Az elmúlt napokban ismét a figyelem középpontjába került a minimálbér 2022-es összege. Legutóbb Varga Mihály pénzügyminiszter és Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének egyeztetése után juthattak egyre többen arra a következtetésre: lényegében már szinte el is dőlt, hogy jövőre bruttó 200 ezer forint lesz a minimálbér összege.
Ha viszont elfogadjuk, hogy 2022-től már 200 ezer forint lesz kereken a bruttó minimálbér összege, akkor
logikusan merülhet fel sokakban a kérdés: mindebből mennyi marad nettóban?
A válasz közvetlenül is több százezer embert érdekel, hiszen ahogyan azt a Portfolio korábban megírta: Magyarországon a vállalati szektorban több mint 850 ezer dolgozót érint a minimálbér és a garantált bérminimum ügye. A minimálbér rendszeres emelésének ügye tehát jelentős önmagában ebből a szempontból is. Ez azt is jelenti ugyanis, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum emelése a vállalati szektorban foglalkoztatottak 34%-át érinti közvetlenül, vagyis a cégeknél minden harmadik munkavállaló a legkisebb fizetést kapja Magyarországon. (A 2022-es minimálbér-emelés kapcsán egyelőre még nincs szó arról, hogy mi történik a garantált bérminimummal.) Fontos megjegyezni, hogy ez csak a vállalati szférát fedi le (érdemes megnézni, hogyan néz ki a minimálbért keresők aránya térképen megyei bontásban), az állami szektorban is százezrek lehetnek, akik a legkisebb béreket kapják. Összesen számításaink szerint közvetlenül 1 millió ember keresetét határozza meg a munkaadók, a munkavállalók és a kormány egyeztetési folyamatának kimenetele. És akkor a minimálbér-emelés közvetett, a bérskálán esetlegesen tovagyűrűző hatását még nem is említettük.
A jelenleg ismert adószabályokkal számolva, ha a bruttó minimálbér jövőre 200 ezer forint lesz, akkor annak (a családi adókedvezmény hatása nélkül számolt)
nettó összege 133 ezer forint lesz.
Vagyis a minimálbért kereső munkavállaló jövőre nettó módon havonta 21.700 forinttal járhat jobban, így éves szinten 260.400 forinttal lehet magasabb a jövedelme, mint idén.
A legnagyobb szakszervezeti érdekképviselet azonban legutóbb már nem is bruttó 200 ezer forintos minimálbér-elvárást fogalmazott meg, hanem bruttó 225 ezer forintosat. Ez már 34,4%-os éves emelésnek felelne meg és ebben az esetben a dolgozók havi nettó keresete (kedvezmények nélkül számolva) 149.625 forint lenne. Vagyis ebben az esetben a minimálbéres dolgozók zsebében havonta 38.325 forinttal maradna több (a 2020-as számokhoz képest), ami éves szinten 460 ezer forintos gazdagodást jelenthetne az idei évhez képest.
| A minimálbér összegének alakulása | ||||
| Minimálbér-emelési ütem | Bruttó minimálbér összege (ezer Ft) | Nettó minimálbér összege (ezer Ft) | Nettó minimálbér emelkedés (ezer Ft, év/év) | |
| 2018 | 8% | 138 | 92 | 7 |
| 2019 | 8% | 149 | 99 | 7 |
| 2020 | 8% | 161 | 107 | 8 |
| 2021 | 4% | 167,4 | 111,3 | 4,4 |
| 2022* | 19,5% | 200,0 | 133,0 | 21,7 |
| Forrás: Portfolio; * feltételezés | ||||
Hatalmas a várakozás
Ezúttal - ha lehet mondani - minden eddiginél nagyobb várakozás és izgalom előzi meg a tanácskozás első fordulóját, hiszen terítékre kerül a 200 ezer forintos minimálbér, amely az elmúlt napokban hatalmas vitákat generált nemcsak a különböző oldalak között, hanem a munkáltatói oldalon belül is. A Munkástanácsok Országos Szövetsége által szervezett keddi konferencián - nem meglepő módon - kiderült, hogy a VKF szereplői között meglévő törésvonalak még mindig fennállnak a kérdésben.
Mint ismeretes, legutóbb Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke (akivel rendszeresen egyeztet személyesen Orbán Viktor miniszterelnök a gazdaság kérdéseiről) dobta le a bombát, amikor azt mondta a Portfolio-nak nyilatkozva, hogy a magyar gazdaság el tudja viselni, hogy bruttó 200 ezer forintra emelkedjen a minimálbér. Parragh úgy véli, szakítani kell az elmúlt 30 év gondolkodásával, miszerint az olcsó munkaerő a versenyképesség kulcsa, és rátérni arra az európai útra, amely a bérek kérdését több szempontból – hatékonyság, termelékenység, well-being – vizsgálja. Szerinte a minimálbér alakítására nem költségelemként kell tekinteni, hanem úgy, mint a gazdaságfejlesztés eszköze.
Parragh László javaslata nagy visszhangot váltott ki. Rolek Ferenc, a szervezet alelnöke a Portfolio-nak adott interjújában például arra hívta fel a figyelmet, hogy ha nagyon jelentős szocho-kulcs csökkentés nélkül valósul meg a bruttó 200 ezer forintos minimálbér, akkor amiatt sok vállalat kerül nehéz helyzetbe, ez pedig elbocsátásokat és vállalati csődöket eredményezhet.
Ezt követően az ÁFEOSZ-COOP Szövetség, az MGYOSZ és a VOSZ közös közleményt adott ki, melyben azt hangsúlyozzák, hogy egy esetleges, a gazdasági realitásoktól elszakadó, kényszerített béremelés (a minimális bértételek tekintetében) a gazdasági egyensúlyi helyzet felbomlásához, a növekedési pálya megtöréséhez és a foglalkoztatási helyzet romlásához vezetne, amely végső soron a társadalmi felzárkózást és a már elért jóléti szintet is veszélyeztetné. A korábbi évek sikeres megállapodásai bizonyítják, hogy bár a gazdaság sok szereplőjének sokszínű véleménye fontos, de a formális bértárgyalások továbbra is a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek, valamint a kormányzat kizárólagos részvételével az erre létrehozott platfromon (VKF) kell folyjanak. A reprezentatív munkaadói érdekképviseletek – az ÁFEOSZ-COOP Szövetség, az MGYOSZ és a VOSZ - nagyra értékelik a szakszervezetekkel és a kormányzattal folytatott korábbi háromoldalú egyeztetéseken elért konszenzusos eredményeket, és a bértárgyalásokat továbbra is a megszokott, magas színvonalú és szakmai megalapozottságú párbeszéd mellett kívánják folytatni. Károsnak tarjuk a politikai és hatalmi indíttatású, a munkaadói szervezeteket sértő, szakmaiatlan megnyilvánulásokat, közölte az ÁFEOSZ-COOP Szövetség, az MGYOSZ és a VOSZ - üzenve ezzel a kamara elnökének.
Kedd reggelre derült az ki, hogy a most lezárult nemzeti konzultáció alapján 90% feletti a támogatottsága a 200 ezres minimálbérnek, az szja-visszatérítésnek és a hitelmoratórium meghosszabbításának.
A hazai makrogazdasági elemzők is részletesen kifejtették álláspontjukat a magas minimálbér-emelésről a Munkástanácsok Országos Szövetségének konferenciáján. A konferencia panelbeszélgetésén a közgazdászok úgy vélekedtek, hogy berobbantja az inflációt a minimálbér 20%-os emelése. A szakértők többsége a gyenge magyar termelékenységgel magyarázza, hogy nem lehet ilyen gyorsan emelni a legkisebb bért.
Ebben a felfokozott hangulatban kerül sor információink szerint szeptember 14-én a VKF első ülésére a 2022-es minimálbér ügyében.
Címlapkép forrása: Getty Images
