oktatas tanitas tabla
Gazdaság

A jól képzett munkaerő a gazdasági sikerek kulcsa

Asztalos Péter, MNB
A magyar társadalomban számos olyan növekedési tartalék azonosítható, amelyek az oktatási rendszer erősítésével kihasználhatók lennének. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának növelése, a korai iskolaelhagyás csökkentése és a kezdeti hátrányok csökkentése egyaránt hozzá tudna járulni a gazdaság és a társadalom fenntartható fejlődéséhez.

A társadalmi fenntarthatóság kulcskérdése, hogy az adott társadalom rendelkezik-e olyan oktatási rendszerrel, ami hosszú távon is biztosítani tudja a folyamatos fejlődéshez szükséges képzett humán tőke megfelelő rendelkezésre állását. Az iskolában megszerzett tudás és az elsajátított készségek biztosítják az egyének számára az alapot, amelyre építik karrierjüket. A társadalom képzettségi szerkezete döntően befolyásolja a gazdaság lehetőségeit, hiszen a fenntartható növekedés alapfeltétele a megfelelően képzett munkaerő jelenléte a munkaerőpiacon. Az oktatási rendszer feladata továbbá, hogy lehetőséget teremtsen a tehetséges és szorgalmas diákoknak a kitörésre, és így biztosítsa a társadalmon belüli mobilitást. Az MNB kiemelten foglalkozik a társadalmi fenntarthatóság és a képzettség kérdésével az első ízben megjelent Fenntarthatósági jelentésében is. E szakmai cikk célja, hogy bemutassa a magyar társadalom képzettségi szerkezetét és az oktatási rendszer társadalmi mobilitásra gyakorolt hatását, illetve, hogy azonosítsa azokat a pontokat, amelyek erősítésével növekedési tartalékok szabadíthatók fel hazánkban.

A gyengébben teljesítő diákok felzárkóztatása jelentősen javíthatja az átlagos teljesítményt

A PISA tesztek eredményei alapján hazánkban az egyik legmeghatározóbb az Európai Unióban a diákok társadalmi-gazdasági háttere az oktatási eredményekben. A társadalmi-gazdasági szempontból a jómódú és szűkösebb körülmények között élő diákok eredményei között Magyarország esetében volt a legnagyobb különbség (126 pont) az uniós országok között. A PISA teszteken a minimálisan elvárt szintet egyik tantárgyból sem elérők (ún. alulteljesítők) aránya 15,5 százalék volt 2018-ban Magyarországon (1. ábra), ami 3 százalékponttal alacsonyabb a megelőző felmérés esetén mért aránynál, ám még így is magasabb az uniós (14,1 százalék) és a hazánkhoz hasonlóan számottevő csökkenést elérő régiós országok (11,4 százalék) átlagánál. Az alulteljesítő diákok Magyarországon gyakran koncentrálódnak egyes iskolákban: az intézményeken belüli szórás hazánkban jelentősen kisebb volt a nemzetközi és a régiós átlagnál, miközben az intézmények közötti szórás az egyik legmagasabb értéket vette fel a felmérésben résztvevő országok között.

mnb1

A korai iskolaelhagyók aránya hazánkban számottevően magasabb, mint a többi visegrádi ország esetében (2. ábra). A végzettség nélküli iskolaelhagyás mértéke hazánkban 12,1 százalék volt 2020-ban, ami magasabb az uniós (10,1 százalékos) és a régiós (6,9 százalékos) átlagnál, illetve kismértékben a 2010-es hazai szintnél is. A korai iskolaelhagyás mértéke területileg egyenlőtlen képet mutat: miközben Budapesten csupán a diákok 4,3 százaléka hagyta el az iskolát végzettség nélkül, addig ez az arány minden más régióban meghaladja a 9 százalékos szintet, Észak-Magyarországon pedig eléri a 21,5 százalékot. Hazánkban magasabb a régiós és uniós szintnél azon fiatalok aránya, akik nem vesznek részt sem foglalkoztatásban, sem oktatásban vagy képzésben (NEET – neither in employment nor in education and training). A 15–24 éves korosztályba tartozó fiatalok 11,7 százaléka számít NEET-nek hazánkban, akik közül 6,6 százalékpontnyi fiatal keres munkát. A NEET fiatalok területi eloszlása hasonló a korai iskolaelhagyókéhoz: Budapesten a legalacsonyabb az arány (6,8 százalék), míg a gazdaságilag elmaradottabb régiókban (Észak-Magyarország, Észak-Alföld) ez ennek több mint a duplája.

mnb2

Több műszaki és IT területen végzett diplomásra lenne szükség

Magyarországon a felsőfokú és az alapfokú végzettségűek aránya uniós összehasonlításban alacsony, a középfokúaké – a többi visegrádi országhoz hasonlóan – pedig meglehetősen magas (3. ábra). A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya közel két és félszeresére növekedett Magyarországon 1997 és 2020 között (10 százalékról 24 százalékra), azonban még így is elmarad a régiós (27 százalék) és az uniós (30 százalék) átlagról. Magyarországon a férfiak 20 százaléka, míg a nők 27 százaléka végzett egyetemet. Európában hasonló mintázat figyelhető meg, ám mindkét hazai érték alacsonyabb az uniós átlagnál (28 százalék és 32 százalék). A 15–64 éves korcsoport 57 százalékának legmagasabb végzettsége középfokú (érettségi, szakvizsga), ami enyhén alacsonyabb a V3 átlagnál (60 százalék), ám 12 százalékponttal meghaladja az uniós átlagot (45 százalék). Hazánkban minden ötödik munkaképes korú személy legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezik, ami alacsonyabb az uniós (25 százalék), ám magasabb a régiós országok (13 százalék) átlagánál.

mnb3

Magyarországon a negyedik legalacsonyabb volt a reál területen diplomát szerzettek lakosságarányos száma az Európai Unióban 2018-ban. A 20–29 éves korosztályban 1.000 fiatalra 12,2 reál területen szerzett diploma jutott, ami elmarad a többi visegrádi ország 17,1 százalékos és az uniós országok 19,6 százalékos átlagától. Az informatikai képzéseken emelkedő, a műszaki képzéseken stagnáló, míg a természettudományos képzéseken csökkenő trendet mutatott a felvett diákok száma hazánkban 2019-ig. Az emelt szintű érettségire vonatkozó kritérium bevezetése miatt azonban 2020-ban mindhárom területen jelentősen visszaesett a felsőfokú tanulmányaikat elkezdők száma.

Digitális készségeink egész életünk során javíthatók

A magyar munkaképes korú lakosság készségszintje számolási, szövegértési és IT problémamegoldási területeken nagyjából megfeleltek az OECD országok és a többi visegrádi ország átlagának az OECD PIAAC felmérése szerint. Az alulteljesítők, és azon belül is főként az alulteljesítő nők aránya hazánkban alacsonyabb volt az OECD-átlagnál a számolási feladatok esetében, míg a másik két területen nagyjából megfelelt a nemzetközi átlagnak. Mindhárom teszt esetén az 55–65 éves korosztályba tartozók érték el a legalacsonyabb átlagpontszámot. Az, hogy a magyar lakosság átlagos készségszintje megfelel a legfejlettebb országokat tömörítő OECD átlagának, arra utal, hogy az alacsonyabb hazai termelékenység mögött nem a munkavállalók alapvető készségeinek hiányai állnak.

A magyar lakosság, és azon belül főként a magyar fiatalok digitális készségei elmaradnak a régiós és az uniós országok átlagos szintjétől az Eurostat felmérése alapján (4. ábra). A magyar lakosság több mint fele nem rendelkezik alapvető digitális készségekkel, miközben a fialatok (16–24 évesek) közül is csupán a kétharmaduk éri el az alapvető készségszintet. Különösen nagy a hazai elmaradás az alacsony jövedelmű háztartásokban élők esetében: a mediánjövedelem alatti háztartásokban élők csupán 16 százaléka rendelkezik alapfokú digitális készségekkel szemben a 45 százalékos uniós aránnyal. A városi lakosok körében a hazai arány megfelel az uniós átlagnak, ám kisebb vidéki településeken élők esetében megfigyelhető elmaradás ezen a téren.

mnb4

Az élethosszig tartó tanulásban való részvétel mértéke Magyarországon magasabb a régiós szintnél, ám elmarad az uniós átlagtól. A 25–64 éves korosztály 5 százaléka vett részt 2020-ban a felmérést megelőző 4 hétben valamilyen képzésben, miközben ez az arány az Európai Unióban átlagosan 9 százalék, a skandináv országokban pedig meghaladja a 20 százalékot is. A képzésben való részvétel jellemzőbb a fiatalabb korosztályban: a 25–34 évesek között a részvételi arány 8 százalék hazánkban, miközben az 55–64 korosztályban már csupán 2 százalék. A nők között hazánkban magasabb a képzésekben résztvevők aránya, ami megfelel az európai tapasztalatoknak.

Az oktatási rendszer a hosszú távú fenntartható fejlődés egyik kulcsa

Összefoglalóan elmondható, hogy a magyar oktatási rendszer hatékonyabb működésével számos olyan tartalék lenne felszabadítható a magyar társadalomban, ami hozzá tudna járulni a fenntartható növekedés megvalósításához. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának növelése, a korai iskolaelhagyás csökkentése, a digitális és nyelvi készségek fejlesztése, illetve a társadalmi mobilitás erősítése egyaránt elősegítené a társadalmi fenntarthatóság megvalósulását. Mindannyiunk közös érdeke, hogy minden magyar gyermek megkapja az esélyt arra, hogy kibontakoztassa a tehetségét és kihozza magából mindezt, amire képes. Az oktatási rendszer feladata, hogy minden segítséget megadjon ehhez. Az észt oktatási rendszer sikerének egyik kulcsa, hogy megbecsül minden gyermeket és nem engedi a leszakadást. Hazánkban is érdemes mindent megtenni azért, hogy minden magyar gyermek kihozhassa magából a maximumot, hiszen csak így tud Magyarország élre törni a napjainkat átszövő globális versenyben.

A szerző a Magyar Nemzeti Bank munkatársa.

A cikk a szerzők véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

Címlapkép: Getty Images

montenegro
adobevallas adozás
GettyImages-1211246441 (3)
predator drone hellfire rakéta bombázás légi támogatás
faanyag építkezés

Kiszámoló Zöld lakáshitel

Az MNB októbertől úgynevezett zöld lakáshitelt vezet be 200 milliárd forint kerettel, 25 évig fix, maximum 2,5%-os...

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021.09.07
Sustainable World 2021
2021.09.21
Hiventures - Portfolio Vállalati Tőkefinanszírozás 2021
2021.09.08
Business and Finance Summit 2021 - CFO of the year
2021.09.15
Property Investment Forum 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
Online előadás
Melyek a leginkább izgalmas és ígéretes részvények?
Könyv
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
adobevallas adozás