klíma füst fosszilis shutterstock
Gazdaság

A klímaperek a demokráciát ássák alá

A klímaváltozással kapcsolatos súlyos aggodalmak ellenére a választópolgárok nem kívánnak ezer milliárdokat költeni az emisszió jelentős csökkentésére. Emiatt a klímavédelmi mozgalmak egyre inkább új stratégiát választanak: bíróságokon keresztül erőszakolják ki a klímavédelmi intézkedéseket. Szerte a világban az ENSZ legalább 1550 ilyen klímapert tart számon 38 országban, amelyeket gyakran a jövőjükért aggódó fiatalok indítanak. Sajnos, ezek a perek aláássák a demokráciát, ártanak a szegényeknek, és eltérítenek minket a klímaváltozás kezelésének okosabb eszközeitől.

A klímavédelmi tárgyalások kezdete óta nehéz a kormányokat arra kényszeríteni, hogy jelentős vállalásokat tegyenek, és azokat végre is hajtsák. Az ENSZ éppen a koronavírus-járvány kitörése előtt állapította meg, hogy a klímavédelmi kérdésekre való intenzív fókuszálás ellenére nincs tényleges eltérés a mostani globális emisszió és a klímavédelmi politika megjelenése előtti időszak emissziójának mértéke között.

Ennek az az oka, hogy az erőteljes klímavédelmi politika igen sok pénzbe kerül, és csak parányi kedvező hatást okoz az éghajlat terén. Joe Biden amerikai elnök azt ígérte, hogy évente 500 milliárd dollárt fordít klímavédelmi intézkedésekre. Mégis elmondható, hogy a sokat dicsért vállalása a Barack Obama által ígért emisszió-csökkentés megkétszerezésére csak kevés klímavédelmi hasznot fog eredményezni, még akkor is, ha azt teljesen meg is valósítják, és fenn is tartják az egész évszázadban. Az ENSZ standard klímamodellje szerint Biden új vállalása legfeljebb csak 0,04 Celsius fokkal fogja csökkenteni a globális felmelegedés mértékét az évszázad végére.

Továbbá nehéz folyamatosan többséget kialakítani a választópolgárok körében a sok pénzbe kerülő klímavédelmi intézkedések mellett. Biden vállalása minden egyes amerikainak fejenként évi 1500 dollárba kerül, miközben a közvélemény-kutatások szerint a többségük nem szeretne évi 24 dollárnál többet költeni erre a célra. Ez egy fenntarthatatlan helyzet, ahogy a 2018-as francia ökoadó is a sárgamellényesek éveken át tartó tüntetéseit, majd azt követően az adó eltörlését okozta.

A klímavédők nyertes bírósági perei, ahogy az 2019-ben Hollandiában vagy idén áprilisban Németországban történt, azonban kikerülhetik a politikai folyamatokat, és erősebb klímavédelmi intézkedéseket erőszakolhatnak ki, mint ahogy azt amúgy a kormányok tennék. Sok klímaper azon a sztorin alapul, hogy a klímaváltozás megfosztja a fiatalokat a jövőjüktől. A médiában ez a megszokott vészjósló értelmezés, amit a politikusok azon állítása is erősít, miszerint a klímaváltozás „egzisztenciális fenyegetést” jelent.

Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) nem támogatja ezt a fajta "vészmadárkodást". Az IPCC is úgy véli, hogy a klímaváltozás problémát jelent, azonban annak hatásai szerinte távolról sem katasztrofálisak. Legfrissebb jelentésében azt állapította meg, hogy a meg nem fékezett klímaváltozás okozta károk mértéke a globális GDP 2,6 százalékát fogja kitenni 2100-ra. Addigra az ENSZ számításai szerint az átlagemberek 450 százalékkal lesznek gazdagabbak, mint most. A negatív klímahatások pedig azt jelentik, hogy csak 438 százalékkal leszünk gazdagabbak.

A klímaváltozás ellenére a fiatalok élete világszerte jóval jobb lesz 2100-ban. Az ENSZ 21. századra vonatkozó előrejelzése szerint az emberek tovább élnek majd, iskolázottabbak lesznek, illetve több erőforrás áll majd a rendelkezésükre, hogy élvezhessék az életet, miközben az előre nem látható, illetve várható kihívásokkal, köztük a klímaváltozással küzdenek. 

Ennek fényében kijelenthető, hogy a klímaperek nem végső kétségbeesett erőfeszítésnek tekinthetők arra, hogy rákényszerítsék a demokráciákat az élhető bolygó biztosítására, hanem ezek a perek egyszerűen lerövidítik a „bosszantó” demokratikus folyamatot annak érdekében, hogy egy olyan kisebb réteg költési preferenciáit biztosítsák, amely a választásokon nem tud többséget szerezni a javaslatai számára.

Ez aláássa a demokráciát. A társadalom arról szól, hogy miként lehet a rendelkezésre álló forrásoknál jóval kiterjedtebb kollektív igények között navigálni, a szavazás pedig arról, hogy miként négyszögesítjük ezt a bonyolult kört. Jószándékú aktivisták lerövidítik ezeknek a kompromisszumoknak a kitárgyalását, ami lényegében azt jelenti, hogy klímavédelmi intézkedéseket kényszerítenek ki minden más értékes cél kárára. Továbbá az, hogy ebben részt vesznek jószándékú bírák szerte a gazdag világban, mindenféle pereskedés Pandora szelencéjét nyitja ki. Miért ne kerülhetnék meg más külön érdekeket képviselő ezrek a demokráciát, és fordulhatnának közvetlenül a bíróságokhoz például a kátyúmentes utak, a gyerekek tanárokkal való bőséges ellátása, vagy a legdrágább rákellenes gyógyszerekhez való hozzáférés kérdésében?

Ráadásul ez a megközelítés a szegények szempontjából kudarcot vallott mind a gazdag, mind a fejlődő országokban. Sokak számára az energia már nem megfizethető. A gazdag országokban, mint például Németországban az energiaárak megkétszereződtek az elmúlt két évtizedben, ami azt okozta, hogy a háztartások több mint 30 százaléka energiaszegénységbe került. A fejlődő országokban több milliárd szegény ember nem tudja megfizetni az energiához való tartós hozzáférést. Tanulmányok szerint a párizsi klímamegállapodás megvalósítása még több embert tart majd szegénységben 2030-ban. A klímavédelmi intézkedések bíróságokon keresztül történő kierőszakolása azt fogja jelenteni, hogy a lassabb gazdasági növekedés miatt még több ember marad szegény.

A klímaperek túlnyomó többsége a gazdag országokban zajlik, ahol az emissziócsökkentésnek kevés hatása van. Még ha a teljes gazdag világban megszüntetnék a széndioxid-kibocsátást – amit súlyos mértékű szegénység követne, hiszen minden leállna –, az is csak 0,4 Celsius fokkal csökkentené a felmelegedést 2100-ra. Ennek az az oka, hogy az évszázad hátralévő részében az emisszió háromnegyede a fejlődő országokból származik majd, amelyeknek jóval nagyobb igényük van a fejlődésre, a szegénységből való kitörésre.

Csak a gazdagok és a jószándékú emberek készek jóval többet fizetni azért, hogy valamelyest csökkenjen az emissziójuk. A bírósági perek egyszerűen ezt erősítik.

Ha jelentősen akarjuk csökkenteni az emissziót, akkor kiadásainkat a zöld innovációba történő még több befektetés irányába kell átcsoportosítanunk. Ha az innovációk révén a jövő zöld energiája olcsóbb lesz, mint a fosszilis energiaforrások, akkor mindenki át fog állni a zöld energiára. A zöld kutatás-fejlesztésbe történő befektetés jóval elfogadhatóbb a választópolgárok számára, mivel ez olcsóbb megoldás, és nem hátrányos a szegények számára. Továbbá valójában ez segíthet a klímaváltozás kezelésében.

A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

Ha hozzászólna a témához, küldje el meglátásait a velemeny@portfolio.hu címre. A Portfolio Vélemény rovata az On The Other Hand. A rovatról itt írtunk, a megjelent cikkek pedig itt olvashatók.

Címlapkép: Shutterstock

dolgozó worker gyár gyári munkás ipar fizetés
GettyImages-1230121270
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezetõ miniszter a Kormányinfó lazítás járványügyi intézkedés
sors lászló varga mihály nav
építkezés hommok
nemet_nemet
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021-09-07
Sustainable World 2021
2021-09-08
Business and Finance Summit 2021 - CFO of the year
2021-09-21
Hiventures - Portfolio Vállalati Tőkefinanszírozás 2021
2021-09-30
Energy Investment Forum 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Trade Surveillance Analyst

Trade Surveillance Analyst

Treasury Associate

Treasury Associate

Client Asset Analyst

Client Asset Analyst
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Könyv
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
dolgozó worker gyár gyári munkás ipar fizetés