Most indul csak be az igazi drágulás Magyarországon - Mit lép erre az MNB?

Nyolc éve nem látott csúcs lehetett az áremelkedésben

Áprilisban 4,9%-ra emelkedhetett az éves infláció Magyarországon – vélik a Portfolio által megkérdezett elemzők. Egyesek szerint az 5 százalékos lélektani határ áttörése sem zárható ki. Ugyanakkor a többség még nem is ezt gondolja a csúcsnak, májusra még kicsivel magasabb, 5 százalék feletti előrejelzések vannak.

Ha beigazolódik a várakozás, akkor az több mint nyolcéves csúcsot jelenthet a magyar áremelkedésben, utoljára 2012 decemberében volt 5 százalék az infláció.

Kis esély van arra is, hogy most még nem haladja meg a tavaly januári 4,7%-ot a drágulás mértéke, akkor valószínűleg májusban jöhet ez a többéves rekord. Az nem túl valószínű, hogy áprilisban és májusban is megússzuk a nyolcéves csúcsot.

Az elemzők alapvetően két okra vezetik vissza a megugrást a márciusi 3,7%-ról: egyrészt az üzemanyagoknál jelentős bázishatás jelentkezhet, hiszen tavaly a járvány kitörésekor gyakorlatilag nullára esett az olajár, másrészt pedig a dohánytermékek újabb jövedéki adóemelése április elejére esett, ami szintén megdobja majd a drágulást.

A tavalyinál valamivel kisebb, esetleg azzal megegyező mértékű lehetett az áremelkedés az élelmiszereknél és a piaci szolgáltatásoknál. Ez utóbbiak drágulása véleményünk szerint majd csak májustól kezdődően indul be igazán, amikor a kereslet a nyitással párhuzamosan rázúdul a tetszhalott turisztikai és vendéglátóipari szektorra – emelte még ki Halász Ágnes, az Unicredit elemzője, aki májusra éppen emiatt 5,2%-os áremelkedést vár.  Hozzátette: a valamelyest stabilizálódó forint enyhíthette, a globális elektronikai alkatrészhiány erősíthette

az árnyomást az iparcikkeken, az ellentétes hatások eredője összességében hűthette az inflációt.

Virovácz Péter, az ING Bank szakembere is úgy gondolja, hogy elsősorban a tavalyi nagyon alacsony bázis eredménye lehet az 5 százalék körüli infláció.

Szerinte komoly meglepetésfaktor lehet a szolgáltatások köre, ahol az áprilisi részleges újranyitással már pontosabb adatokhoz is hozzájuthatott a KSH.

Emellett az élelmiszerek inflációja is okozhat meglepetést, elsősorban a rendkívüli mértékben emelkedő mezőgazdasági termelői árak következtében. A szakember még egy dologra hívta fel a figyelmet:

nehéz elmenni szó nélkül a KSH semmiből jött bejelentése mellett, miszerint az év közben, az áprilisi adatközléstől megváltoztatják a maginflációs kosár összetételét.

A lépés indokolható, csak az időzítése furcsa, így szerinte könnyen lehet, hogy a beérkező adatok jelentős mértékű meglepetést okoznak a maginflációban.

Az áprilisi adat tehát egyrészt abból a szempontból izgalmas, hogy mennyivel alakul a cél fölött az infláció, másrészt, hogy a KSH által – furcsa módon év közben – bevezetett újítás mennyire húzza vissza a maginfláció mértékét, azaz mennyire fest majd olyan képet, hogy nem is olyan erősek az alapfolyamatok - hangsúlyozta Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató közgazdásza.

Nyáron jön az igazi kérdőjel

A májusi tetőzés után a nyári hónapok lényegesen nagyobb bizonytalanságot tartogatnak, az előrejelzés elsősorban a gazdaság újranyitása miatt nehéz. Virovácz Péter kiemelte, hogy tavaly a szolgáltatások árfelmérésének nehézsége mesterségesen alacsony bázist generálhatott, amire az újranyitás utáni keresleti nyomás okozta áremelés rárakódik. Így az üzemanyagok mellett a szolgáltatások esetében is komoly inflációs hatásra számíthatunk.

Az év hátralévő részében a legnagyobb kérdés az lesz, hogy milyen gyorsan gyűrűzik be a fogyasztói árakba a termelői árakban mutatkozó jelentős árnyomás. A mezőgazdasági termelői árak már két hónapja kétszámjegyű év/év növekedést mutatnak. Ez a fajta sokk nagyjából egy-két hónap elteltével már beépül a fogyasztói árakba. Az ipari termelői árak esetében is rendkívüli mértékű növekedés látható az elmúlt hónapokban. Az innen eredő árnyomás jellemzően hat hónap elteltével érzékelhető a fogyasztói árakban.

Mindezek alapján aligha várható, hogy az idei év második felében érdemben mérséklődne az infláció a 4-5 százalék körüli szintről

véli az ING szakértője.

Hosszú távon kérdés, hogy az inflációs várakozások emelkedése és a gazdaság túlfűtöttsége mennyiben húzzák felfelé az inflációt és erre milyen monetáris politikai válasz válik szükségessé és mikor – tette hozzá Regős Gábor.

A szakemberek egyébként összességében az év végére még 4% feletti áremelkedést várnak, vagyis több mint fél évig az MNB toleranciasávja felett lehet a drágulás mértéke, majd 2022 végére a jegybanki célérték közelébe süllyedhet vissza.

A jegybank eddig azt kommunikálta, hogy átmenetileg átnéz az infláció emelkedésén, elsősorban a hosszútávú hatásokra koncentrál, ezért önmagában az áprilisi és májusi megugrás várhatóan nem indokol majd választ a Monetáris Tanács részéről. Utána viszont kérdés, hogy a tartósan 4 százalék felett beragadó áremelkedésre hogyan reagálnak majd a döntéshozók.

Korábban egyébként több elemző is figyelmeztetett arra, hogy az emelkedő infláció miatt ismét mélyen negatív lehet a magyar reálkamat, ami ismét felkeltheti a befektetők figyelmét és változatlan monetáris kondíciók mellett a forint elleni pozíciókat vehetnek fel.

Ha pedig ez jelentős gyengülést vált ki a piacon, akkor könnyen lehet, hogy valóban lépéskényszerbe kerül majd a jegybank 370-es euró környékén.

Címlapkép: Getty Images