Érkezik az Orbán-kormány újabb adócsökkentése - De mégis miből?

Átírt számok

Alapos és átfogó képet adott Nagy Márton kedden arról, hogy mit gondol a kormány a magyar gazdaság legfrissebb kilátásairól (GDP-növekedés, infláció, bérek) és a költségvetés aktuális helyzetéről. Az eseményen több lényeges üzenet is elhangzott, de amik a legfontosabbak:

1. A 2025-ös GDP-növekedési előrejelzését az NGM 2,5%-ról 1%-ra vágta vissza, a 2026-ra vonatkozó növekedési prognózisát pedig 4,1%-ról 3,1%-ra csökkentette.
2. Eközben a minisztérium érvelése szerint az idei hiánycél és a jövő évi sem változik a rosszabb makrogazdasági pálya miatt. Azzal érvelnek, hogy a legfőbb adónemek (áfa, szja) időarányos teljesülése jóval meghaladja a korábbi évekét.
3. Mindezeken felül akár még mozgástér is lehet a 2026-os büdzsében (a nemzeti védelmi mentességi klauzula aktiválásának köszönhetően).

A fentiek alapján úgy tűnik, hogy van némi ellentmondás a fenti gazdaságpolitikai elemek között. Megpróbáljuk ennek az ellentmondásnak a hátterét bemutatni.

Erről volt szó a Portfolio keddi Checklist podcastadásában is:

KÖVESS MINKET

Lyukas a költségvetés, vagy mégsem?

A fentebb bemutatott első pont alapján logikusan adódna az a következtetés, hogy ha romlik a kormányzat GDP-növekedési várakozása, akkor az rontja a költségvetési hiányszámokat is. Azonban ez megint nem következett be (ahogyan történt ez márciusban is), de ez nem meglepő, ezt jeleztük előre a Portfolio hasábjain is a múlt héten. Ez ugyanakkor nem zárja ki, hogy a következő hónapokban akár még emelkedhet is a kormány idei évre vonatkozó hiányvárakozása (az eredeti 3,7%-os cél után jelenleg 4,1%-on áll a GDP-arányos várható deficitszint). Egyes elemzők szerint sem kizárható forgatókönyv a 2025-ös hiány további emelése (a Raiffeisen Bank közgazdászai 5,5%-ot mondanak, az OTP Bank elemzői legutóbb 4,8%-ot vetítettek előre az idei évre).

Vagyis nagyon úgy tűnik, hogy a bázisfolyamatok nem éppen kedvezően alakulnak a 2026-os költségvetés szempontjából. Ezt tetézik azok a kockázatok, amelyeket épp most ismert el a Nemzetgazdasági Minisztérium a növekedés oldaláról: a 2026-os GDP-növekedési feltételezés, amelyre épül a parlament által bő 1 hónappal ezelőtt elfogadott jövő évi költségvetés, máris érvényét veszítette (a jövő évi inflációs előrejelzés is változott, de nem lényegesen: 3,6%-ról 3,7%-ra). Leegyszerűsítve:

a jövő évi büdzsé egyik alappillére néhány hét leforgása alatt megrogyott.

Nem véletlen, hogy egyes hazai elemzők már a jövő évi költségvetés szavazása idején azt vetítették előre, hogy a 2026-os 3,7%-os GDP-arányos hiánycél elérése csak álomnak tűnik. Az OTP elemzői azzal számolnak, hogy további intézkedések hiányában a költségvetés hiánya jövőre 5,2% lesz. Ha ebből indulunk ki, akkor a jövő évi büdzsében már most tátong egy GDP-arányosan 1,5 százalékpontos szakadék, ami nominálisan számolva (95 ezer milliárd forintos GDP-t feltételezve jövőre) 1400-1500 milliárd forintos elcsúszást jelent.

De akkor mégis honnan lesz pénz?

A kormány mindezek ellenére nem aggódik a nem is olyan rég elfogadott jövő évi költségvetés teljesíthetősége miatt. A miniszter a keddi tájékoztatón a szigorú pénzügyminiszter szerepében azt hangoztatta, hogy az általa képviselt fiskális politika 3+1 pilléren nyugszik:

• a költségvetési hiánynak minden évben csökkennie kell,
• 74% közelébe csökkenjen az államadósság,
• a túlzottdeficit-eljárás alá nem kerülhet vissza Magyarország,
• az elsődleges egyenleg nulla közelében maradjon.

Közben viszont azt is látni kell, hogy a nemzetgazdasági miniszter felel a növekedés támogatásáért és beindításáért, és jól látható, hogy a legfrissebb számok (a várakozásoktól elmaradó növekedési dinamika, és a 4%-os GDP-növekedés egyre távolibb jövőbe csúszása) ismeretében lesz egyfajta nyomás a miniszteren, hogy a növekedést új intézkedésekkel tovább támogassa, ráadásul ezt a nyomást csak erősítheti a parlamenti választások előtti politikai erőviszonyok alakulása. Vagyis a költségvetés kordában tartásának célja és a növekedés serkentése miatti lazább fiskális politika legkésőbb 2026 elején összetűzésbe kerül. Azt már csak érdekességképp jegyezzük meg, hogy az idei évtől ez már nem két minisztérium szembenállásában ütközik ki, mivel januártól megszűnt a Pénzügyminisztérium, hanem az NGM-en belül jelentkezik ez a gazdaságpolitikai dilemma.

Mégis hogyan lehet feloldani, de legalább mérsékelni ezt az ellentmondást? - adódhat a kérdés sokakban ezek után. A minisztérium szerint a következőképp:

• A jövőre betervezett, eredetileg 50 milliárd forintról 192 milliárd forintra megemelt általános költségvetési tartalék be van fagyasztva, abból költeni nem lehet, az a bevételek elmaradásának hatásának csillapítására szolgál. Ez egy nagyon pozitv fordulat a fiskális szigor szemszögéből, főleg a korábbi évek gyakorlata után (a kormány az általános tartalékból mindenféle célra költött), ugyanakkor nem fogja megmenteni a már most jelentős elcsúszásban lévő jövő évi büdzsét, hiszen a GDP 0,5%-ára rúgó tartalék.
• Bejön a képbe az EU által jóváhagyott védelmi klauzula. A minisztérium ennek kapcsán a prezentációban azt hangsúlyozta, hogy "ez az eszköz 2026-ra 3,7%-nál magasabb költségvetési hiányt tesz lehetővé". "A klauzula aktiválásának köszönhetően jelentős költségvetési mozgástér nyílik jövőre", ami a minisztérium szerint "segíti a gazdaságfejlesztési célok megvalósítását". A miniszter a tájékoztatón a Gazdaságfejlesztési Keret jelentőségére hívta fel a figyelmet. A klauzula nyomán általános célokra a GDP 0,9 százalékának megfelelő, a védelmi célokra pedig további, a GDP 0,6 százalékának megfelelő mozgástér áll rendelkezésre.

Hipotetikusan tehát van mozgástér (jogilag és költségvetés technikai oldalról megvan a lehetőség arra), hogy a kormány a GDP 0,9 százalékának megfelelő extra költést hajtson végre jövőre gyakorlatilag bármilyen célra.

Elméletben tehát a kormány ezzel a lépésével talált magának mintegy 850 milliárd forintnyi szabad mozgásteret jövőre.

Már ebből kötött le bizonyos önkormányzati alkalmazottaknak béremelési fedezetet (valamint az Otthon Start Programra is, igaz annak nettó hatása nulla jövőre), amivel kapcsolatban Nagy Márton a Portfolio-nak válaszolva tegnap részletezte, hogy az 25 milliárd forintba kerül. Vagyis a mozgástér szinte teljes egészében rendelkezésre áll még. (Később visszatérünk még rá, de hogy ne okozzunk zavart, már most megjegyezzük , hogy ez a mozgástér addig van meg látszólag - mint költekezési hivatkozási alap- amíg komolyan veszük, hogy a hivatalos deficitcél által leírt pályán van a  büdzsé. Ha ezt már nem vesszük komolyan, akkor ez a mozgástér gyakorlatilag nincs.)

Mennyi lesz az annyi?

Hogy az elméletben rendelkezésre álló mozgástérből mekkora összeget használ fel a kormány, ez még nem ismert, Nagy Márton érdeklődésünkre hangsúlyozta, hogy ez elméleti mozgástér, és vannak olyan fiskális elvei a kormánynak, amelyek korlátozzák a túlzott mozgástér-kihasználást. Úgy vélekedett a miniszter, hogy büntetlenül ezt a mozgásteret nem lehet teljes egészében felhasználni, mert a piac és a finanszírozók figyelik a kormány költéseit.

Ezzel a fentebb bemutatott 3+1 fiskális elvre utalt, ezek kapcsán azonban érdemes megemlíteni, hogy nem mindegyiknek van effektív kényszerítő és kormányt a fiskális mozgásterében korlátozó hatása, sőt. Mutatjuk, miért is:

• Csökkenő költségvetési hiány. Ez a feltételezés úgy is előállhat, hogy az idei deficit 4,8%-ra emelkedik, akkor is lehet még jövőre 4,7%-os deficitet teljesíteni, ami magasabb a most érvényes 3,7%-os célnál.
• 74% közelébe csökkenő adósságráta. Tavaly év végén ez a szám 73,5%-on állt, vagyis ez a 74% körüli kifejezés megengedőnek is tűnhet. Az MNB szakértői épp azt jelzik előre, hogy idén év végére emelkedni fog az adósság.
• Túlzottdeficit-eljárás. Ez komolyabb korlát is lehetne, viszont a kormánynak akár több ideje is lehet majd a megfelelő hiányszint elérésére, az OTP elemzői legutóbb azt vetítették előre, hogy az EDP eljárás nem lesz effektív korlátozó tényező. Elképzelhető viszont, hogy a túlzott költekezés miatt a nettó kiadás szempontja alapján jön majd egy kedvezőtlen lépés a Bizottság részéről.
• Az elsődleges egyenleg nulla közelében maradjon. Hogy mit jelent a gyakorlatban a "nulla közelében" szint, nem tudjuk és lehet, hogy csak év közben fogjuk megtudni, hogy például egy 0,7-0,8%-os negatív elsődleges egyenleg belefér-e a kormány saját tolerencia sávjába.

A költségvetési költekezést leginkább korlátozó tényező valószínűleg az lehet, hogy már most elcsúszásban van a 2026-os büdzsé (ahogy fentebb írtuk), és könnyen lehet, hogy nem az az alappálya, hogy a 3,7%-os jövő évi hiánycélhoz jön hozzá a 0,9%-os többletköltés a védelmi klauzula nyomán, hanem egy 5% körüli jövő évi deficithez adódna hozzá a többletköltések mértéke. Egy ilyen forgatókönyv bekövetkezése esetén pedig felmerül a kérdés, főleg a parlamenti választások előtti hónapokban (amikor eleve kiköltekezőbb kedvében van az államkassza), hogy az NGM mennyiben engedi el a fiskális elveit, és sorolja hátrébb a költségvetési fegyelmet, a növekedés helyreállítása érdekében.

A minisztérium gondolkodhat úgy, hogy érvényben van a jövő évi 3,7%-os költségvetési hiány (ha elfogadjuk, hogy az idei bázis nem romlott tovább és 2026-ban csak az 1 százalékpontos GDP-növekedési romlásnak van negatív hatása), és ehhez adja hozzá a 0,9 százalékos általános mozgásteret. Egy ilyen esetben pedig 4,6%-os módosított hiánycél adódna, ami még megfelel a fenti szempontoknak, és az EDP-szigornak is. Egy ilyen helyzetben a 800 milliárd forint körüli nominális mozgástér effektívvé válna, és tudna miből költeni a kormány.

Jelzésértékű, hogy a minisztérium ezen a téren mindig aktívnak igyekszik mutatkozni. A keddi sajtóbeszélgetésen például az is elhangzott Nagy Márton részéről, hogy a fogyasztást erősen támogatják a kormány intézkedései, amelyek most zúdulnak rá a lakosságra; Nagy Márton szerint ha nem lenne fogyasztásnövekedés, a GDP-növekedés már rég negatív lenne; vagyis szerinte "ha nem lenne a kormány ezen fajta gazdaságpolitikai lépéssorozata, akkor a külső környezet miatt már negatív lenne a GDP, úgy érvelt, hogy a kormány tudja felszínen tartani a GDP-növekedést".

Arra ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a költségvetési politikát a hitelminősítők is megítélik, és döntéseik effektív befolyásolhatják, hogy mennyire költekező a kormány, ugyanis a kormány fontos célja, hogy ősszel elkerülje a leminősítést. Nem elfogadható kockázat, hogy ősszel leminősítés következik be Magyarország esetében - jelezte a miniszter. A piacra is figyelni kell, hogy mit enged meg az extra költések terén, és a hiánynövelésből mit enged meg, az EU megengedi, de nem biztos, hogy a piac és így a hitelminősítők ezt tolarálják - ismertette Nagy Márton. Ha tehát a hitelminősítőket is behozzuk a képbe, és az ősszel várható döntéseiket, akkor azt érdemes előre látni, hogy a kormány kommunikálni fog a jövő évi büdzséről (hogy tartható-e a 3,7%-os cél, vagy már nem), és ezt hogyan fogadják a hitelminősítők, mennyire reagálnak majd érzékenyen a hiánycél esetleges emelésére, vagy mennyire árazták már most be a jövő évi költségvetés elcsúszását. Mert ha abból indulnak ki, hogy a jövő évi hiány 5% körül van inkább, és nem fogadják el a kormány 3,7%-os feltételezését, akkor az effektív hiányplafont jelentene és ez esetben az extra mozgástér a költségvetésben megszűnne létezni.

Összegzés

Jogilag és technikailag tehát van lehetőség a jelentős jövő évi költekezésre, épp a választások előtt. Erre a jelen állás szerint (aktuális politikai erőviszonyok fényében) végül a szándék is meglehet, erre tett több erőteljes utalást Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is kedden.

Jelezte ugyanis, hogy jöhet adócsökkentés (nem adómentesség és nem is adóvisszatérítés), ami általános kulcsot érintő jelentősebb könnyítést jelez előre (ami akár meghatározó adónemet, adónemeket is érinthet értelmezésünk szerint, mint pl. az áfa, vagy a személyi jövedelemadó). Valamint azt is felvetette, hogy a bérmegállapodás újratárgyalásakor ősszel a kormány minden segítséget megad a munkáltatóknak, ami azt vetíti előre, hogy munkáltatói adóteher-könnyítésről is szó lehet 2026-ban (szocho-vágás).

Mindezek alapján tehát nagyon valószínű, hogy ősztől nagy gazdaságpolitikai bejelentések várhatóak a kormány részéről a lakosság jövedelmi helyzetének látványos javítása érdekében (ez a folyamat egyébként már elindult), amelyek lényegesen befolyásolni fogják a 2026-os költségvetést. Az elméleti mozgástér adott, annak mértékét is ismerjük, 800 milliárd forintot is meghaladhatja.

Egy ilyen forgatókönyvben pedig csak az lesz a kérdés, hogy ha ezt bevállalja a kormány, akkor milyen kiinduló 2026-os költségvetési hiányvárakozásról vállalja be és ettől függ majd, hogy a kiköltekezésért mekkora árat fizet Magyarország (azt ugyanis a miniszter is elismerte, hogy egy ilyen lépést nem lehet "büntetlenül" megúszni), ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy bekövetkezik-e hozamemelkedés az állampapírok piacán (vagyis drágábban jut finanszírozáshoz az állam), és kap-e hitelminősítői figyelmeztetést hazánk, majd ezekkel párhuzamosan elbizonytalanodnak-e a befektetők a forint piacán. Ha ugyanis egy más elcsúszóban lévő jövő évi büdzsére teszi rá a 0,9%-os költekezést, akkor azt rossz szemmel nézhetik a hitelminősítők, a piaci finanszírozók és az Európai Bizottság is. Nagyon érdekes lesz látni, hogy ősszel a kormány mit kommunikál a 2026-os költségvetésre vonatkozó várakozásairól.

A hitelminősítői kilátások kapcsán érdemes megemlíteni, hogy elsőként október 10-én a Standard & Poor’s mondhat véleményt, majd november végén a Moody’s, december elején pedig a Fitch publikálja friss döntését Magyarországra vonatkozóan.

A tavaszi felülvizsgálati kört kisebb karcolásokkal megúszta a magyar adósbesorolás: a Fitch nem változtatott a minősítésen és a kilátás is maradt stabil, a Moody's sem nyúlt a besoroláshoz, viszont a negatív kilátást fenntartotta, az S&P pedig még áprilisban adott negatív kilátást, miközben a BBB- kategóriát érvényben hagyta. Ez utóbbi hitelminősítő legközelebbi lépésére fognak figyelni a legtöbben, hiszen a cégnél mindössze egy fokozattal vagyunk a befektetésre ajánlott kategória határa felett negatív kilátással. Így náluk egy esetleges leminősítés is fájdalmas lenne, mivel azzal rögtön a befektetésre nem javasolt kategóriába kerülnénk át. 

Címlapkép forrása: Nagy Márton Facebook-oldala