A koronavírus-válság 2020 márciusi kitörése sokkszerű gazdasági és foglalkoztatási hatásokat okozott világszerte és pillanatok alatt kellett döntenie mind a cégvezetőknek, mind a gazdaságpolitikusoknak, hogy ezeket a hatásokat (kereslet összeomlása a korlártozások miatt, akadozó ellátási láncok, azaz kínálati zavarok, áremelkedések) hogyan kezelik.
Voltak, ahol a szokásos reflexek indultak el azonnal: tömeges leépítés, mert bizonytalan, hogy lesz-e annyi árbevétele a cégnek, hogy rendben ki tudja fizetni az alkalmazottakat, így az állástalanok tömegét kellett megsegíteni, és volt, ahol a 2004 körül először bevetett német Kurzarbeit kedvező tapasztalatait kezdték átalakítva alkalmazni.
Utóbbi arra fókuszált, hogy a bajba került ágazatok és cégek megsegítésén keresztül érje el: minél kevesebb elbocsátással járjon a bizonytalan ideig tartó krízisidőszak és a kereslet elapadása. Mindez mindkét megoldási irány esetén hatalmas költségvetési kiadásokat generált.
Miről szól ez az elemzés?
- Bemutatjuk a legnagyobb gazdaságok fix bázisú foglalkoztatás-alakulását, ami látványos különbségeket mutat.
- Rámutatunk arra, hogy miért ilyen látványos a különbség az amerikai és eurózónás foglalkoztatási pálya között.
- Azt is megjegyezzük, hogy a GDP-pálya alapján mi a helyzet, valójában ki kezelte jobban a válságot.
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. A Signature PRO szolgáltatás havi díja 2 990 forint. A hozzáférés egy évre is megvásárolható, amelynek díja 29 845 forint, az éves előfizetés keretében tehát 10 havi díjért cserébe 12 havi szolgáltatást kapnak olvasóink. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva! További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
