oltás astrazeneca
Gazdaság

Sok a kérdőjel az AstraZeneca oltásával kapcsolatban

Portfolio
Dánia volt az első ország, amelyik kivette az oltási programjából az AstraZeneca és a Johnson & Johnson vakcinájának az alkalmazását nagyon ritka vérrögképződéses esetek miatt. Norvég szakértők sem javasolják, hogy a kormányzat használja ezt a hivatalos oltási kampányban. Az országok döntő többsége azonban továbbra is olt a vakcinával, néhányan különböző restrikciók mellett. Nagy-Britanniában a 40 évnél fiatalabbaknak nem javasolják az oltást. Mégis miért lehet, hogy van olyan európai ország, amelyik minden korosztályra használja ezeket a vakcinákat, van olyan, amelyik csak megkötésekkel, és már olyan is, amelyik egyáltalán nem? A cikkben megpróbálunk válaszolni erre a kérdésre, és arról is szó lesz, hogy az Európai Unió szerződéshosszabbítása kérdésessé vált az AstraZenecával, mert az unió szerint szerződést szegtek a szállítások kapcsán, inkább a Pfizerrel állapodtak meg 1,8 milliárd dózis szállításáról.

Trombózisos esetek

Március elején egyre több országból jelentettek vérrögképződést azoknál a pácienseknél, akiket beoltottak az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem koronavírus elleni oltásával. Ezek a vérrögképződési problémák nagyon ritka esetben fordultak elő, azonban némely esetben halálos kimenetelűek voltak. Ezért az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) elkezdte vizsgálni az AstraZeneca oltóanyagát, amelyre korábban megadta a vészhelyzeti engedélyt. Az EMA vizsgálatának eredménye szerint a rendkívül ritkán előforduló vérrögképződés esetek ellenére az AstraZeneca koronavírus elleni oltóanyagának előnyei továbbra is felülmúlják a lehetséges mellékhatások kockázatait. A vérrögképződéssel járó megbetegedés, amely a trombociták számának alacsony számával áll összefüggésben, igen alacsony arányban fordult elő a beoltottak körében az EMA közlése szerint. Ilyen mellékhatás a becslések szerint 100 ezer beoltottból legfeljebb egy esetben fordulhat elő.

Ugyanez a kérdés merült fel a Johnson & Johnson vakcinája kapcsán is, amelyet szintén megvizsgált az EMA. Az Európai Gyógyszerügynökség szakbizottsága ugyanarra a következtetésre jutott, mint az AstraZeneca esetében, vagyis a J&J oltóanyaga okozhat vérrögképződést, de az oltóanyag előnyei felülmúlják az esetleges mellékhatások kockázatait.

Az Egyesült Királyságban 28 millió dózis AstraZeneca oltás beadása után 242 vérrögképződéses esetet diagnosztizáltak, amelyből 48 végződött halállal.

A többi európai országban 14 millió beadott vakcina után 142 vérrögképződést jelentettek április közepi adatok alapján. A 40-49 éves páciensek közül 48 ezerből egy esetben diagnosztizálták ezt a mellékhatást, és annyi biztosnak látszik, hogy az 50 év alatti nők esetében nagyobb a kockázat, mint az idősebbeknél.

Új brit ajánlás

A trombózisos esetek miatt több ország is változtatott az AstraZeneca oltására vonatkozó szabályokon. A brit kormány tanácsadó testülete szerint a fiatalabb korcsoportokban valamivel nagyobb a vérrögképződés egy igen ritka típusának kockázata az AstraZeneca-oltóanyag beadása után, mint a 40 év felettiek esetében. A kormány egyesített oltásügyi bizottságának ajánlása is hangsúlyozza, hogy rendkívül ritkán előforduló trombózistípusról van szó, és az átdolgozott alkalmazási javaslat is csak akkor érvényes, ha betartása nem vezet az oltási program jelentős késedelméhez, illetve nem akadályozza az általános hozzáférést a koronavírus elleni vakcinákhoz.

Az ajánlást a jelenlegi kedvező nagy-britanniai járványügyi és oltási folyamatok figyelembevételével dolgozták ki.

Ha kedvezőtlen fordulat történne, akkor a 30-39 éves korosztály számára is minden esetben jobb a brit hatóságok által engedélyezett bármelyik oltóanyag használata, mint az oltás elmaradása.

Dánia nem használja

Nem minden ország látja így a helyzetet. Habár a vérrögképződés rendkívül ritka mellékhatás, Dánia felfüggesztette az AstraZeneca használatát, és ugyanígy tett a Johnson & Johnson készítményével is, amellyel hasonló problémák merültek fel. Ezért az ország nem alkalmazza többé a Johnson & Johnson és az AstraZeneca vakcinát oltási kampányában. A dán hatóság arra a megállapításra jutott, hogy a J&J vakcina előnyei nem múlják felül a lehetséges mellékhatások kockázatait a beoltottaknál. Ugyanígy látják az AstraZeneca esetében is. Ez úgy látszik, hogy szöges ellentétben van az Európai Gyógyszerügynökség álláspontjával.

Az ellentétre azonban létezik egy feloldás. Ezt pedig részben az angol hatóságok állásfoglalásában kell keresni. Anglia a járványhelyzet függvényében határozta meg az AstraZenecával kapcsolatos korlátozásokat. Ugyanis, amíg az AstraZeneca vakcinája 100 ezer oltottból egy esetben okoz vérrögképződést, és ennél is sokkal ritkább esetben halálos, így nyilvánvalóan a járványhelyzet függvénye, hogy milyen körülmények között használják az oltást. A koronavírus esetében ugyanis a halálozási ráta összehasonlíthatatlanul magasabb, a regisztrált esetek körében 1-3%-os. Természetesen nem minden beteget regisztrálnak a hatóságok, így a halálozási ráta valamivel alacsonyabb, de az még így is összehasonlíthatatlanul magasabb, mint az oltás esetleges mellékhatása miatti trombózis kialakulásának az esélye. Nem beszélve arról, hogy a koronavírusból felgyógyultak esetében is számos súlyos mellékhatás is kialakulhat. Nyilvánvaló tehát, hogy a vírusfertőzés sokkal gyakrabban jár sokkal súlyosabb szövődményekkel, mint az AstraZeneca oltása.

Nincs súlyos járvány, miért oltsunk?

Dánia valószínűleg azért nem olt az AstraZenecával és a Johnson & Johnson készítményével, mert Európában az egyik legjobb teljesítményt mutatta a járvány elleni harcban, a napi koronavírusos halálos áldozatok száma hosszú ideje egyszámjegyű. Nyilvánvalóan egy fellángoló járványhelyzetben újraértékelnék egyes vakcinák használatát, de

a jelenlegi helyzetben a hatóság nem látja szükségesnek, hogy oltsanak olyan vakcinával, amelynek – még ha nagyon ritka esetben is – komoly mellékhatásai lehetnek.

A J&J vakcinák a Dánia által rendelt oltóanyagmennyiség nagyjából harmadát teszi ki. Az intézkedéssel pedig négy heti késedelmet szenved az oltási kampány a csaknem hatmillió lakosú országban. A dán egészségügyi hatóság közölte, hogy a lakosság immunizálása kielégítő ütemben halad a rendelkezésre álló vakcinákkal is. Ez a négy hét késedelem pedig egyáltalán nem „fáj” az országnak, hiszen a vírus nem terjed gyorsan, ráadásul a szezonális hatás is a kezükre játszik. Vagyis az időjárás változása is támogathatja a vírus visszaszorulását. Mindeközben továbbra is tudnak oltani azokkal a vakcinákkal, amelyek kapcsán nem merül fel a mellékhatások kockázata. Dánia ugyanakkor engedélyeztetni fogja a J&J és az AstraZeneca vakcinák önkéntes alapon való használatát, de a hivatalos oltási programnak nem része többé ez a két oltás.

Norvégiának sem kell alkalmazni

Ezen a héten Norvégia is a két oltás felfüggesztése mellett érvelt. A Johnson & Johnson és az AstraZeneca koronavírus elleni vakcináinak mellőzését javasolta ugyanis a norvégiai oltási kampányban a skandináv kormány szakértői bizottsága. Arra következtetésre jutott, hogy a két készítményt tegyék elérhetővé a lakosság számára az oltási kampányon kívül.

Nagy hangsúlyt kell fektetni az országos oltási kampány iránti bizalom fenntartására, hogy elérhető legyen a lakossági immunitás az elkövetkező években lehetséges további vakcinázásokkal

- olvasható a bizottsági jelentésben. Bent Höie, norvég egészségügyi miniszter közölte, hogy a két oltóanyagot összességében hatékony koronavírus elleni készítményként jellemezte. Höie szerint a javaslat, hogy

ne használják a készítményeket az oltási kampányban, a többi között a norvég járványügyi helyzettel áll összefüggésben, amely összehasonlítva más államokkal, jelenleg kedvezően alakul.

És ez egészen pontosan így is van. Norvégia egy másik olyan ország, amelyikben rendkívül kedvezően alakul a járványhelyzet. Naponta 2-3 fő veszíti életét a koronavírussal összefüggésben. Az Európai Gyógyszerügynökség értékelése azonban az egész európai járványhelyzetet figyelembe veszi, amely egyáltalán nem hasonlít sem a dán, sem a norvég mintához. A legtöbb országban ugyanis az elmúlt hónapokban elszabadult a járvány, ami a kórházak túlterhelődéséhez vezetett.

Korosztály és vírushelyzet

A vírushelyzet és a vakcina alkalmazása közötti összefüggésre, illetve a koronavírus betegség okozta vérrögképződésre Kemenesi Gábor biológus, víruskutató mutatott rá. A COVID fertőzés esetén a vérrögképződés bekövetkezési gyakorisága százezerszer nagyobb a vakcináknál tapasztalt értéknél.

"A részletesebb elemzéshez más tényezőket is számításba kell venni. Elsőként a korcsoportok különböző érintettségét a SARS-CoV-2 fertőzés esetén (idősebbeket nagyobb kockázattal érinti), illetve az AstraZeneca vakcinával összefüggésbe hozott a vakcina-indukálta immun trombotikus trombocitopénia (VITT) jelenség megjelenési gyakoriságát (fiatalabbak körében valószínűleg gyakoribb)" - írta Kemenesi.

"A képletnek nincs még vége, ugyanis nem mindegy, hogy a vírus éppen mennyire terjed a közelünkben. Ha nagy gyakorisággal találkozhatunk vele, az értelemszerűen a vele járó kockázatok mércéjét is magasra teszi. Az adott időben, adott populációban mérhető esetek számát nevezi a járványtan incidenciának. Ez a mérőszám lehet a leginkább segítségünkre a kockázatértékelés során" - írta korábbi bejegyzésében.

Mindezek tükrében tehát a britek úgy gondolták, hogy a fiatalok esetében nem alkalmazzák a vakcinát (mert náluk gyakoribb lehet a vakcina miatti vérrögképződés esélye, mint az idősebbeknél), a dánok pedig úgy döntöttek, hogy egyáltalán nem használják az oltási programban, mert "nem kell sietniük", ugyanis nincs súlyos járvány az országban. Vagyis, az oltási program néhány hetes csúszása miatt a dánok szerint nem nő annyival az emberek kitettsége (vírussal való találkozási esélye és az ebből fakadó korcsoportja jellemző súlyos szövődmény), mint az a kockázat, amit az AstraZeneca oltásának esetleges mellékhatása okozna.

Mi a helyzet Magyarországon?

Magyarországon az egyik legnagyobb volt a járvány harmadik hulláma az EU-ban – ha nem a legnagyobb. Hazánkban fel sem merült, hogy leállítanák az AstraZeneca oltásának a használatát, és azt sem lehet tudni, hogy hány esetben regisztráltak trombózisos mellékhatást oltás után. A 444.hu információi szerint két esetben biztosan kialakult trombózis az AstraZeneca oltása után. Eddig 700 ezer dózist adtak be Magyarországon az AstraZeneca oltóanyagából, így nem meglepő, hogy két eset kiderült, és könnyen lehet, hogy ennél több is volt, ha a nemzetközi tapasztalatokból indulunk ki. Hivatalos hazai adatok azonban erről nincsenek, az Operatív Törzs tájékoztatása szerint minden itthon elérhető vakcina hatásos és biztonságos.

Hazánkban februárban kezdődött meg az oltás ezzel a vakcinával, egyébként éppen 60 év alattiak körében. Akkor az idősek oltása után/mellett a 60 év alatti krónikus betegeket következtek az oltási tervben. Abban az időszakban még nem lehetett tudni, hogy az oltás rendkívül ritka esetben trombózishoz vezethet. Azonban Magyarország a friss információk eredményeképpen sem korlátozta az AstraZeneca oltását életkor alapján. Március 3-án változott utoljára az oltás alkalmazhatósága, akkortól 18 év felett adható, időseknek is.

Kellene oltani, de nem alkalmazzák

Szlovákiában is lecsengőben van a járvány, azonban ez az ország nem azért döntött a felfüggesztés mellett, mint Dánia. Egészen egyszerűen úgy látták jónak, hogy nem nem oltanak a vakcinával, mert több halálesetet regisztráltak az oltás után. Ezért kedden Szlovákia felfüggesztette az AstraZenecával történő oltást azok számára, akik még az első dózist sem kapták meg az érintett vakcinából.

Az Új Szó szerint a döntést azután hozták meg, hogy pénteken az Állami Gyógyszerellenőrzési Ügynökség (ŠÚKL) közölte, összefüggés lehet az AstraZeneca gyártó vakcinája és annak a 47 éves szlovákiai nőnek halála között, aki az oltás után vesztette életét. Március közepén pedig egy 38 éves szlovákiai tanárnő hunyt el röviddel azután, hogy AstraZenecával oltották.

Szállítási kérdések

Nemcsak az oltás mellékhatásaival kapcsolatos kérdések, hanem a szállítási problémák is az európi döntéshozók figyelmének középpontjában voltak az elmúlt hetekben. Az uniós vezetők szerint ugyanis az AstraZeneca nem tartotta magát a szállítási kötelezettségekhez, amit a cég határozottan visszautasított.

A Reuters hírügynökség áprilisi információja szerint az Európai Bizottság el kívánja hagyni azokat az oltóanyagokat, amelyekkel összefüggésben nagyon ritka vérrögképződéses eseteket jelentettek, továbbá „bizonyos távolságot kíván tartani” az uniós tagországok vakcinaellátását gyártási problémákra hivatkozva hátráltató AstraZeneca vállalattól. A tisztségviselő szerint az uniós bizottság azzal számol, hogy a Pfizer koronavírus elleni vakcinái elegendőek lesznek ahhoz, hogy az európai lakosság legalább 70 százalékát a nyár végéig beoltsák. A cél eléréséhez "nincs szükség a Johnson & Johnson és az AstraZeneca vállalatokkal között szerződések záradékában szereplő extra adagokra" – fogalmazott akkor a Reuters forrása.

Új megállapodás a Pfizerrel

Úgy tűnik, hogy az információk helytállónak bizonyultak, abban a tekintetben biztosan, hogy a Pfizer oltását szeretnék előnyben részesíteni. Thierry Breton belső piacért felelős uniós biztos a napokban azt közölte, hogy nem újították meg a szerződést az AstraZenacával június utánra. „Meglátjuk, mi lesz később” – tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy ez azt jelenti, hogy véglegesen nem érkezik több AstraZeneca-oltóanyag az Európai Unióba, Thierry Breton kitérő választ adott.

Ursula von der Leyen bizottsági elnök a hétvégén jelentette be, hogy a Pfizer/BioNTech vállalatokkal létrejött újabb, harmadik szerződés 900 millió adag koronavírus elleni oltóanyag szállítását írja elő további 900 millió dózis későbbi megvásárlásának lehetőségével 2022-ben és 2023-ban, de hozzátette, hogy az Európai Bizottság más gyógyszergyártókkal is tervezi további szerződések megkötését.

Az Európai Bizottság egyértelművé tette, hogy a hírvivő RNS-alapú (mRNS) oltóanyagokat, a Pfizert és az amerikai Modernát részesíti előnyben, mert ezek bizonyítottan hatékonyak a koronavírusnak a dél-amerikai és brazil variánsaival szemben is. Thierry Breton pedig már április közepén elmondta, hogy az Európai Unió csak olyan vakcinagyártókkal szerződik, amelyek a vállalt időben teljesítik a megrendeléseket.

Az EU tehát alapvetően azért állt ki a Pfizer oltóanyaga mellett, mert időben teljesítik a vállalt szállításokat, biztosan hatékonyak a mutánsokkal szemben, és fiatalokat is lehet oltani ezzel a vakcinával a friss kutatások alapján. Bizonyára azonban nagyon jó hír az EU-s tisztviselők számára, hogy ezek azok a vakcinák, amelyekkel kapcsolatban nem merültek fel olyan súlyos mellékhatások, mint az AstraZeneca és a Johnson & Johnson vakcinájával kapcsolatban.

Címlapkép: Egy nőt beoltanak az AstraZeneca brit-svéd gyógyszergyár és az Oxfordi Egyetem közös fejlesztésű, koronavírus elleni vakcinájának első adagjával a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórházban, Székesfehérváron 2021. május 6-án. MTI/Vasvári Tamás

burn
forint bankjegy
koronavírus vakcina oltás 2 getty stock
pleschinger gyula
frankfurt
balaton nyár hőség
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Mikor melyik indikátort használjuk?
Könyv
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Treasury Associate

Treasury Associate

Client Asset Analyst

Client Asset Analyst
2021-06-15
Portfolio-MAGE Járműipar 2021
2021-09-07
Sustainable World 2021
2021-09-21
Hiventures - Portfolio Vállalati Tőkefinanszírozás 2021
2021-09-30
Energy Investment Forum 2021
koronavírus vakcina oltás 2 getty stock