírozás 2021
2021-09-30
Energy Investment Forum 2021
koronavírus vakcina oltás 2 getty stock