mnb epulet
Gazdaság

Kettészakadt a régió: jó úton jár az MNB?

Az átoltottság növekedésével és a járvány lecsengésével párhuzamosan megindult a gazdaságok válságból való kilábalása. Ugyanakkor ennek vannak mellékhatásai is. A gyors újraindulás eredménye, hogy átmenetileg több piacon is hirtelen túlkereslet jelent meg, amelyre a kínálat nem tudott azonnal reagálni, ami így az árak emelkedését eredményezte. Ez, kiegészítve az energiaáraknak az alacsony bázisból következő, jelentős emelkedésével, az infláció felpörgéséhez vezetett világszerte. Erre a helyzetre a jegybankoknak a monetáris kondíciók szigorításával kellene reagálniuk, mégis azt láthatjuk, hogy a régiós jegybankok lépéseiket tekintve két részre szakadtak.

Ez a folyamat játszódik le a régiós országokban is: Csehországban júliusban éves alapon a fogyasztói árak 3,4 százalékkal emelkedtek, Lengyelországban és Romániában egyaránt 5,0 százalékkal, míg Magyarországon 4,6 százalékkal. Ez mind a négy ország esetében érdemben magasabb, mint a jegybankok által kitűzött inflációs cél, sőt, az alkalmazott toleranciasávból is kilépett a pénzromlás üteme. Az infláció emelkedése ugyanakkor nem régiós sajátosság júliusban az eurózónában is cél feletti inflációt mértek (2,2 százalék), míg az USA-ban kiemelkedően magas, 5,4 százalékost.

Erre a helyzetre a jegybankoknak a monetáris kondíciók szigorításával kellene reagálniuk, mégis azt láthatjuk, hogy a régiós jegybankok lépéseiket tekintve két részre szakadtak.

A magyar és a cseh jegybank június óta már több lépésben emelte irányadó rátáját, míg a lengyel és a román jegybank alacsony szinten tartja az alapkamatot a magas infláció ellenére is. Felmerül a kérdés, hogy ha hasonló inflációs folyamatok zajlanak le a régióban, a jegybankok miért is adnak arra ennyire eltérő választ. Ezen kérdés megválaszolásához tekintsük át a jegybanki közleményeket a legutolsó kamatdöntés idejéről.

Az MNB határozottan lépett

A Magyar Nemzeti Bank legutóbb augusztus 24-én tartott kamatdöntő ülést, amikor is 30 bázisponttal emelte az alapkamatot és a kamatfolyosót. Az infláció alakulását a közleményben a Monetáris Tanács leginkább a bázisidőszakkal, átmeneti tényezőkkel, valamint külső tényezőkkel magyarázta. Ezekre a tényezőkre a jegybankoknak alapvetően nem kellene reagálnia két okból:

  • vagy nincs rájuk hatása (külső tényezők),
  • vagy mire a jegybanki lépések hatást gyakorolnának az inflációt meghatározó folyamatokra, azok kifutnak (bázisidőszaki és átmeneti tényezők).

A jegybank ennek ellenére kamatot emelt, amelyet az infláció másodkörös hatásainak megakadályozásával és inflációs várakozások horgonyzásával indokolt. Vagyis a Monetáris Tanács azért lépett, hogy a jelenlegi infláció a jövőben ne okozzon magasabb áremelkedést, megfelelve így a középtávú inflációs céljának.

A cseh jegybank is kamatot emelt

A Cseh Nemzeti Bank utolsó kamatdöntő ülését augusztus 5-én tartotta, amikor is 25 bázisponttal 0,75 százalékra emelte alapkamatát, valamint felfelé szélesítette a kamatfolyosót. Az árfolyamatok vonatkozásában a jegybank azt kommunikálta, hogy az infláció célsávból való kilépését az élelmiszerárak további emelkedése, a magas maginfláció, valamint az üzemanyagárak növekedése okozza, amelyet később a hatósági árak emelése fokoz majd.

Az év vége felé ugyanakkor az importált infláció mérséklődni fog, azonban a belső inflációs nyomás változatlanul erős maradhat, amelyet a gyorsuló béremelkedés is támogat. Az ilyen jellegű inflációs folyamatokra a jegybankoknak reagálniuk kell, vagyis a Cseh Nemzeti Bank jelenlegi döntései megfelelnek a tankönyvi „előírásoknak”. A jegybank a közleményben kiemeli még, hogy a monetáris kondíciók fokozatos szigorítása nem hátráltatja a cseh gazdaság kilábalását, azonban megerősíti a gazdasági szereplők inflációs várakozásait.

A Lengyel Nemzeti Bank nem lépett

A Lengyel Nemzeti Bank szeptember 8-án tartott kamatdöntő ülést, amelynek keretében nem változtatott a kamatkondíciókon, így az alapkamat 0,1 százalék Lengyelországban. A kamatdöntéshez kapcsolódó kommentárban a jegybank kiemelte, hogy az infláció célsávból történő kilépését jelentős részben a tavalyinál érdemben magasabb globális olajár miatti üzemanyagár-emelés okozta, valamint az élelmiszerárak növekedése. Ezt erősítette a villamosenergia-árak és a hulladékkezelési díjak emelkedése.

Ezen tényezőket a jegybank külsőnek tekinti, amelyre a monetáris politikának nincs hatása.

A jegybanki értékelésben az inflációt tovább erősítik a vállalkozások járványhoz kapcsolódó költségeinek emelkedése, a magasabb nemzetközi szállítási díjak, valamint az ideiglenes fennakadások az ellátási láncokban. A Monetáris Tanács várakozásai szerint az átmeneti tényezők kifutásával az infláció is csökkenni fog, azonban a jövő évi árfolyamatokat a kilábalás üteme határozza majd meg. A jegybank a változatlan kamatszintet az árakat meghatározó átmeneti tényezőkkel magyarázta, figyelembe véve a kilábalással kapcsolatos bizonytalanságokat, azonban szemben a magyar vagy a cseh jegybankkal, nem tett említést a magasabb infláció esetleges negatív hatásaira a várakozásokba való beépülése nyomán. A jegybanki tétlenség ugyanakkor nem jelent meglepetést Lengyelországban. A jegybank által elfogadott, 2021-re vonatkozó iránymutatásban már kiemelték, hogy a válsághelyzetre tekintettel a monetáris politika rugalmasabban kezeli majd az inflációs célhoz való visszatéréséhez szükséges időt, annak érdekében, hogy támogassa a makrogazdasági és pénzügyi stabilitást, illetve a gazdaság kilábalását.

A román jegybank is kivár

A Román Nemzeti Bank augusztus 6-án döntött legutóbb arról, hogy irányadó rátáját 1,25 százalékon változatlanul hagyja. A jegybank ekkor az infláció második negyedéves gyorsulását szinte teljes egészében külső tényezőkkel indokolta: a magasabb olajár miatti üzemanyagár-emelkedéssel, valamint kisebb részben a gyümölcs- és zöldségár növekedésével, illetve a dohánytermékek drágulásával. A jegybank várakozásai szerint az elkövetkező időszakban az energiaárak emelkedése még tovább gyorsítja majd az inflációt,

azonban a bázishatások kifutásával 2022elején az áremelkedés ismét visszatérhet a jegybank toleranciasávjába.

Ezzel együtt is a Monetáris Tanács a kamattartást a jövővel kapcsolatos fokozott bizonytalansággal indokolta, amely egyrészről a járványhelyzethez, másrészről a fiskális politika irányultságához és az uniós források felhasználásához köthető. A román jegybank ezen felül a közleményben kiemelte, hogy döntéseit a középtávú inflációs célkitűzéssel összhangban hozza meg, oly módon, hogy elősegítse a fenntartható gazdasági növekedést a költségvetési konszolidációs folyamat keretében, miközben megőrzi a pénzügyi stabilitást. A magasabb infláció várakozásokba történő esetleges beépüléséről a román jegybank sem tesz említést.

Kinek van igaza?

A koronavírus-járvány megjelenését követően nem mutatkozott eltérés a régióban a monetáris politikát illetően. A jegybankok saját lehetőségeikhez mérten jelentős monetáris lazítást hajtottak végre, eltérés csak az alkalmazott eszközökben mutatkozott (a cseh jegybank például nem kezdett másodpiaci állampapír vásárlásba). A válság hatásainak enyhítése az inflációs célkövetés rendszerébe teljes mértékben beleillik, mivel egy elhúzódó válság a pénzromlás ütemét tartósan lefelé eltérítheti a céltól. A kilábalás megkezdését követően ugyanakkor a régiós jegybankok két részre szakadtak az alkalmazott monetáris politikát illetően, annak ellenére is, hogy a végbemenő inflációs folyamatokat hasonlóan értékelték. A magyar és a cseh monetáris döntéshozók a középtávú inflációs célt helyezték előtérbe, míg a lengyel és a román jegybank a kilábalás elősegítése érdekében alakítja monetáris politikáját.

Kérdés, hogy milyen eredményt hoz majd hosszú távon a két különutas monetáris politika. A szakirodalomban az inflációs célkövetés egyik kulcsa a jegybanki hitelesség, hogy a gazdasági szereplők mennyire hiszik el, hogy a jegybank képes és hajlandó elérni az eszközei segítségével a kitűzött inflációs célját.

Ebből kiindulva a cseh és a magyar jegybank jár egyelőre jó úton, a másodlagos célokat alárendelve igyekeznek féken tartani az emelkedő inflációt.

A lengyel és a román jegybank ezzel szemben, mintha némiképp háttérbe szorították volna az inflációs céljaikat, annak érdekében, hogy tovább támogassák a gazdasági kilábalást. Kérdéses, hogy nem jár-e ez hosszabb távon az infláció megugrásával, amelyet a jegybankok csak sokkal szigorúbb monetáris politikával tudnak majd letörni, és az is kérdés, hogy ez milyen hatással lesz a jegybankok hitelességére.

A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

Ha hozzászólna a témához, küldje el meglátásait a velemeny@portfolio.hu címre. A Portfolio Vélemény rovata az On The Other Hand. A rovatról itt írtunk, a megjelent cikkek pedig itt olvashatók.

Címlapkép: Getty Images

egészségügy műtét kórház orvos
balaton strand hőség
fodrász koronavírus
kórház beteg ágy covid koronavírus

Holdblog Kihaló iparágak?

Az ábrához hozzátehetjük, hogy azért az e-könyveket mégis csak könnyebb megosztani másokkal. Emlékezhetünk...

Holdblog Munka - Munka nélkül?

Lassan százmilliók döntenek úgy, hogy inkább a család jelentette örömök sokasítását, vagy például a távoli...

Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021.09.22
Öngondoskodás 2021
2021.09.21
Hiventures - Portfolio Vállalati Tőkefinanszírozás 2021
2021.09.30
Energy Investment Forum 2021 - A MEKH szakmai támogatásával
2021.10.05
Követeléskezelési trendek 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Könyv
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
egészségügy műtét kórház orvos