Bjorn Lomborg

Bjorn Lomborg

Copenhagen Consensus, Stanford Egyetem

A szerző a Copenhagen Consensus elnöke, a Stanford Egyetem Hoover Intézetének vendégkutatója.
Cikkeinek a száma: 55
Kihaló jegesmedvék, eltűnő szigetek? A közvélemény riogatása rossz klímapolitikát okozhat

Kihaló jegesmedvék, eltűnő szigetek? A közvélemény riogatása rossz klímapolitikát okozhat

Ha visszatekintünk a klímavédelmi agitáció több mint húszéves történetére, két jelenség rajzolódik ki: egyrészt a kampányolók makacsan vonakodnak attól, hogy elismerjék a kényelmetlen tudományos eredményeket, másrészt folyamatosan változnak az általuk hangoztatott történetek, amelyeket kezdetben kiemelten kezelnek, majd mellőzik azokat. Egy dolog nem változik: a közvélemény megrémítésére való törekvés, ami viszont rossz klímavédelmi politikát hozott létre.

Kudarcot vallott a világ a klímaválság kezelésében, ezért sürgős változásokra van szükség

Kudarcot vallott a világ a klímaválság kezelésében, ezért sürgős változásokra van szükség

Az 1990-es évektől kezdve a klímaváltozás kérdése a gazdag országok politikusai és elitje számára egyfajta fixációvá vált. Ez akkor alakult ki, amikor a világ éppen túljutott a hidegháborún. Szerte a világban a viszonylagos béke és bizalom légköre uralkodott, széles körű gazdasági növekedés volt tapasztalható, és gyors előrelépés történt a szegénység elleni küzdelemben is. Különösen Európa fővárosaiban érezték úgy, hogy a bolygó nagy problémáinak többségét megoldották, így a klímaváltozás lett az utolsó nagy megoldandó kérdés.

Nem is gondolnánk, mi okozza a legtöbb halálesetet a világon

Nem is gondolnánk, mi okozza a legtöbb halálesetet a világon

A világ néhány nagy kihívását jelentős figyelem övezi. A klímaváltozásról, a háborúkról és a bevándorlás kérdéseiről folyamatosan kapunk híreket, és ezekre a területekre hatalmas összegeket áldoznak az államok és a filantrópok. Más jelentős problémák, például a tuberkulózis és a táplálkozás kérdése kevesebb műsoridőt, figyelmet kap a médiában, de a nagy globális prioritások közé számítanak, és forrásokat is elkülönítenek ezekre a célokra. Még az úgynevezett elhanyagolt trópusi betegségekkel (neglected tropical diseases, NTD) – mint a veszettség, a folyami vakság és a lepra, amelyek évente 200 ezer ember halálát okozzák a szegényebb országokban – is külön programok keretében foglalkozik a WHO. Van azonban egy olyan probléma, amelyről keveset vagy semmit sem hallunk, miközben több mint egymilliárd embert érint, és amit nagyon hatékonyan lehetne kezelni. Joggal nevezhetnénk ezt az elhanyagolt óriási betegségnek.

Lomborg: A klímaváltozás jelenleg erőltetett kezelése olyan gyógymód, amely több kárt okoz, mint maga a betegség

Lomborg: A klímaváltozás jelenleg erőltetett kezelése olyan gyógymód, amely több kárt okoz, mint maga a betegség

Folyamatosan találkozhatunk azzal a téves állítással, hogy mivel a klímaváltozás egy valós dolog, „követnünk kell a tudományt”, és véget kell vetnünk a fosszilis energiahordozók használatának. Ezt halljuk a szén-dioxid-kibocsátás gyors csökkentését támogató politikusoktól és maguktól a természettudósoktól is, amikor például a Nature főszerkesztője azt állítja, hogy „a tudományos álláspont egyértelmű, a fosszilis energiahordozókat el kell hagyni”.

A zöld energia mítosza

A zöld energia mítosza

Annak ellenére, hogy folyamatosan azt mondják nekünk, hogy a nap- és a szélenergia a villamos energia legolcsóbb formája, a kormányoknak világszerte 1,8 ezer milliárd dollárt kellett költeniük tavaly a zöld átmenetre. „A szél és a napenergia már most is jelentősen olcsóbb, mint a szén és az olaj” – egyszerűen így igazolja Joe Biden amerikai elnök a zöld támogatásokra fordított több száz milliárd dollárt. Valójában az az érvelés, hogy a szél- és napenergia a legolcsóbb, a zöld lobbisták, aktivisták és politikusok által világszerte használt kifejezés. Sajnos, ahogy az 1,8 ezer milliárd dolláros árcédula is mutatja, ez az állítás erősen megtévesztő.

Nem oldhatjuk meg a világ összes problémáját, a fontos dolgokra kell koncentrálni

Nem oldhatjuk meg a világ összes problémáját, a fontos dolgokra kell koncentrálni

A világ minden országa számos kihívással és egymással versengő nagyszabású tervek sokaságával néz szembe. Elvileg szeretnénk mindent megoldani. A szűkös erőforrások azonban azt jelentik, hogy a való életben fontossági sorrendet kell felállítanunk a különböző megoldandó kérdések között.

Lomborg: Egy métert emelkedhet a tengerszint, meg kell menteni az embereket

Lomborg: Egy métert emelkedhet a tengerszint, meg kell menteni az embereket

A híreket figyelve olyan érzésünk lehet, mintha a klímaváltozás élhetetlenné tenné a bolygót. Folyamatosan árvizekről, szárazságról, viharokról és erdőtüzekről szóló képsorokkal bombáznak minket. Nemcsak közeli szörnyű eseményekről számolnak be nekünk, hanem távoli katasztrófákról is, ha az azokról szóló képsorok elég ijesztőek. Ez a fajta katasztrófaáradat azonban rendkívül félrevezető, és megnehezíti a klímaváltozással kapcsolatos megfelelő politika kialakítását.

Ez már a gazdagok képmutatása: Gyerekek éheznek és halnak meg, rossz célokra fordítják a pénzt

Ez már a gazdagok képmutatása: Gyerekek éheznek és halnak meg, rossz célokra fordítják a pénzt

A világ gazdag felének túl sok politikusa és klímavédelmi aktivistája elfelejti, hogy a bolygó nagy részét továbbra is szegénység és éhínség sújtja. Mégis a gazdag országok egyre nagyobb mértékben költenek fejlesztési segélyek helyett klímavédelemre. A Világbank, amelynek elsődleges célja a szegénység felszámolása, most bejelentette, hogy forrásainak nem kevesebb, mint 45 százalékát klímavédelemre fordítja, ami évente mintegy 40 milliárd dollárt von el a szegénység és az éhínség felszámolását célzó erőfeszítésektől.

Gondoljuk át, milyen célra adományozunk – Így tehetjük jobbá a világot!

Gondoljuk át, milyen célra adományozunk – Így tehetjük jobbá a világot!

Miközben fogadalmakat teszünk személyes célok elérésére és jótékonykodásra vonatkozóan, az év vége egyben arra is alkalom lehet, hogy elképzeljük, milyen pozitív változásokat érhetünk el az egész világ számára az elkövetkező tizenkét hónapban. A jótékonykodás erejére rávilágítva ez az év azon időszaka, amikor átgondolhatjuk, hogy miként tudunk a lehető legtöbb jót tenni.

Egy újabb eltékozolt lehetőség az éghajlatváltozás kezelésére?

Egy újabb eltékozolt lehetőség az éghajlatváltozás kezelésére?

Hamarosan megkezdődik az újabb éves – november 30. és december 12. között megrendezendő – klímakonferencia az Egyesült Arab Emírségekben. A kabuki színházhoz (a négy fő japán színházi műfaj egyikéhez – a szerk.) hasonlóan látványos történések követik majd egymást: magán repülőgépekkel fognak érkezni politikusok és hírességek; az eseményen felszólalók közelgő végzetet vizionálnak; a nem kormányzati szervezetek felelősöket kiáltanak ki; a politikai tárgyalások feszültté válnak és elkerülhetetlenül elhúzódnak; majd végezetül aláírásra kerül egy új klímamegállapodás, amelytől a konferencia résztvevői azt remélik, illetve úgy tesznek, mintha azzal meg lehetne változtatni a dolgok jelenlegi menetét.

Ezzel a korrupciócsökkentő intézkedéssel minden országnak élnie kellene

Ezzel a korrupciócsökkentő intézkedéssel minden országnak élnie kellene

Amikor a Covid-járvány kitört, az egész világon sürgősen védőfelszereléseket, orvosi oxigént és lélegeztetőgépeket kellett vásárolni. Azok az országok, amelyek a leggyorsabban léptek, és a legjobb vásárlási döntéseket hozták, elektronikus beszerzési rendszerekkel rendelkeztek. Ezek a rendszerek nemcsak a válsághelyzetekben segítenek, hanem a korrupció visszaszorításában is létfontosságúak, illetve abban, hogy a kormányok dollármilliárdokat tudjanak megtakarítani.

A pokol felé halad a világ? - A félelem szörnyű döntéseket vált ki

A pokol felé halad a világ? - A félelem szörnyű döntéseket vált ki

A híreket követve könnyen azt hihetnénk, hogy a világ szétesik: gondoljunk a klímaváltozásra, a politikai megosztottságra, az államcsínyekre, a világjárványra, Oroszország Ukrajna elleni könyörtelen háborújára, a Hamász igazolhatatlan gyilkosságaira és a közel-keleti helyzet széles körű erőszak felé tolódására. Mielőtt pánikba esnénk, érdemes egy kicsit hátrébb lépni, hogy megfelelő perspektívából szemléljük a jelenlegi helyzetet. A média által gerjesztett félelem demoralizál bennünket – különösen, ha fiatalok vagyunk –, és szörnyű politikai döntéseket vált ki azáltal, hogy blokkolja a dolgok jobbá tételére vonatkozó képességünket.

Ezek a kudarc évei: vesztésre áll a világ, de még nem késő változtatni

Ezek a kudarc évei: vesztésre áll a világ, de még nem késő változtatni

A világ elmarad a fejlesztési ígéretei, vagyis a fenntartható fejlődési célok teljesítése terén, amelyekről még 2015-ben állapodott meg a világ összes kormánya oly módon, hogy azokat 2030-ig el kell érni. Az összes célkitűzés terén – köztük az olyan fontos területeken is, mint a szegénység felszámolása és az éhezés megszüntetése – az előrelépés a vállalt ütemhez képest kevesebb mint negyedével történik. A jelenlegi trendek alapján a világ fél évszázaddal később fogja teljesíteni az eredetileg 2030-ra kitűzött célokat.

A pánikkeltés nem segíti a klímaváltozás kezelését

A pánikkeltés nem segíti a klímaváltozás kezelését

Amilyen biztosan emelkedik a hőmérséklet a nyár folyamán, a klímaváltozással kapcsolatos vészmadárkodó hangok újabb és újabb történetekkel állnak elő az életveszélyes hőségkupolákkal, az apokaliptikus tűzvészekkel és a bibliai áradásokkal, amelyekért kimondottan a globális felmelegedést teszik felelőssé. Az ennek alátámasztására szolgáló adatokat azonban gyakran váltogatják, a javasolt szakpolitikai válaszok pedig rendkívül hatástalanok.

Elég a félelemkeltésből! Másképp kell kezelni a világot fenyegető problémákat

Elég a félelemkeltésből! Másképp kell kezelni a világot fenyegető problémákat

Az elmúlt évtizedekben visszaszorult az egymástól valóban különböző eszmék és nézőpontok értelmes ütköztetése. Az unortodox gondolkodásmódot egyre inkább elvetik vagy figyelmen kívül hagyják, még akkor is, amikor a fecsegő elitek (chattering class) félelemre és erőre épülő megközelítései ismétlődően alkalmatlannak bizonyulnak arra, hogy kezeljék a modern világ valódi komplexitását és válságait.

Emberek millióinak az életét kell megmentenünk

Emberek millióinak az életét kell megmentenünk

A Globális Célok (vagyis a fenntartható fejlődési célok – a szerk.) kitűzése egy nagyszerű ötletnek tekinthető. Ezeket akkor fogadták el, amikor az ENSZ tagállamai összeültek, és kijelentették: „Ezek a világ legnagyobb problémái, és így fogjuk mérni az ezek terén történő előrehaladást”. A 17 célkitűzés többek között a mélyszegénység és az éhezés felszámolására, az éghajlatváltozás kezelésére, az oktatás helyzetének javítására, valamint az egyenlőtlenség és a korrupció csökkentésére vonatkozó ígéreteket tartalmazza.

Ez lenne a legjobb dolog, ami ebben az évtizedben a világon történhet

Ez lenne a legjobb dolog, ami ebben az évtizedben a világon történhet

A világ számos kihívással néz szembe, az infláció és a magas kamatok hatásaitól kezdve a koronavírus-járvány elhúzódó következményein át az olyan geopolitikai konfliktusokig, mint Oroszország ukrajnai inváziója. Mindezek közepette idén elérkeztünk a fenntartható fejlődési célok félidejéhez is (a 2030-ra szóló célkitűzéseket ugyanis 2015-ben fogadták el az ENSZ tagállamai – a szerk.). Ezek a célkitűzések igen sok, összesen 169 vállalást tartalmaznak, miután a világ vezetői mindenkinek mindent megígértek.

Több pénz kell az oktatásra, de nem mindegy, miként költjük el azt

Több pénz kell az oktatásra, de nem mindegy, miként költjük el azt

Az adófizetők és a politikusok gyakorlatilag mindenütt egyetértenek abban, hogy több pénzt kellene fordítani a gyermekek oktatására. Nyilvánvaló dolog, hogy a jobb oktatás révén a gyerekek könnyebben tudnak az életben elindulni. Átgondoltan kell azonban e téren cselekednünk. Sok népszerű oktatási beruházásnál alig vagy semennyire sem bővül a gyerekek tudása, miközben ritkán hallunk a leghatékonyabbnak tekintett befektetésekről.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Belenyúl a kormány a nyugdíjpénztári megtakarítások szabályaiba, kijöttek a részletek!
Kiszámoló

A megmentő infláció

A Defacto oldalán jelent meg egy érdekes cikk a magyar államadósság alakulásáról, illetve arról, hogy vajon a mostani...

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.