klimavedelem konferencia europa jovojerol cikk
Gazdaság

Konferencia Európa jövőjéről – Mit remélhet a klímavédelem?

Május 8-án indult el az Európa jövőjéről szóló, egy éven át tartó konferencia. Lesz, akinek a Konferencia csak egy újabb komolytalan uniós politikai folyamatnak fog tűnni – megint egy szakmai fórum az EU jövőjéről, mely kevesekhez szól, sok tárgyalást, de kevés változást eredményez. De alakulhat ez máshogy is. Ha minden rendben halad, a Konferencia mérföldkő lesz az EU történetében, és egy olyan Unióhoz vezet, amely szélesebb részvételen alapul, cselekvőképesebb és haladóbb. Az uniós polgárok most először játszanak központi szerepet a vitákban. Polgári vitacsoportok és egy közös uniós párbeszédplatform fognak ajánlásokat tenni az Unió jövőbeni alakítására. A Parlament, a Bizottság és a Tanács az uniós szerződések követelményeinek megfelelően ezen ajánlások megtárgyalására kötelezték magukat.

A Konferencia fontos az éghajlatpolitika számára. Európában a klímapolitikát főként az EU alakítja, és az éghajlat kérdése már most is kitüntetett figyelmet kap a Konferencia napirendjén.

Hogyan lehet tehát sikeres a Konferencia? És hogyan segíthet az EU klímapolitikájának előmozdításában? Négy pontba rendeztük a válaszokat.

  • Először is a Konferenciának konkrét ajánlásokat kell megfogalmaznia. Az általános jellegű megállapításoknak nincsen súlyuk, és kevés hasznot hoznak az EU számára.
  • Másodszor, ahhoz, hogy a Konferenciának hatása legyen, széleskörű támogatásra van szükség a politikai paletta minden részéről.
  • Harmadszor, a Konferenciának prioritásokat kell meghatároznia. Ha mindenre prioritásként tekintünk, semmi sem lesz az. Ezért a Konferenciának olyan témákra kell koncentrálnia, melyek különösen fontosak az EU cselekvési képessége szempontjából, vagy melyek politikailag elakadtak, és új lendületet igényelnek.
  • Negyedszer, a Parlamentnek és a Tanácsnak komolyan kell vennie a Konferencia ajánlásait, ugyanakkor világossá kell tennie, hogy a Konferencia nem egy választott testület. Demokratikus legitimitás nélkül a Konferencia nem hozhat döntéseket.

Ezzel a képlettel a Konferencia számos témát előre tud mozdítani. Az éghajlatpolitika területén három témának kell központi szerepet játszania. Ezek nagyon fontosak az EU hosszútávú klímapolitikája szempontjából, miközben egyéb politikai folyamatokban nem kezelik őket.

  • A klímaromboló állami támogatások (pl. a gáz, vagy a széntüzelés támogatása) régóta húzódó problémája az európai éghajlatpolitikának. Újra és újra felmerül, de a valós változás elérhetetlennek tűnik. Nincs jogilag kötelező határidő a fosszilis energiahordozók támogatásának felszámolására. Pár hete fulladt kudarcba egy újabb ilyen irányú próbálkozás – ha a Parlamenten múlt volna, akkor az új európai klímatörvény azt ajánlotta volna a tagállamoknak, hogy 2025-re vezessék ki az ilyen jellegű támogatásokat. Még ez a gyenge javaslat is elbukott. A Konferencia újabb lendületet adhatna ennek a megfeneklett témának.
  • Az EU jogszabályalkotási folyamata egy másik olyan terület, ahol a Konferenciának segítenie kellene az előrelépést. A klíma- és energiapolitika terén a legtöbb szabály a rendes jogalkotási eljárásnak megfelelően lép hatályba, azaz a Parlament egyenlő jogalkotó félként vesz benne részt, és a Tanács minősített többséggel dönt. Egyik országnak sincs vétójoga. Ugyanakkor vannak fontos kivételek e szabály alól. A tagállamok energiamixét érintő uniós szabályozásokról, az energiaadókról és a területrendezési kérdésekről csak ún. speciális jogalkotási folyamaton keresztül lehet dönteni, ahol a Tanács egyhangúsággal dönt, a Parlamentnek pedig csak tanácsadói szerepe van. A speciális jogalkotási folyamatban az ambiciózusabb intézkedések elfogadása sokkal nehezebb, ha nem lehetetlen. Ahhoz, hogy előrelépés történjen, a Konferenciának javasolnia kellene a rendes jogalkotási eljárás kiterjesztését a klíma- és energiapolitika minden területére. Ez előmozdítaná az EU klíma- és energiapolitikáját, hiszen, ha nincs tagállami vétó, akkor nem a „leglassabb” tagállam határozza meg a klímavédelem előrehaladásának ütemét. A rendes jogalkotási eljárás kiterjesztése előmozdítaná az átláthatóságot és a demokratikus legitimitást is.
  • Végül, de nem utolsó sorban a Konferenciának ajánlásokat kellene megfogalmaznia az uniós intézmények fejlesztésére vonatkozóan. Az Európai Parlament fennállása óta lelkes támogatója az ambiciózus klíma- és energiapolitikának az EU-ban – függetlenül attól, hogy épp melyik politikai erő adja a Parlament többségét. A Konferenciának javaslatot kellene tennie a Parlament szerepének megerősítésére, a jogszabály-kezdeményezési jog és a vizsgálati jog kiterjesztését is beleértve. Ezen felül a Konferencia segíthetne az Európai Tanács (azaz a tagállamok állam- és kormányfőinek rendszeres negyedéves találkozói) jogalkotási folyamatban betöltött szerepének világos meghatározásában. Az Európai Tanács nem jogalkotó – csupán az EU átfogó politikai irányvonalait határozza meg. Az Európai Unió jogalkotói a Miniszterek Tanácsa és a Parlament. E jogi keretet figyelmen kívül hagyva az Európai Tanács gyakran de facto jogalkotói szerepben lép fel – ami probléma a klímapolitika számára. Ez a testület ugyanis egyhangúsággal hoz döntéseket, melyek így nagyobb valószínűséggel fogják a legkisebb közös nevezőt jelenteni.

Természetesen a Konferencia tehet éghajlatpolitikai szempontból fontos ajánlásokat számos más területen is – a belső égésű motorral működő autók kivezetésétől kezdve a széntüzelés gyorsabb felszámolásáig. Ugyanakkor, ha a prioritásokra akar fókuszálni, akkor el kell kerülni a régi követelések új, „Európa jövőjéről szóló konferencia” felirattal való felcímkézését, csakúgy, mint a jelenleg zajló folyamatok duplikálását.

Az EU cselekvőképességének megerősítésére kellene koncentrálnia: arra, hogyan tudná jobban segíteni az EU a tagállamait és állampolgárait abban, hogy kezeljék a jövő nagy kihívásait.

Nem szabad, hogy a Konferencia áldozatul essen az olyan elavult nézeteknek, melyek szerint az intézményi kérdések úgysem érdeklik az Unió polgárait, és így nem kell azokkal foglalkozni. A szakpolitikai lépések mögött az intézmények állnak, és egyáltalán nem mindegy – már a mindennapi életünk szempontjából sem – hogy ezek az intézmények hogyan működnek.

A cikket írta: Nils Meyer-Ohlendorf, Ecologic Institute. Magyarra fordította: Csernus Dóra Ildikó, éghajlatpolitikai tanácsadó.

A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

Ha hozzászólna a témához, küldje el meglátásait a velemeny@portfolio.hu címre. A Portfolio Vélemény rovata az On The Other Hand. A rovatról itt írtunk, a megjelent cikkek pedig itt olvashatók.

Címlapkép:

diam
perma
bull
tokió japán
beruhazas
wisjh

Alapblog Pénzt? Vagy életet?

2020 az elég megrázó társadalmi kísérletek éve volt. Számomra leginkább azért, mert az egész nyugati társadalomból...

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Mi lesz most a nagy technológiai részvények sorsa?
Online előadás
Hasznos tippek, trükkök, használati gyorstalpaló
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Treasury Associate

Treasury Associate

Client Asset Analyst

Client Asset Analyst
2021-06-15
Portfolio-MAGE Járműipar 2021
2021-09-07
Sustainable World 2021
2021-09-08
Business and Finance Summit 2021 - CFO of the year
2021-09-21
Hiventures - Portfolio Vállalati Tőkefinanszírozás 2021
diam