Surányi György

Surányi György

Cikkeinek a száma: 17
Surányi György: Miért döntött rekordot a magyarországi infláció, az államháztartás hiánya és kamatkiadása?

Surányi György: Miért döntött rekordot a magyarországi infláció, az államháztartás hiánya és kamatkiadása?

Fontos és sokoldalú elemzést közölt a Pénzügyminisztérium nevében Banai Péter, az államháztartásért felelős államtitkár a Portfolio-n.  Szikár tények sokaságával próbálja bizonyítani, hogy a gazdaságpolitika, kiváltképp a költségvetési politika a kétségkívül nem egyszerű körülmények között a lehetséges, ésszerű kompromisszumok révén vezérelte a magyar gazdaságot az elmúlt másfél évtizedben. Nem megkérdőjelezve a szerző kétségkívül imponáló felkészültségét, szándékának tisztaságát, elismerve a helyzetéből adódó megfelelési kényszer nyomását – ami viszont engem nem korlátoz –, elemzése nem kevés ellenvetésre ad okot. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül ezeket veszem sorba a szerző írásának logikai sorrendjét követve.

Surányi György: Magyarország útja a lejtőn

Surányi György: Magyarország útja a lejtőn

Az elmúlt hónapok gazdaság- és pénzügypolitikai vitáinak középpontjában egyfelől az (ár)stabilitás, másfelől a növekedés feltételeinek megteremtése állt. Az egyik tábor a fenntartható növekedés előfeltételeként a külső és belső pénzügyi egyensúly, ezen belül hangsúlyosan az árstabilitás helyreállításának fontosságát hangsúlyozza. Ezzel szemben a másik oldal a belföldi kereslet élénkítésével, a monetáris szigor – értsd: a pozitív reálkamatok – gyors felszámolásával, a hitelezés expanziójával, a beruházás és a fogyasztás élénkítésével, a reálbérek növelésével, vagyis a magas nyomású gazdaságpolitikához való visszatérésben látja elérhetőnek a magas növekedést. Az alábbiakban ehhez a vitához szeretnék néhány megjegyzést fűzni.

Surányi György: Viszontválasz a Magyar Nemzeti Banknak

Surányi György: Viszontválasz a Magyar Nemzeti Banknak

Nem találnám helyesnek, ha minősíteném a Matolcsy György vezette jegybank és az annak nevében hivatalosan a Portfolión megjelent írásomra reagáló Virág Barnabás vitairatát. Az önmagáért beszél. Ehelyett és anélkül, hogy elmélyednék a részletekben, két kérdést érintek pusztán az illusztráció okán.

Surányi György: Látszat és valóság

Surányi György: Látszat és valóság

A látszat, mint oly gyakran, most is csal. A látszat az, hogy inkonzisztens a fiskális és a monetáris politika. A felszínen úgy tűnik, mintha az MNB szigorítana a monetáris politikában. A valóság ezzel szemben az, hogy a jegybank folyamatosan, töretlenül lazít politikáján. Ezért nincs is ellentmondás, koherenciazavar a gazdaságpolitika alrendszereinek működésében. Mind a fiskális, mind pedig a monetáris politika egy irányba húz, vitathatatlanul ismét prociklikus. Ha nem is teljesen egyenlő mértékben, de évek óta egymással a legnagyobb összhangban fűtik a belföldi keresletet és az inflációt.

Surányi György az áfacsökkentésről: nemes, de téves ez az út

Surányi György az áfacsökkentésről: nemes, de téves ez az út

Egyre erősebbek azok a hangok, amelyek a 27%-os áfa csökkentését kívánják elérni. Nem vonva kétségbe a szándék nemességét – a szegények nyomorának parancsoló enyhítését, a középosztály erősítését – téves, hibás lépésnek tartanám az áfa mérséklését. Ha van olyan adópolitikai döntése a kormánynak, ami összességében helyes, akkor ez éppen az áfa emelése volt, illetve még inkább az általános csökkentés merev elutasítása.

Surányi György a koronavírus-válságról: Ki ült tehát fordítva a lovon?

Surányi György a koronavírus-válságról: Ki ült tehát fordítva a lovon?

Igazán felkavaró az MNB két, hazai és nemzetközi színtéren is méltán neves középvezetőjének a jelenlegi válságra adott javaslataimra írott válasza. Ezt kénytelen vagyok az MNB hivatalos reagálásának tekinteni. Fel sem tételezem, hogy a bank vezetőinek jóváhagyása nélkül lehetne fontos kérdésekben még ilyen tekintélyes vezetőknek is magán véleményt megfogalmazni. Különösen megnyugtató a válaszból tükröződő magabiztosság. Magam is szeretném osztani és erőt meríteni belőle. Ami egy kicsit elbizonytalanít, az legfeljebb a piac méltatlan viselkedése.

Surányi György a koronavírus-válságról: A kezelés egy lehetséges iránya

Surányi György a koronavírus-válságról: A kezelés egy lehetséges iránya

„Vannak pillanatok, amikor higgadt, hideg fejjel végrehajtott, határozott, széles összefogáson alapuló döntésekre van szükség. Ez nyilvánvalóan ilyen pillanat.” Ezzel a gondolattal indítottam hozzászólásomat 2008. október 8-án a Nemzeti Csúcson. Ma sem kezdeném másként, annak ellenére sem, hogy akkor javaslataimra nem volt kellő nyitottság. Mégis - bár a makrogazdasági környezet nem összehasonlítható - ezúttal is elengedhetetlen az összefogás és a szakítás a már korábban is idejétmúlt tabukkal.

Surányi György viszontválasza az MNB-nek: Téves stratégia téves kezelése

Surányi György viszontválasza az MNB-nek: Téves stratégia téves kezelése

A higgadt, kiegyensúlyozott vita - természetesen akkor is, ha a saját álláspontomat éri kritika - jó érzéssel tölt el. Ezzel így vagyok most is, miután elolvastam Csortos Orsolya, Horváth Dániel és Kuti Zsolt Szuperállampapír: Szuper Téves Rombolás című írásomra adott válaszát. Ugyanakkor a tartalmi kérdésekben a szerzők érvei kevéssé meggyőzők. Ezek egy részére szeretném a figyelmet ráirányítani, mert legfontosabb kritikámat a MÁP+ kapcsán inkább tovább erősítik.

Surányi György a szuperállampapírról: szuper téves rombolás

Surányi György a szuperállampapírról: szuper téves rombolás

A pénzügypolitikát alakító intézmények vezetői és munkatársai egyre lelkesebb és egyre megtévesztőbb győzelmi jelentésekkel árasztják el a szakmai és a laikus közvéleményt a MÁP+ papírok kapcsán. Ezek egyike az “MNB: az államnak is jó befektetés a szuperállampapír” a Portfolio-n december 5-én jelent meg. Az MNB munkatársai elemzésükben főként a kötvényhez kapcsolódó többletkamat- és forgalmazási kiadásokra összpontosítanak. Megállapításaik összességében és részleteiben is tévesek, félrevezetőek.

Surányi György: Illúziók nélkül

Surányi György: Illúziók nélkül

A monetáris politika mint a gazdaságpolitika egyik alrendszere szerepét, lehetőségeit, hatását tekintve minden bizonnyal elfogult vagyok. De talán mégsem annyira, hogy határozott korlátait ne érzékeljem. A jegybanki politika lehetőségeit már 2008 előtt is valószínűleg túl sok illúzió lengte körül. Számos eredményt, így például az 1970–1980-as évek magas inflációjának letörését gyakran meglehetősen egyoldalúan a független intézményrendszer létrejöttével, megerősödésével, a szigorú monetáris politikával magyarázták. Utóbbi szerepét nem vitatnám, de a helyzet ennél árnyaltabb – írja bevezető gondolataiban Surányi György. A volt jegybankelnök a Külgazdaság folyóiratban megjelent személyes írásában áttekinti a monetáris politika legfrissebb nemzetközi tendenciáit, illetve a hazai monetáris politikát is értékeli.

Surányi György: A devizahitelezés csapdái

A munkaerő-piac 1989-93 közötti drámai átalakulása (nagyjából egy millió munkahely megszűnése) mellett a deviza hitelek és azok következményei testesítik meg a rendszerváltozás utáni évtizedek legsúlyosabb társadalmi-, szociális-, gazdasági- és pénzügyi válságát. Ez az írás megkísérli bemutatni azokat a döntéseket vagy azok hiányát, amelyek a folyamat kialakulásához vezettek. Ennek során megkerülhetetlen a sokoldalú felelősség kérdésének áttekintése. Mivel az alapvető problémáknak legfeljebb egy része oldódott az elmúlt években, ezért érdemes áttekinteni, hogy mikor és milyen megoldások adódtak e válság tompítására, illetve mit lehet tenni ennek enyhítése érdekében.

Surányi György: Tévedések szomorú játéka

Surányi György a hétvégi írásában értékelte az elmúlt 15 év monetáris politikáját, amire a jegybank részéről Nagy Márton és Virág Barnabás válaszolt. Surányi György az alábbiakban a válaszcikkben megfogalmazott észrevételekre reagál.

Cél és valóság: Az MNB monetáris politika kudarcai

Az elmúlt hetek az MNB nyereség-felhasználásának megrendítő híreitől hangosak. Mégis ami szakmailag fontos az a monetáris politika egészének alakulása. Az alapítványokkal kapcsolatban itt elég annyi, hogy a történtek nemcsak a polgári jó ízlés, hanem a józan ész határait is messze szétfeszítik. Ám ami szakmailag fontos az MNB tevékenységének megítélésénél, az a monetáris politika egészének alakulása. A hatéves elnöki ciklus félideje alkalmat ad arra, hogy mérlegre tegyük az elmúlt három év monetáris politikáját. Ezt a legjobban úgy tehetjük meg, ha összehasonlítjuk a megelőző évek monetáris politikai gyakorlatával.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megjött a GDP-adat: így került recesszióba Magyarország
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.