ruha bolt farmer
Gazdaság

Surányi György az áfacsökkentésről: nemes, de téves ez az út

Egyre erősebbek azok a hangok, amelyek a 27%-os áfa csökkentését kívánják elérni. Nem vonva kétségbe a szándék nemességét – a szegények nyomorának parancsoló enyhítését, a középosztály erősítését – téves, hibás lépésnek tartanám az áfa mérséklését. Ha van olyan adópolitikai döntése a kormánynak, ami összességében helyes, akkor ez éppen az áfa emelése volt, illetve még inkább az általános csökkentés merev elutasítása.

Ez egyúttal azt is megvilágítja, hogy nem felel meg a tényeknek az a vád, hogy a baloldal mindig adót emel. Olyannyira, hogy az elmúlt évtizedben több mint 25 darab adóemelés vagy és új adó bevezetésére került sor. Csak néhányat az emlékezet felfrissítésére: áfa, tranzakciós illeték, munkavállalói járulék emelés, vezetékes adó, chipsadó, bankadó, gyógyszergyártók különadója, kereskedelmiláncok adója, de ilyen az egykulcsos adó miatt az adófizetők többségének adóteher-emelése stb. Ugyanakkor például a Horn–Kuncze-kormány Békesi László előterjesztésében közel megfelezte, 36%-ról 19%-ra vitte le a vállalatok társasági adóját, csökkentette a személyijövedelem-adó progresszióját, amit azután a Bajnai-kormány kiterjesztett.

Az áfa emelés részint kényszer, részint egy elfogadható elv megvalósítása miatt történt. A kényszer a mélységesen hibás egykulcsos adó bevezetése ütötte soha be nem gyógyuló költségvetési lyuk befoltozása volt. Az elv pedig egyrészt az lehetett, hogy inkább a fogyasztást, mint a jövedelmeket adóztassuk. Bizonyos határok, mértékek mellett ez az érvelés számomra elfogadható. Másrészt -ellentétben a flat adóval - a rendelkezésre álló jövedelem felhasználása során elfogadható az az érvelés, hogy aki többet fogyaszt, az egyenesen arányosan többel járuljon a közös kiadások fedezetéhez.

Az egykulcsos adónál azért hamis az (egyenesen) arányos adózás érve, mert egyrészt a diszkrecionális jövedelem sokkal kisebb vagy éppenséggel nulla az alacsonyabb keresetű vagy különösen a szegény rétegeknél. Ezért a látszólag alacsony kulcs sokkal nagyobb terhet jelent arányaiban a szegények között. (Visszatérek, hogy ez miért nem így érvénysül az áfa esetében.) Másrészt, az egykulcsos adó hazai bevezetése kifejezetten növelte (az adó visszatérítés eltörlése miatt) a keresők kb. 70%-ának adó- és illeték terhelését. Az alacsony keresetűek adóterhelése ma Európában itt a második legmagasabb, miközben indokolatlanul és erőteljesen megemelte a legjobban kereső 10% nettó keresetét (akiknek viszont európai összehasonlításban kiugróan alacsony az adója.)

A félreértés elkerülése érdekében kiemelem, hogy különösen a 2009 előtti progresszió mértékét roppant károsnak tartom, oda vétek lenne visszatérni, de a flat adó a másik véglet. Ezzel úgy növekedett a jövedelmi egyenlőtlenség, ami nem csupán szociálisan okoz igazolhatatlan, fokozott károkat, de makrogazdasági szempontból is kontraproduktív. A jövedelem skálán felfelé haladva közismert, hogy csökken a fogyasztási határhajlandóság. Vagyis növekszik a pénzügyi megtakarítás, ami egyfelől persze hasznos lehet, de egyúttal a kereslet csökkenésével is jár, ami adott esetben nehezen kezelhető

Visszatérve az áfához: az áfa csökkentése melletti legfőbb érv szociális indíttatású. A szándék helyessége, a szociális egyenlőtlenség szükséges csillapítása aligha vitatható. A választott eszköz azonban éppen ellenkező hatást váltana ki.

  1. Az áfaemelés vagy -csökkentés árakra gyakorolt hatása aszimmetrikus. Az emelés biztosan az inflációt táplálja, míg a csökkentés nem, alig, vagy csak átmenetileg jár árcsökkenéssel (lásd: lakás, kétszer is; hús; éttermi vendéglátás stb.)
  2. Ezért a csökkentés nem jár érdemi jövedelememelkedéssel egyetlen társadalmi rétegnél sem. Ugyanakkor a költségvetésből kiesik egy jelentős bevétel. Ha például 27%-ról 25%-ra csökkenne az áfa, az nagyjából 450-500 milliárd forinttal, a GDP 0,9%-ával növelné a költségvetési hiányt. Ha ennél nagyobb a kulcs csökkentése – mint például 2006-ban –, akkor egészen biztos fenntarthatatlan pályára kerül a költségvetés, ahogy ez akkor is történt. Így a felelőtlen döntést pár hónap után vissza kellett vonni. Eközben – és ez a lényeg – az elmaradt költségvetési bevétel nem azokhoz kerül, akiknek szánták, hanem a profitot emeli, tehát célt téveszt.
  3. Egy pillanatra tételezzük fel azt a teljesen életidegen helyzetet, hogy az áfakulcs csökkenése mégis tartós árcsökkenést hoz. Ebben a valószínűtlen helyzetben jól látszik a nemes szándék ellentmondása. Ha valaki havonta 100 000 forint nettó jövedelemmel rendelkezik, akkor az ő jövedelememelkedése 2%-pontos áfaesés után havi 2000 forint. Aki egy nullával többet visz haza, annak a többletjövedelme a tízszerese, azaz havi 20 000 forint, feltéve, hogy mindent elkölt. Vagyis a szándékkal ellentétben nő a jővedelmi és vagyoni különbség, miközben az alacsony jövedelműek helyzete nem javul kézzelfogható mértékben. Ahhoz ennél jóval több kell, miközben a költségvetés már nagyot romlik.
  4. Ez nem egy új felfedezés. A szocializmus is ezen a tévúton járt. Az ártámogatással, az ingyenes juttatások jelentős hányadával, a tanácsi lakás/lakbér-politikával akarva vagy akaratlanul, de szisztematikusan a magasabb státuszú, jövedelmű rétegeket, és a nomenklaturát támogatták, mégpedig aránytalanul, védhetetlenül. Megsemmisítően leplezték le ezt a rendszert a kor kiemelkedő szociológusai, közgazdászai, írói például Ferge Zsuzsa, Szelényi Iván, Konrád György, Kolossy Tamás, Hegedűs József, Tosics Iván, Dániel Zsuzsa. A logika egyébként hasonló a rezsicsökkentés szemfényvesztéséhez. Aki nyomorúságosan lakik, annak szinte semmit nem jelent a rezsi voluntarista csökkentése, viszont aki palotában lakik, az sok tízezer forintot is megtakaríthat havonta. (Emellett még támogatja az energiapazarlást és károsítja a környezetet is.)
  5. Ha található a költségvetésen belül, az egyensúly, a fenntarthatóság veszélyeztetése nélkül átcsoportosítható 4-500 milliárd forint, akkor azt egyebek mellett nem csak lehet, de kötelező lenne a nyomor mérséklésére, a jövedelmi egyenlőtlenség simítására fordítani. Bizonyosan lehet ilyen utat találni, ez azonban nem ennek az írásnak a tárgya. Ezért csak egy lehetséges választást mutatnék be, van még jó pár lehetőség. Például ha a 400 000 forintnál kevesebb bruttó fizetéssel rendelkezők az első 100 000 forint után adóvisszatérítést kapnának, az havi 15 000 forinttal növelné a rendelkezésükre álló jövedelmet. Ez a minimálbérek 14%-os emelkedését hozná az áfacsökkenés vélt, soha meg nem valósuló 2%-ával szemben (anélkül, hogy a bérversenyképességet erodálná, vagy a bérköltség oldaláról az inflációt erősítené). A tetején, 400 000 forintos keresetnél pedig a 0-2%-kal szemben nagyjából 5% nettó jövedelemtöbbletet adna. Nagy valószínűséggel tehát jól célzottan oda menne a kedvezmény, ahova szánták, egyúttal mérsékelné a jövedelem és vagyoni különbséget is.
  6. Fontos, de nem megalapozott kritika a 27%-os áfával szemben az, hogy a legmagasabb a világon. (Végre legalább valamiben tényleg elsők vagyunk.) Ez ugyanis nem jelent a nemzetközi porondon versenyhátrányt. Az exportőrök köztudottan visszaigénylik az áfát, így számukra mértéke közömbös. Akkor lehetne részben káros, ha egyfelől olyan mértékben emelné meg adott forint/euró árfolyam mellett a belföldi árszínvonalat, hogy emiatt tömeges kifelé irányuló bevásárlóturizmus alakulna ki. Vagy másfelől olyan drágák lennénk a külföldi turisták számára, ami aláásná a hazai idegenforgalom nemzetközi versenyképességét. Jelenleg ezek egyike sem áll fenn. Fájdalmasan távol vagyunk ettől, többek között azért, mert a forint szándékosan és roppant károsan alulértékelt. Ezért nekünk általában drága a külföld,  nekik viszont nevetségesen olcsó Magyarország.
  7. A magas áfa és általában a magas adó kulcs ellenében szokták felhozni az adóelkerülés, illetve -csalás vádját. Ez az érv általában helytálló. Itt és most ez mégsem áll fenn. A kormány másik helyes döntése az online számlázás kiépítése volt. Így a magas áfa ellenére, Európában az egyik legalacsonyabb szintre szorult vissza az áfacsalás. (Valószínűleg azonban van egy terület az agrárszektorban, ahol különleges okok miatt indokolt lehet az áfa mérséklése. Ezt pedig a családi gazdaságok és a szférában működő társas vállalkozások versenysemlegességének helyreállítása teheti szükségessé.) Egyébként egy esetleges 25%-os áfa nem tenné szignifikánsan kevésbé attraktívvá az adó elkerülést.

Megállapítható, hogy a nemes szándék csak a szükséges, de nem elégséges feltétele a helyes döntésnek. Az általános áfacsökkentés – akárcsak a szelektív egy egy termék vagy szolgáltatásra kiterjedő áfaleszállítás – szinte mindig szükségszerűen rosszul céloz. Kivéve azt az esetet, ha a gazdaságpolitika nyíltan a tehetősek mellé áll és szociálisan tökéletesen érzéketlen. Az áfacsökkentés a költségvetést mindenképpen rontja, ezzel akaratlanul is szűkül a szociális célokra fordítható források összege. Emellett a jövedelemkiesés nagy része tartósan nem mérsékli az árakat, a profitokat viszont emeli, a szegények és a középosztály szándékolt kedvezményezése helyett. A jelenlegi adórendszer persze alapos átgondolásra szorul, bőven lenne, amit meg kellene változtatni. De ami célszerűen működik azt jó lenne nem bolygatni.

A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

Ha hozzászólna a témához, küldje el meglátásait a velemeny@portfolio.hu címre. A Portfolio Vélemény rovata az On The Other Hand. A rovatról itt írtunk, a megjelent cikkek pedig itt olvashatók.

Címlapkép: Getty Images

75 éves a forint 5 forintos érme mnb
GettyImages-1211246429 (13)
németország nyugdíj_getty
zöld ingatlan
vakcina
maszk_GettyImages-1214207063
pfizervakcina

Kiszámoló Hogyan adózol?

Bár már sokszor írtam az adózásról, úgy tűnik, érdemes még írni róla. A választások közeledtével az ellenzék...

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Kagi, Renko, Heikin Ashi - melyik mire jó?
Könyv
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
2021.09.21
Hiventures - Portfolio Vállalati Tőkefinanszírozás 2021
2021.09.07
Sustainable World 2021
2021.09.08
Business and Finance Summit 2021 - CFO of the year
2021.09.15
Property Investment Forum 2021
75 éves a forint 5 forintos érme mnb