virág_barnabás_mnb
Gazdaság

Virág Barnabás: az inflációval foglalkozni kell, mert a világ helyreállását is veszélyeztetheti

Portfolio
Virág Barnabás, az MNB alelnöke szerint minden inflációs periódus azzal kezdődött, hogy átmenetinek ítélték az infláció emelkedését. Számos tényező utal arra, hogy az inflációval foglalkozni kell, nem szabad ennek megemelkedési kockázatát alulbecsülni – erről egy előadás keretében beszélt a szakértő az Aegon Alapkezelő mai rendezvényén. Az infláció mellett az eseményen szó esett az egyik leggyorsabban terjedő befektetési trendről, az ESG-ről.

Kilőtt az infláció – Tartós lesz vagy csak átmeneti?

Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a magyar monetáris politika új irányairól beszélt. Előadásának fontosabb üzenetei:

  • Új utakra kerül a világ, a koronavírus-járvány sok szempontból rendkívül helyzetet teremtett, a monetáris politika számára is.
  • Az újraindulás ára az infláció: az adatok azt mutatják, hogy amint sikerül kezelni az egészségügyi problémákat, amit a vírus hozott, gyors helyreállási potenciál van a gazdaságban. Szerinte kedvező folyamat, hogy a munkaerő-piacot sikerült megvédeni, a munkanélküliségi adatok alacsonyan maradtak az EU-ban és Magyarországon is.
  • A globális inflációs környezet azt mutatja, hogy vannak egészen drasztikus áremelkedések is a keresleti-kínálati anomáliák miatt. Azokban az országokban, ahol hamarabb nyitott a gazdaság, ott hamarabb is jelent meg az infláció.
  • Arról, hogy tartós vagy átmeneti lesz-e az infláció emelkedése, azt mondta, hogy minden inflációs periódus azzal kezdődött, hogy átmenetinek ítélték az infláció emelkedését. Számos tényező utal arra, hogy az inflációval foglalkozni kell, nem szabad ennek megemelkedési kockázatát alulbecsülni. Az infláció kérdésével aktívan foglalkozni kell, mert önmagában a világ helyreállását is veszélyeztetheti – mondta.
  • A nagy jegybankok inkább az átmeneti jellegét hangsúlyozzák az áremelkedésnek, ilyen szempontból szerinte különösen érdekes, hogyan reagáltak a kötvénypiacok az infláció jelenségére a világban. Szerinte ebből két dolog következhet: vagy ultra hitelesek a nagy jegybankárok vagy azt gondolják, hogy az eszközvásárlási programok soha nem fognak véget érni.  Kommunikációs szinten azért már elkezdtek felkészülni egy váltásra.
  • A magyar jegybank számára a másik tanulság amellett, hogy foglalkozni kell az inflációval az, hogy védvonalat kell felépíteni arra az esetre, ha a nagy jegybankok taperinget indítanak el.
  • A koronavírus-járvány előtt már egy olyan helyzetben volt a világ, hogy az infláció gyökerei már jelen voltak, de fontos, hogy ha csak tartós keresleti válaszokat ad a koronavírus okozta problémákra, az tartós inflációs problémákhoz vezethet, így fontos a kínálati oldalt is figyelni.
  • Elég drasztikus inflációs különbségek alakulnak ki az eurózóna országai között, ez mindenképp egy új jelenség, emellett ott van az államadósság kérdése, a koronavírus-járvány tovább élezi ezt a különbséget is az országok között. Az EKB-nak szerinte nehezebb helyzete van inflációs szempontból mindezek miatt, mint a Fednek.
  • A régióban Csehországban és Magyarországban indult el egy proaktív kamatemelési ciklus, de a feltörekvő országokban két dologra kell felkészülni: nem szabad alulbecsülni az infláció kockázatait, másrészt előttünk van egy tapering, ami ha bekövetkezik, kérdés, hol okoz majd nagyobb hullámokat.
  • Az új kihívások kapcsán kiemelte, hogy a jegybankok egyre rugalmasabb keretrendszerek felé mozdulnak el, ilyen az is, hogy az inflációs célt már nem veszik olyan szigorúan, mint korábban. Emellett megjelennek új elemek is a célok között, mint Amerikában a foglalkoztatás, Európában a zöld szempontok. A következő időszak egy érdekes időszaka lesz a jegybankolásnak – tette hozzá.
  • A fenntarthatósági célok kapcsán kiemelte az MNB aktív szerepvállalását, a zöld gazdaságra való átállással a jegybank kiemelten foglalkozik, mivel ezek a kérdések befolyásolják a fogyasztói árakat és a pénzügyi fenntarthatóságot is. A zöld eszközök aránya a jegybanki tartalékok esetében is egyre fontosabb szerepet kaphatnak.
  • Előadásában kitért a pénz digitalizációjának jelenségére, szerinte ezen a területen is aktívabb részvétel szükséges a jegybank részéről. Új szereplők jelentek meg a piacon, de szerinte nagyobb veszélyt jelent a nagy big tech cégek megjelenése ezen a területen és azok monopol helyzete. Innen már csak egy lépcső, hogy ezek a cégek megjelenjenek a digitális pénzteremtés folyamatában is.
  • Szerinte a pénz digitalizálódása mindenképp bekövetkezik, a nagy kérdés, mik lesznek a megoldások az egyes gazdaságok esetében erre.
  • Az inflációs kilátások alapján akár jövőre is a toleranciasávon kívül ragadhat az infláció, erre a felvetésre a Portfolio-nak az alelnök azt válaszolta, az MNB mindent megtesz azért, hogy az inflációt a 3% körüli szinten tartsa.
Az infláció megtakarítási piacra gyakorolt hatásairól bővebben is szó lesz a Portfolio szeptember 22-ei Öngondoskodás konferenciáján. Ne marad le róla, gyere el te is! Részletek:

Kardos Zsolt, az Aegon Alapkezelő portfóliómenedzsere előadásában kitért arra, hogy strukturális inflációs hatásokkal találkozhatunk ma a világban, ilyen az ellátó lánc látható sérülékenysége, protekcionizmus térnyerése, Kína gazdasági szerepének megváltozása, illetve az olyan új irányok felé való elmozdulás költségei, mint amilyen az ESG és fenntarthatóság. Kitért arra, hogy bár a mostani jegybankárok talán azt gondolják, sikerül ugyanúgy megfékezni a jelenlegi inflációs megugrást, mint anno a ’70-es években Amerikában, a szakértő szerint azzal nem számolnak, hogy most sokkal inkább meg van kötve a kezük. Minden esetre inflációs környezetben is lehet pénzt keresni, szerinte erre a feltörekvő piacok és az arany a két legjobb lehetőség.

Bakos Ádám, az Aegon Alapkezelő kötvényüzletág-vezetője előadásában kitért arra, hogy nagyjából 20 éve nincs infláció a globális piacokon, a mostani inflációs felfutással kapcsolatban az a nagy kérdés, hogy átmeneti vagy tartós lesz-e. A szakértő szerint, ha átmeneti is, nem mindegy, hogy meddig tart és talán a legfontosabb, hogy mit gondolnak erről a piacok és az emberek. Ilyen környezetben szerinte inkább a hitelkockázatot érdemes preferálni a kamatkockázattal szemben, a feltörekvő kötvénypiacokon például már megindult egy kamatemelési irány. A részvénypiacok kapcsán kiemelte, hogy rövid távon érdemes szelektálni a szektorok között a szerint, melyik tud rövid távon nyerni a magasabb inflációból, ilyenek például az árupiacok.

Kilőtt az ESG-őrület a világban

A rendezvény másik fontos témaköre a fenntarthatóság és az ESG-befektetések előretörése volt. Richter Péter, az Aegon Alapkezelő portfóliómenedzsere szerint az ESG befektetések rendkívül népszerűségnek örvendenek. Idén eddig a részvénypiaci pénzbeáramlás mintegy 30%-az ESG-alapokba ment. Ez az idei első félévben 170 milliárd dollárt tett ki. Jelenleg mintegy 10 részvényalapból egy követ ESG-szempontokat a világon, de ez a szám folyamatosan növekszik. További beszédes szám, hogy összesen már 2200 milliárd dollárnyi vagyont kezelnek fenntartható alapokban világszerte.

Érdekes adat, hogy 2005 és 2015 között az S&P 500 vállalatok csődjeinek 90%-a elkerülhető lett volna, ha nem fektetünk átlag alatti E&S minősítésű vállalatokba. A fenntarthatósági célokat követő vállalatok számára kifizetődőnek látszik a stratégia olyan tekintetben is, hogy a jó ESG besorolású vállalatokkal nagyjából 25%-os P/E prémiummal kereskednek, ráadásul átlagosan 150 bázisponttal olcsóbban tudják magukat finanszírozni a piacon.

Az elmúlt 10 évben az, aki fenntartható módon fektetett be, sokkal magasabb hozzáadott értéket tudott elérni, az ESG-stratégiák felülteljesítőnek bizonyultak, különösen a feltörekvő piacokon – mondta el a szekértő. Európában messze a legmagasabb a vállalatok körében az ESG-besorolás megléte, de Amerikában is egyre fontosabb szerepet kap ez a nézőpont. Nem véletlen, hogy emiatt sokkal több európai vállalatnak van magasabb ESG-besorolása, mint más régióban tevékenykedő cégeknek.

Naffa Helena, az Aegon Alapkezelő portfóliómenedzsere kiemelte, hogy az első építőkocka az ESG-minősítések esetében a vállalatirányítási szempont, erre épül a környezeti és társadalmi elem. Az iparági hovatartozás általában előre predesztinálja, mennyire kockázatos egy vállalat, de azért vannak kivételek.

Bozsik Balázs, a BÉT vezérigazgatói tanácsadója a tőzsde 2021-2025 közötti stratégiai irányairól beszélt előadásában, ezek között kiemelte az ESG-t, mint egy fontos fejlesztési szempontot. A BÉT-nek kettős szerepköréről beszélt: egyrészt irányító, koordináló szerepet tölt be az ESG szemlélet megértésében és elterjedésében a piacon, másrészt vállalatként is elkötelezett az ESG-célok elérésében, ez utóbbi esetben igyekszik példával elől járni saját ESG-stratégia kialakításával és saját ESG-jelentés kiadásával.

Bozsik elárulta azt is, hogy a BÉT 2022 tavaszán szeretne megjelenni a tőzsdén.

Címlapkép: Portfolio

palkovics lászló
donald-trump-colin-powell-elhunyt-botrany-kozlemeny
ethereum
Románia kormányalakítás
járvány kórház románia

Ricardo Kornai-interjú

Nem emlékszem, hogyan jutottam Michael Parkin 1990-ben megjelent Economics tankönyvéhez, de nyilván úgy vettem. A 12...

Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021.10.19
Budapest Economic Forum 2021
2021.11.18
Portfolio Property Awards 2021
2021.12.09
Agrárszektor Konferencia 2021
2021.11.18
Global trends in Banking 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Vezető felügyelő

Vezető felügyelő
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Megnézzük az összes izgalmas befektetési, illetve spekulatív pozícióra vonatkozó lehetőséget.
palkovics lászló