GettyImages-186529029
Gazdaság

Merész intézkedésekkel tolná meg a nap- és szélenergiát az EU

A jelenlegi tervekben szereplő 32 százalékról 38-40 százalékra emelné a 2030-ra a bruttó végső energiafelhasználáson belül elérendő megújuló energia részarányra vonatkozó célszámot az Európai Bizottság. A kiszivárgott terv emellett egyéb, helyenként igencsak radikálisnak tűnő lehetséges intézkedéseket is tartalmaz.

A megújuló energia direktívát legutóbb 2018-ban frissítették, és 32 százalékos megújulóenergia-részarány elérését célozza meg az uniós energiamixen belül. A megújulók jelenleg összesen mintegy 20 százalékát biztosítják az EU energiafelhasználásának. Ez egyébként megfelel a 2007-ben kijelölt, 2009-ben jogszabályban is rögzített 2020-as közös célszámnak.

A testület július 14-én mutatja be a felülvizsgált megújuló energia irányelvet, amely tartalmazza majd az új célszámot. A felülvizsgált megújuló energia direktívát a Bizottság várhatóan egy nagyobb törvénytervezet-csomag részeként fogja bemutatni, melyek a legalább 40-ről legalább 55 százalékra emelt 2030-as kibocsátáscsökkentési cél elérését hivatottak szolgálni.

Az Európai Klímatörvény részleteiről április végén született meg az előzetes megállapodás az EU állam-, illetve kormányfőit, valamint az Európai Bizottság elnökét tömörítő Európai Tanács és az Európai Parlament tárgyalói között. A politikai megegyezés megnyitja az utat ahhoz, hogy törvénybe foglalják az EU 2050-es klímasemlegességének célját, valamint az üvegházhatású gázok 1990-hez képest legalább 55 százalékkal történő kibocsátásának csökkentésére vonatkozó 2030-as közös célt. A Klímatörvény az 55 százalékos cél teljesítéséhez az erdészet és földhasználat szén-dioxid-eltávolító negatív emissziós hatásának figyelembe vételét is előírja, vagyis a "bruttó" célszám inkább valahol 52 és 53 százalék között alakulhat. (Az ideiglenes politikai megállapodást a Tanácsnak és a Parlamentnek is jóvá kell hagynia.)

Korlátoznák a fosszilis és fatüzelést?

A kiszivárgott tervezet szerint az energiaszektor felelős az uniós üvegházgáz-kibocsátás mintegy 75 százalékáért, ezért az energiahatékonyság és a megújulók központi jelentőséggel bírnak a 2030-as megemelt klímaambíció elérése szempontjából.

A direktíva végső változatában nem feltétlen a most kiszivárgott korai vázlatban álló számok fognak majd szerepelni, azonban mindenképpen jelzésértékűek az Euractiv által a Renewable Heating & Cooling Alliance nevű, iparági csoport közlése nyomán megszellőztetett tervek. A megújuló energia részarányának emelésében kevésbé ambiciózus célokkal rendelkező kormányoknak nem kell aggódniuk a közös cél emelése miatt, ugyanis az rájuk nézve nem jelent kötelezettséget. Ugyanakkor a megújuló energia direktíva újabb változatának most kiszivárgott tervezete a fő célszám emelése mellett egyéb, helyenként igencsak radikális lehetséges intézkedéseket is tartalmaz az Euractiv cikke szerint, amelyek már közvetlenebbül érinthetik a tagállamokat:

  • A hűtés-fűtés területén felhasznált megújuló energia arányának évente 1,1 százalékponttal való növelésére vonatkozó kötelező cél kijelölése (a jelenlegi cél indikatív)
  • A fosszilis energiaforrások felhasználásának korlátozása, illetve tiltása a távfűtésben és -hűtésben
  • Az épületekben használt megújuló energiaforrásokra vonatkozó uniós referenciaérték kidolgozása
  • A szállítási szektorban elérendő megújuló-részarányra vonatkozó célszám 14-ről 26 százalékra emelése
  • A közlekedési ágazat teljes energiafogyasztásában a fejlett bioüzemanyagok részesedésének 3,5-ről 5,5 százalékra emelése, valamint a légi közlekedés kötelező jellegű bevonása
  • A tengeri (offshore) megújuló energiák területén folytatott, határokon átnyúló együttműködés előmozdítása
  • A megújulók ipari szektorban való felhasználására vonatkozó uniós referenciaérték kijelölése, illetve a zöld ipari termékek címkézését bizonyos ágazatokban lehetővé tevő rendszer bevezetése
  • A megújuló és alacsony karbonintenzitású üzemanyagokra vonatkozó tanúsítási rendszer bevezetése
  • A bioenergia (biomassza, biogáz) fenntarthatósági kritériumainak célzott megerősítése, a szálfa energetikai hasznosítására vonatkozó tagállami szintű határértékek lehetséges bevezetésével bizonyos energiatartomány felett

A SolarPower Europe napenergia-iparági csoport szerint a fő célszám jóval magasabb is lehetne. A szervezet 2030-ra 45 százalékos megújuló részarányt is elérhetőnek tart, ami szerintük a 2050-es klímasemlegességi cél eléréséhez is költséghatékonyabb pályát rajzolna. Véleményük szerint a nagyobb célok eléréséhez egyebek mellett az engedélyeztetés kereteit is tökéletesíteni kellene a felülvizsgált direktívában. Álláspontjukat részben a WindEurope szélenergia-ipari egyesület is osztja, amely ugyan a célszám emelésének szándékát üdvözli, de a szélfarmok engedélyeztetését nem tartja kellően gyorsnak, ezért itt további lépéseket sürget. A WWF a biomassza energetikai célú hasznosításával összefüggő tervekkel kapcsolatban fejezte ki kétségeit, mondván, bár a faégetés limitálása mérsékelheti a kapcsolódó károkat, de ennél többre lenne szükség, ráadásul egy ilyen esetleges szabályozás betartatása is kérdéses.

A magyar cél

A Magyarország aktuális 2030-as céljait rögzítő, 2020 elején megismert Nemzeti Energia- és Klíma Terv (NEKT) szerint "a megújuló energiaforrások arányát legalább 21 százalékra emeljük 2030-ig a bruttó végső energia-felhasználás arányában". Az Innovációs és Technológiai Minisztérium által kidolgozott dokumentum szerint pótlólagos megújuló energia kapacitások kiépítése egyre nagyobb költséggel érhető el. A NEKT a REKK 2018-ban készült, a 2030-as megújulóenergia-arány elérésének költségbecslését tartalmazó szakmai háttéranyagára hivatkozva azt írja, 20 százalékos megújuló energia részarány felett jelentős mértékben nő a hazai megújuló energia hasznosítás fajlagos támogatási igénye.

Bár a fűtési-hűtési célú hazai megújulóenergia-felhasználás 2030-ig jelentősen, több mint 11 százalékkal nő, ennek ellenére a 2016-ban még 20,7 százalékos megújuló arány 19,4 százalékra, 2040-ig pedig alig 15 százalék fölé csökken. A szektorban a biomassza dominanciája jellemző, és ennek megváltozása a jelenlegi intézkedéseket figyelembe véve hosszabb időtávon sem várható, 2030-ra mindössze 0,1 százalékponttal csökken a jelenlegi 94 százalékról ezen tüzelőanyag részesedése. A második legfontosabb forrás a geotermia, 2016-ban 4,0 százalékos a megújulóenergia-felhasználáson belüli részesedése. Ez 2030-ra sem változik meg - olvasható a NEKT-ben, amely azonban még az előző, legalább 40 százalékos uniós kibocsátáscsökkentési célhoz igazodva készült el.

Címlapkép: Sean Gallup/Getty Images

gulyás gergely parlament
fehér ház amerika elnök fehérház
GettyImages-1230121270
starlink
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Könyv
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Trade Surveillance Analyst

Trade Surveillance Analyst

Treasury Associate

Treasury Associate

Client Asset Analyst

Client Asset Analyst
2021-09-07
Sustainable World 2021
2021-09-08
Business and Finance Summit 2021 - CFO of the year
2021-09-21
Hiventures - Portfolio Vállalati Tőkefinanszírozás 2021
2021-09-30
Energy Investment Forum 2021
gulyás gergely parlament