kerekpar kkv
Gazdaság

Pótcselekvések kora, avagy a minimálbérrendszer fenntarthatatlansága

A bruttó 200 ezer forintos minimálbér ötlete után érdemes számot vetni, hogy hol tart ma a magyar gazdaság. Megvan-e a fedezete ennek a béremelésnek? Hogyan érintheti a KKV-kat a 20%-os bérnövekedés? Mit kellene tenni ahhoz, hogy a bérek felzárkózzanak? Cikkemben ezekre a kérdésekre keresem a választ.

Magyarországon mintegy 300 ezer főre tehető a minimálbéresek száma, és további 1 millió ember szociális transzferje a minimálbérhez kötött, így a minimálbértől elválaszthatatlan garantált bérminimumon keresők tábora is 700 ezres. Ehhez számoljuk még hozzá a KSH 2021. év eleji statisztikai adataiban megjelölt 87,4 ezer fő közfoglalkoztatottat, a szerény, havi 55 ezer forintot el nem érő átlagkeresetükkel, és máris teljes bizonyossággal állíthatjuk, hogy a magyar munkaerőpiac kilátástalan helyzetbe került.

A statisztikai hivatal év eleji adatközlése szerint 4 millió 482 ezer honfitársunk dolgozik rész vagy teljes munkaidőben. Súlyosbítja a munkaerőpiac kilátásait, hogy a legjobb munkavállalási korban lévő 25-54 éves generáció létszáma folyamatosan, és egyre nagyobb mértékben csökken. De ne tekintsünk el a hivatalosan százezer főre, a valóságban pedig több mint félmillióra tehető külföldön dolgozó magyarok népes táborától sem, akiknek egy része azért a magyar foglakoztatási volumen adatokban mégiscsak szerepel.

Az érdemi anyagi-jövedelmi érdekeltségi viszonyokból, s munkaerőpiacról kimaradók közel hárommilliós tábora, a munkaképes korú lakosság több mint fele, bizony alig motivált arra, hogy magasabb hozzáadott értéket állítson elő, érdemi értékalkotója legyen a hazai termelési folyamatoknak. Ez az ország teljesítményén is meglátszik. Az elmúlt száz év legsikeresebb tíz évében, más térségbeli országokéhoz képest Magyarország felzárkózási üteme csak szerény mértékben emelkedett. (Lásd a táblázatot.)

A felzárkózási ütem gyorsaságát tekintve még a románok is 2,5-szeres sebességgel robogtak el mellettünk.

Vagyis egyes korábbi kormányok jövedelemnyirbáló, kisvállalatokat elsorvasztó évtizedeihez képest lényegesen jobbak lettünk, ám a nemzetközi megmérettetésben bizony nem állunk jól még ma sem. Vitézül küzdött a magyar kormány a Covid-válság előtti évtizedeben, mind a bruttó, mind a nettó átlagkeresetek a duplájukra emelkedtek, egynegyedére esett a munkanélküliségi ráta, széleskörű családtámogatási rendszer lépett hatályba, utóbbi a járványválság alatt is folyamatosan bővül. 

Az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson az EU-28 százalékában 
Ország 2010 2019 Változás (%-pont)
Csehország 83,3 92,2 8,9
Észtország                       65,3 83,3 18
Lettország                       52,9 68,6 15,7
Litvánia                           60,3 83 22,7
Magyarország               65,1 72,7 7,6
Lengyelország              62,4 72,4 10
Románia                        50,9 69,2 18,3
Szlovákia                       69,7 75 5,3
Forrás: Eurostat, MNB

A probléma és az előrelépés módjának feltárása kapcsán azonban nem feledkezhetünk meg bizonyos közgazdasági törvényszerűségekről. Nemzetgazdasági cél a társadalmi jólét, életszínvonal emelése, ami béreken, jövedelmeken keresztül lehetséges, aminek a legfőbb közgazdasági alapja a munkatermelékenység javulása: ebben Magyarország gyenge, a V4-országokban a legalacsonyabb.

Vannak persze pótcselekvések, amikor a kormányzat beavatkozik a jövedelmi viszonyok alakításába, teheti ezt a jövedelemadó csökkentéssel, a kötelező béremelések befolyásolásával. Kiváló javaslat Domokos László nulla százalékos jövedelemadója, de jobb lett volna, ha Varga Mihály jelenlegi pénzügyminiszter a Matolcsy György által 2010-ben meglépett 20 százalékos jövedelemadó csökkentése után nem fékezett volna be.

Vagyis nem lett egyszámjegyű a jövedelemadó az előző évtized közepétől, aminek most a következményei súlyosak.

Az előző válságot követő, s majd a berobbanó járvány gazdasági helyreállítási periódusaiban világszerte meglódult a pénzromlás, amint a teljesítmény-fedezet nélküli újabb minimálbér emelés csak tovább gerjeszt.

De mi a fő probléma? Miért tartunk a rendszerváltás után 30 évvel ott, ahol valaha elkezdtük? A piaci szektor foglakoztatottjainak 70 százalékát a KKV-szektor szívja fel, amelynek részesedése a GDP-ből 40-45 százalék közötti, de a nemzetgazdasági beruházásokból még ennyi sem, mindössze 30 százalék. Ez már eleve a hatékonyság deficitjét mutatja. A fő probléma persze nem a KKV-szektorba betuszkolt német középvállalatokkal lesz, hanem a hazai kisvállalatokkal. A mintegy 756 ezer foglalkoztatóból 710 ezernél az alkalmazottak száma nem éri el a 10 főt. A mikrovállalkozások termelékenysége a nagyvállalati a 20 százaléka, a kisvállalatoké 35 százalék, a középvállalatoké pedig már 40 százalék körüli. Ez a világban, a szomszédjainkkal is összevetve, messze a legrosszabb.

teremlék
A magyar KKV szektor termelékenységi adatai nemzetközi összehasonlításban. Forrás: MNB ábrakészlet, 2019

Tehát a vállalati mérethatékonysággal van a fő probléma, vagyis azzal a KKV-körrel, ahol a foglalkoztattak zöme van, de nem képes exportképes árualapokat előállítani, érdemi innovációt végrehajtani, a jó képességű munkaerőt megfizetni, sőt még egy-egy minimálbér emelést sem kigazdálkodni.

Az állami és EU-támogatások igénybevételére szocializálódott kisvállalati kör napjai bizony meg vannak számlálva, és paradox módon éppen a kormányzati-érdekképviseleti béremelési kényszerek által.

2022-es választások után megérett a helyzet egy átfogó, együttes jövedelemadó és KKV-szektorbeli reformra, amikor a dolgozók megemelt minimálbérét már nem az állam fizeti, támogatások vagy újabb adókedvezmények formájában. A valódi reformok elodázása esetén a versenyképességünk tovább romolhat, a munkaerő kivándorlás tovább fokozódhat, és minden esélyünk „együtt áll” ahhoz, hogy beragadjunk a közepes fejlettség csapdájába. Nyilván mindez elkerülhető lett volna, és most is elkerülhető lenne még, ha a Magyar Nemzeti Bank intenzív növekedési pályára terelő versenyképességi programját a döntéshozók nem vennék félvállról. Mert végső soron „egészségesen” bért emelni csak a többletteljesítmény elérése által lehet, amire csak egy hatékonyabb KKV-szektor képes.

A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

Ha hozzászólna a témához, küldje el meglátásait a velemeny@portfolio.hu címre. A Portfolio Vélemény rovata az On The Other Hand. A rovatról itt írtunk, a megjelent cikkek pedig itt olvashatók.

Címlapkép: Getty Images

balaton strand hőség
fodrász koronavírus

Holdblog Kihaló iparágak?

Az ábrához hozzátehetjük, hogy azért az e-könyveket mégis csak könnyebb megosztani másokkal. Emlékezhetünk...

Holdblog Munka - Munka nélkül?

Lassan százmilliók döntenek úgy, hogy inkább a család jelentette örömök sokasítását, vagy például a távoli...

Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Könyv
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
2021.09.22
Öngondoskodás 2021
2021.09.21
Hiventures - Portfolio Vállalati Tőkefinanszírozás 2021
2021.09.30
Energy Investment Forum 2021 - A MEKH szakmai támogatásával
2021.10.05
Követeléskezelési trendek 2021
balaton strand hőség