Armin Laschet nemetorszag magyarorszag eros uzenet210617
Gazdaság

Két nagyon fontos üzenetet küldött Magyarország felé a legesélyesebb német kancellárjelölt

Portfolio
Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia köztársasági elnök mixének írta le magát Armin Laschet, a német CDU vezetője, és kancellár-esélyese egy tegnapi brüsszeli konferencia keretében adott interjúban. A beszélgetés során két fontos üzenetet is megfogalmazott Magyarország (és Lengyelország) felé, az egyik inkább a konfrontáció, a másik a békülés felé mutat.

Bár a Zöldek nagyon feljöttek az év első hónapjaiban, de az utóbbi hetekben a CDU megint „elhúzott” előlük a közvélemény-kutatásokban, így a szeptemberi német parlamenti választásokra abszolút esélyesként készül a CDU és így jelentősek az esélyei Armin Laschetnek is, hogy Merkel utódja, azaz kancellár legyen. Éppen ezért fontosak azok az üzenetek, amiket a Brussels Forum 2021 keretében mondott a Politico tudósítójának. Ezeket az alábbi saját kiegészítéseinkkel együtt közöljük:

  • A német és a francia vezető mixének mondta magát, azaz Merkel „józanságát” és Macron szenvedélyességét ötvözi magában, utóbbi pedig azt is jelenti, hogy támogatja a mélyebb európai integrációt, amit erősen szorgalmaz Marcon.
  • Ki is mondta az interjúban, hogy az európai integrációs ügyekben közelebb áll Macron nézetrendszeréhez, aki 2017-ben az eurózóna költségvetés és közös pénzügyminiszter kinevezését is felvetette, de Merkel hűvös hozzáállása és az adósságközösségtől való német tartózkodás miatt ez a kérdés az elmúlt években háttérbe szorult.
  • A koronavírus-válság által életre hívott NextGenerationEU viszont (közös adósságvállalás) jelezte, hogy nagy bajban a németek is hajlandók a közös terhek cipelésére, de Laschet világosan kimondta az interjúban, hogy a NextGenerationEU csak egyszeri, rendkívüli helyzetre reagáló eszköz. Ez azt jelenti, hogy nem támogatja azt, hogy ebből egy állandó válságkezelő (és megnövekvő fiskális) eszközt csináljanak, mint ahogy abban sokan reménykednek Brüsszelben.
  • A sorozatos magyar külpolitikai vétók után a németek a minap felvetették, hogy meg kéne szüntetni a tagállamokat tömörítő Tanácsban az egyhangú döntéshozatalt külpolitikai kérdésekben, amelyre rögtön heves tiltakozó reakciót küldött Orbán Viktor kormányfő. Ő aztán a Kormányinfó keretében tartott tájékoztatón le is szögezte, hogy kár ezt egyáltalán felvetni is, mert úgyis alapszerződést kellene módosítani hozzá, amire a magyar kormány ebben a kérdésben biztosan nem hajlandó.
  • Ezzel együtt is igen fontos az, hogy Laschet kimondta: "el tudom képzelni, hogy lesz még egy kísérletük arra, beleértve a külpolitikai területet is, hogy elmozduljunk az egyhangúságtól a többségi szavazásig". Ez tehát azt jelenti, hogy nemcsak a külpolitikában támogatná a változtatást, hanem ennél szélesebb körben is, ez pedig még erőteljesebb konfrontáció felé mutat a német politika és a kisebb/újabb tagállamok között, mint amire eddig gondolni lehetett.
  • Azt is mondta: el tudja képzelni az uniós alapszerződés módosítását annak támogatására, hogy az EU egységesebben és erőteljesebben tudjon fellépni a nemzetközi porondon. Szerinte a tagállami vezetőknek és neki is minden külső válságot aszerint kell megközelítenie, hogy azt EU-s szempontból hogyan lehet kezelni, nem pedig nemzetállami megközelítésből. Szerinte a közös európai megközelítésnek „mindig meg kell előznie a nemzeti megközelítést”. Ez is konfrontációt szülhet például a magyar kormánnyal.
  • A többségi döntéshozatal felé elmozdulás másik oldalán nyilván ajánlani is kell valamit ahhoz, hogy egyáltalán az összes tagállam, például a nemzetállami megközelítést szorgalmazó Magyarország és Lengyelország belemenjen a változtatásba (egyhangúan lehet megváltoztatni az egyhangúságról való áttérést a többségi döntéshozatalra). Éppen erre küldhetett szignált Laschet azzal, hogy az interjú végén békülékeny hangot ütött meg az EU-val jogállamisági vitában álló Magyarország és Lengyelország irányába.
  • Azt javasolta ugyanis, hogy az EU-nak jeleznie kell a két ország felé, hogy nem felülről lefelé meg akarják mondogatni nekik, hogy mit csináljanak. Elismerte, hogy erre a „megmondogatásra” a függetlenség/szabadságvágy miatt a Varsói Szerződés tagjaként a két ország történelmi okok miatt érthetően érzékeny. Hozzátette azonban, hogy még ezzel együtt is minden tagállamnak, „ideértve Lengyelországot és Magyarországot is”, be kell tartania a jogállamiság elveit, az európai jogot.
  • Ezzel együtt is azt szorgalmazta, hogy „még mindig szükségünk van arra, hogy megértsük ezeket az országokat, beleértve a saját történelmüket is, és egy kicsit erősebben be tudjuk őket vonni az európai folyamatokba.” Ezzel a békülékenyebb, megértőbb hangvétellel Laschet gyakorlatilag azt jelezte, hogy meg kell érteni a függetlenségükre büszke tagállamokat és ennek dimenzióján keresztül kell olyan engedményeket tenni, hogy az európai jog se sérüljön, de közben velük együtt lehessen haladni az integráció mélyítése felé is.

Címlapkép forrása: Clemens Bilan - Pool/Getty Images

fehér ház donald trump joe biden amerikai elnökválasztás 2020 usa
pag sziget horvatorszag
indiai mutáns koronavírus mutáció variáns
európai bizottság brüsszel eu európai unió
harry potter
bukarest
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021.09.07
Sustainable World 2021
2021.09.21
Hiventures - Portfolio Vállalati Tőkefinanszírozás 2021
2021.09.08
Business and Finance Summit 2021 - CFO of the year
2021.09.15
Property Investment Forum 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
Online előadás
Melyek a leginkább izgalmas és ígéretes részvények?
Könyv
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
vakcina_oltas_koronavirus