Annak ellenére, hogy a Covid-19 járvány és különböző hullámai nem hagyományos értelemben vett gazdasági krízisnek tekinthetők, hatásait tekintve markáns és permanens gazdasági következményekkel bírnak. Nincs ez másként a munkaerő-piac vonatkozásában sem, ugyanis az egyes országokban bevezetett egészségvédelmi és gazdaságvédelmi intézkedések hatásai eltérő mértékben és irányban befolyásolták a munkaerő-piaci mutatók alakulását. Felmerül a kérdés, hogy az összetett intézkedési mechanizmusok mentén a munkaerőpiac bizonyos szektoraiban jelentkező jelenlegi hibernált állapotából a társadalom átoltottságát követően visszatér-e a 2020. február előtti állapotához. Aligha. Ennek számos szerkezeti átalakuláshoz és gazdasági növekedéshez kapcsolódó összefüggése van, melyek kihatással vannak a munkaerő-piaci trendek alakulására.
Hagyományos exogén és endogén sokk esetén a munkaerő-piaci mutatók az egyik legérzékenyebbek a reálgazdasági krízis hatásainak érzékeltetése és lekövetése szempontjából. Esetükben érvényesül azonban a késleltetési hatás is, vagyis a kilábalás időszakában a gazdasági növekedés fokozódását csak időben mérsékelt ütemben követi a munkanélküliségi ráta csökkenése...
A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.
Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint.
Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint.
További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
Signature előfizetés
