kerekpar kkv
Gazdaság

Tanuljunk belőle, ha már megszenvedtük! A koronavírus-válság a vállalkozások szemszögéből

Hogyan hatott a koronavírus a vállalkozásokra? Hogyan válaszoltak a magyar kkv-k a járványra, hogyan alakította át a válság az ő működésüket és gondolkozásukat? Ezekre a kérdésekre fókuszált a IFKA és a Mathias Corvinus Collegium közös kutatása – ennek eredményeit foglaljuk össze cikkünkben.

A koronavírus járvány az elmúlt 100 év legnagyobb természeti katasztrófája volt Magyarországon. Több, mint 800 ezren estek át a betegségen, 30 ezer ember vesztette életét. A járvány nélkül hozzávetőlegesen 5000 milliárd forinttal több jövedelmet termelhetett volna az ország az elmúlt időszakban.

Ez utóbbi akkora kiesés az Magyarországnak, mint egyhavi fizetés egy családnak.

A járvány kitörése okozta sokk után az alkalmazkodás gyorsan megindult: a GDP 2020. II. negyedévi 14,5 százalékos zuhanását követően a gazdasági teljesítmény minden negyedévben növekedni tudott az előző negyedévhez képest, és 2021. I. negyedévében a kiigazítatlan adatok szerint már csak 2,1 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától.

A két fő csapás: a keresletkiesés és a válságüzemmódra való átállás költsége

A kérdőíves felmérések alapján a vállalkozók a válság legkárosabb következményének a keresletcsökkenés következtében bekövetkezett árbevétel visszaesést tartják. A KSH adatai szerint, az ÁFA-körbe tartozó közel 315 000 kis- és középvállalkozásból mintegy 180 000 ezer árbevétele csökkent 2019-hez képest. Az átlagos csökkenés azonban mindössze 3 százalékos volt, és a legtöbb alágazat árbevétele csak kismértékben maradt el a 2019-es évitől.

Az előző évitől több mint 20 százalékkal elmaradó árbevételű ágazatokba mintegy 30 ezer kkv tartozhat. A legnagyobb mértékű visszaesések az utazáshoz, a szórakozáshoz, kultúrához és sporthoz kapcsolódó tevékenységek, valamint a személyes kontaktusra épülő szolgáltatások körében, továbbá a gépjármű kereskedelemben, illetve az elektronikai fókuszú gyártásban következtek be. A válság nyerteseinek számítanak ugyanakkor az informatikához, a házhozszállításhoz, vagy az egészségügy kiszolgálásához kapcsolódó tevékenységek, de a KSH szerint ide sorolható még a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a bútorgyártás, a pénzügyi közvetítés, illetve a papír- és vegyipar is.

Az IFKA és az MCC közös kutatásának eredményei szerint a vállalkozások számára a járvány számlájának nagy részét a védekezés miatti keresletcsökkenés és a válságüzemmódra való átállás költségei tették ki. Azaz nem az egészségügyi problémákból, hanem a még nagyobb katasztrófa elkerülése érdekében tett erőfeszítések összességéből származnak a vállalkozások nehézségei.

A módszertanról
A kutatás 50 vállalkozói mélyinterjúra, egy széles körű szakértői konzultációra, a válság lefolyását bemutató adatok elemzésére, illetve a releváns szakirodalom feldolgozására és médiaelemzésre épült. A válság vállalkozókra gyakorolt hatásait bemutató adatok elemzésének keretében felhasználtuk a KSH-nak a Kutatás számára átadott az ÁFA-körbe tartozó kkv-k 2019. és 2020. évi árbevételére vonatkozó adatait, illetve támaszkodtunk a járvány egyes hullámait nagymintás országos vállalkozói felmérésekkel nyomon kísérő Magyar Nemzeti Bank és MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató intézetének (GVI) konjunktúra- és vállalkozói felméréseire.

A vállalatok többsége sikeresen alkalmazkodott, erősödőben a stratégiai gondolkozás

A vállalkozások többsége alkalmazkodott a gyorsan változó körülményekhez, a jövőre gondolva megtartotta embereit, idénre már növekedést vár. Saját tartalékaikra, támogató üzleti partnereire és a gazdaságpolitika kínálta segítségre támaszkodva meg tudták őrizni likviditásukat, át tudták alakítani tevékenységüket, jelentős részüknek fejlesztésekre is maradt energiája.

A válság utáni időszak új, óvatosabb, hosszabb távra előre tekintő vállalkozói működést hozhat. Komoly esély van rá, hogy a járvány okozta veszteségekért és nehézségekért cserébe olyan tapasztalatokkal gazdagodnak vállalkozásaink, amelyek révén alkalmazkodó- és kezdeményezési képességük nagy mértékben javul.

A továbbiakban a kutatás főbb eredményeit tekintjük át.

Elmaradt bevételek

Elsősorban a járvány keresletre gyakorolt hatásán múlt, ki járt jobban, ki veszített sokat a koronavírus miatt. Az ágazati hovatartozás határozta meg leginkább, hogyan hatott a járvány a vállalkozások keresletére és működésére, továbbá hogyan érintették őket a védelmi korlátozások. A vállalkozói interjúk szerint egyedi élethelyzetek és a menedzsmentek üzletpolitikai válaszai el tudták ugyan téríteni a vállalat foglalkoztatásának, árbevételének és eredményének alakulását a tevékenységi átlagtól, de attól teljesen eltérő, ellentétes pályára ritkán voltak képesek állítani.

Az első hullám csapott nagyot

A gazdaság számára a járvány első hulláma jelentette a legnagyobb terhet. A vállalati felmérések szerint a válaszadók jelentős része 2020 tavaszán tapasztalt fennakadásokat az ellátási láncban, de a probléma őszre nagymértékben csökkent. A kezdeti megrázkódtatás fázisán minden általunk megkérdezett interjúalany keresztülment, azok is, akiket a válság későbbi negatív hatásai már nem érintettek. A járvány első hullámának tapasztalatai és intézkedései következtében a második és a harmadik hullám a termelőüzemek működésében és az ellátási láncokban már alig okozott fennakadást, hiába volt akkor sokkal magasabb a megbetegedések száma.

A bizonytalanság költségei

A veszteségek fő forrása a kieső kereslet. Emellett a bizonytalanság és a járvány generálta helyzet is növeli a vállalkozók költségeit. A vállalati felmérések és interjúink tapasztalatai szerint a vállalkozások jövedelmezőségének csökkenése többféle tényezőre vezethető vissza. Ezek közül a legmeghatározóbb az, hogy a működési költségeket nem lehetett a kieső árbevétellel azonos mértékben csökkenteni.

Emellett komoly problémákat eredményeztek a következő tényezők: az input alapanyagok és szolgáltatások drágulása; az akadozó ellátási láncok és kereslet-kínálati súrlódások következtében fellépő tartalékolási igény; az árbevételek késleltetett beérkezése; a kényszerből bevezetett, gyakran veszteségtermelő diverzifikáció, a partnerek által kikényszerített előnytelenebb feltételek; a járvány elleni védekezés költségei.

Kulcskérdés a likviditás

A cégek majdnem felének voltak likviditási problémai a járvány miatt. Ennek megoldásában a saját tartalékok és a hitelmoratórium voltak a legfontosabb eszközök. A felmérésekben szereplő vállalkozói kör 40-54 százaléka tapasztalt likviditási problémákat a válság első és a második hulláma során. Mélyinterjúink szerint pótlólagos külső finanszírozásra elsősorban a visszaeséssel sújtott területeknek, a vendéglátás-, szálláshelyszolgáltatásnak és a textiliparnak volt szüksége. Ezekben a szektorokban a jövedelmezőség annyira lecsökkent, hogy a bankok érzékelhetően vissza is fogták a vállalkozások hitelezését. Számukra a válság átvészelésének alapvető forrása a cég tartalékainak vagy a tulajdonosok tőkéjének bevonása volt. Interjúalanyaink működőképességének megőrzésében fontos szerepet játszott a hitelmoratórium, beruházásaik finanszírozásában pedig a Kormány és az MNB által bevezetett kedvezményes hitel- és garanciaprogramok jelentős része.

Van, ahol nagyot ütött

A vendéglátás és szálláshelyszolgáltatás a járvány legjelentősebb vesztese. A szektor jelentős része olyan mértékű piaci sokkot szenvedett el az elmúlt évben, ami mind az egyes cégeket, mind a szektorra jellemző üzleti modelleket megrengeti. A jelentős kínálat- és választék szűkülés és áremelkedés akkor kerülhető el, ha komoly reorganizációs lépések történnek – vagy az ágazat újjászervezését vállaló magánszereplőktől vagy helyi/országos közösségi áldozatvállalásra építve.

Alkalmazkodási kihívások

Az alkalmazkodás alapjai: rugalmasság, költségcsökkentés, óvatosság. A vállalkozásoknak három nagy feladatot adott a járvány:

  1. a működés biztonságának biztosítását a beszerzések és a munkaszervezés átalakításával,
  2. a kieső kereslet pótlását új értékesítési csatornák, termelési fókuszok feltárásával,
  3. a finanszírozhatóság megteremtését a költségek csökkentésével, források bevonásával.

Ki fejleszt, ki nem?

A járvány alatt a vállalkozások fejlesztései a korábban elkezdett beruházások befejezésére, a leállás alatt megvalósítható felújítások megvalósításra és a kialakult helyzethez való alkalmazkodásra fókuszáltak.

A kis- és középvállalkozások a következő négy fejlesztési stratégia valamelyikét követik – mindegyiket nagyjából ugyanolyan arányban. Egy részük egyszerűen nem foglalkozik fejlesztésekkel. Egy részük ugyanúgy megvalósította fejlesztési elképzeléseit, mintha nem is lett volna járvány. Egy részük fejlesztési tevékenységét a járványhoz igazította: vagy a leállás során újította fel ingatlanát vagy a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodásra fókuszált. Egy részük pedig a járvány miatt elhalasztotta vagy leállította fejlesztéseit.

Digitalizáció: A helyzet kikényszerítette fejlesztések

A járvány három területen gyorsította fel a digitalizációt:

  1. jobban járt, akinek több köze volt az informatikához,
  2. a fogyasztói- és partnerkapcsolatok online térbe helyezése felgyorsult,
  3. elterjedt az otthoni munkavégzés.

A válság a termelő, valamint a szálláshely-vendéglátással foglalkozó vállalkozásoknál is majdnem teljeskörűvé tette az online értékesítési csatornák bevezetését. Azok a cégek alkalmazkodtak könnyebben, amelyek már a járvány előtt kiépítették az internetes értékesítést. A fizikai jelenlétet nem igénylő területeken széles körű és zökkenőmentes volt a home office-ra való átállás. A termelési folyamatok, a vállalati működés digitalizálása nem gyorsult fel a járvány hatására.

Maradjunk együtt!

A megbízható munkaerő megtartásának motivációja miatt a vállalkozások alkalmazottjaik megtartására törekedtek. Az elmúlt években a munkaerő komoly értékként jelent meg a hazai üzleti gondolkodásban. Interjúalanyaink többsége kiemelte, hogy a válság miatt bekövetkezett kockázatokat igyekszik nem tovább hárítani a foglalkoztatottjaira, mert számít rájuk a gazdaság újra indulásakor. Biztosan jóval nagyobb elbocsátási hullámra került volna sor, ha a munkaerő értéke nem kerül ilyen kiemelt helyzetbe az elmúlt években.

A hitelmoratórium volt a csodafegyver

Ami az államból látszott: hitelmoratórium, munkahelymegtartó támogatások, fejlesztési támogatások és hitelek, korlátozások, kontaktusmentes ügyintézés. A kormány válságkezelő programjai közül a legtöbben a hitelmoratóriumot vették igénybe. Gyakran említett támogatási eszközök voltak a bértámogatások, valamint a támogatott beruházási programok és a kedvezményes hitelkonstrukciók. Néhány vállalkozó nehezményezte a túlzottan szigorú járványvédelmi korlátozásokat, az állami adminisztrációs előírások rugalmasabbá válásról pozitív volt a cégvezetők tapasztalata.

Magabiztos vállalkozók

A vállalkozók többsége a válság tapasztalatai után sokkal szervezettebbnek és „ütésállóbbnak” tartja magát, mint bármikor korábban. Arra a kérdésünkre, hogy mit tettek volna másképp a járvány során, ha előre látják az eseményeket, válaszadóink 90 százaléka állította, hogy az adott körülmények között a leghelyesebben járt el – függetlenül attól, hogy hibernálták vállalkozásukat, a működés fenntartására törekedtek vagy előre menekültek.

Felértékelődik a felkészülés, az előre menekülés

A járvány hatására erősödhet a vállalkozások stratégiai gondolkozása, melynek fontos elemei a válságállóság és a kezdeményezési képesség megerősítése. A járvány következtében hangsúlyosabb lesz a stratégiai gondolkozás a vállalkozók körében. Az elmúlt időszak komoly tanulsága, hogy a hosszú távú sikerhez a válságállóság ugyanolyan fontos, mint az, ki milyen lehetőségeket tud kihasználni a prosperitás időszakában. 

A válság azt is megmutatta, hogy az adott körülményekhez való alkalmazkodásnak megvannak a maga határai: a siker kulcsa gyakran az, hogy valaki képes olyan dologba belekezdeni, amihez megvannak az adottságai, de nincsenek meg a tapasztalatai.

Sokba került ez a járvány. A gazdaság személyes kontaktusra épülő, legtöbbet szenvedő részei nehezen fognak felállni. A járvány kárai és az esetleges jövőbeli csapásokra való felkészülés kiadásai beépülnek a költségekbe – ez a jövőben kulcsfontosságúvá teszi a termelékenység vagy az ármeghatározó-képesség javítását. Azonban úgy tűnik, a kezdeti sokk után a legtöbb területen cégvezetőinknek sikerült kezelniük a válságot. Ütésállóságukra büszke, az újraindulást váró vállalkozókkal találkoztunk, akik szótárában egyre fontosabb és hosszabb szócikké válik a szolidaritás, a kezdeményezés és a stratégia.

A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

Ha hozzászólna a témához, küldje el meglátásait a velemeny@portfolio.hu címre. A Portfolio Vélemény rovata az On The Other Hand. A rovatról itt írtunk, a megjelent cikkek pedig itt olvashatók.

Címlapkép: Getty Images

perma
bull
tokió japán
beruhazas
wisjh

Alapblog Pénzt? Vagy életet?

2020 az elég megrázó társadalmi kísérletek éve volt. Számomra leginkább azért, mert az egész nyugati társadalomból...

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021-06-15
Portfolio-MAGE Járműipar 2021
2021-09-07
Sustainable World 2021
2021-09-21
Hiventures - Portfolio Vállalati Tőkefinanszírozás 2021
2021-09-30
Energy Investment Forum 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Treasury Associate

Treasury Associate

Client Asset Analyst

Client Asset Analyst
Online előadás
Mi lesz most a nagy technológiai részvények sorsa?
Online előadás
Hasznos tippek, trükkök, használati gyorstalpaló
wisjh