Nem ez az első botrány a jelentés körül
A Világbank többé nem publikálja Doing Business kiadványát, mely az üzleti környezetet elemezte a világ rengeteg országában, ezzel elfogadott mérőszáma volt a versenyképességnek. Közleményében a szervezet azt írja, hogy a döntés oka a rangsor összeállításában feltárt anomália.
De mi történt pontosan? A Doing Business kapcsán nem a mostani az első botrány, 2018 januárjában Paul Romer, a Világbank vezető közgazdásza egy interjúban már nyíltan beszélt arról, hogy úgy alakították át a jelentés módszertanát, hogy az jelentősen befolyásolja Chile helyezését a rangsorban. Emiatt korrigálták is a korábbi rangsorokat. A gyanú szerint a szocialista kormányok idején hagyományosan romlott az ország besorolása, míg a jobbközép kormányzat idején javult, vagyis politikai motiváció lehetett mögötte. A jelentés összeállításáért felelős igazgató Augusto-Lopez Claros volt évekig, a bolíviai születésű szakember persze megvédte a rangsort, viszont egyben bocsánatot is kért Chilétől. Romer a bejelentés után le is mondott posztjáról.
Azt a botrányt még sikerült elsimítani azzal, hogy utólag módosították a Doing Business rangsort, illetve megvédték a módszertant. Úgy tűnik azonban, hogy az újabb – még súlyosabb – botrányt már nem éli túl a versenyképességi jelentés.
Most készült el az amerikai WilmerHale jelentése, mely egyértelműen kimondja, hogy a 2018-as jelentés készítésekor
konkrét nyomást gyakorolt a Világbank vezetése a készítőkre, hogy javítsák Kína helyezését.
„A jövőben új megközelítéssel szeretnénk elemezni az üzleti környezetet a világ országaiban” – olvasható a szervezet közleményében, melyben a Doing Business megszüntetését jelentették be.
Pénzért mindent meg lehetett venni?
A mostani botrány azért súlyosabb, mint a 2018-as, mert gyakorlatilag a Világbank legfelsőbb vezetését sikerült megvesztegetni a gyanú szerint, hogy Kínának kedvező módon alakítsák át a rangsor módszertanát.
A 2017 októberében publikált Doing Business-rangsorban Kína hét helyet javítva a 78. helyre került az üzleti környezetet illetően. A jelentés azért is vált gyanússá, mert
a Világbank pont abban az időben növelte jelentősen a tőkéjét Kína hozzájárulásának köszönhetően.
Vagyis a mostani vizsgálat sem mondja ki egyértelműen, de erős a gyanú, hogy az ázsiai ország a pénzért cserébe „szívessségeket” kért a szervezet vezetésétől, elsősorban azt, hogy kerüljön előrébb a rangsorban.
A WilmerHele most megjelent vizsgálata nem csak a 2018-as rangsorban talált furcsaságokat. A 2019-ben megjelent jelentésben Szaúd-Arábia és Azerbajdzsán besorolásánál bukkantak szokatlanul nagy elmozdulásra, de azt nem tudták bizonyítani, hogy a szervezet bármelyik vezetője befolyásolta volna ezeket.
Ugyanakkor a két évvel korábbi bizonyított gyakorlat után mindenképpen gyanús, hogy esetleg máskor is tettek hasonló „szívességeket”.
Szaúd-Arábia a 2020-as rangsorban harminc helyet javítva a 62. helyre került, ami már önmagában gyanús lehet.
Akár az IMF vezére is belebukhat?
A most kirobbant botránynak külön pikantériát ad, hogy a Világbank vezérigazgatója 2017-ben Kristalina Georgieva volt, aki ma már a Nemzetközi Valutaalapnál (IMF) tölt be hasonló tisztséget. Sőt, a WilmerHale vizsgálata
név szerint is megemlíti őt, mint aki nyomást gyakorolt a szervezet elnökére, hogy Kína érdekében lobbizzon.
Péntek reggelre az IMF vezére közleményt adott ki, melyben kiemelte, hogy nem ért egyet a vizsgálat megállapításaival és azok tálalásával. Hozzátette, hogy az ügyben már egyeztetett a Valutaalap igazgatóságával.
Georgieva egyébként a WilmerHale vizsgálatában úgy fogalmazott, hogy a 2018-as jelentés készítésekor „a multilateralizmus volt veszélyben, a Világbank pedig komoly gondban lett volna”, ha nem sikerül a tervezett tőkét bevonnia. A szervezet 2018-ban jelentette be, hogy 13 milliárd dollárnyi befizetéssel növeli tőkéjét, így Kína részesedése 4,68%-ról 6,01%-ra emelkedett.
Az amerikai pénzügyminisztérium egyelőre nem reagált érdemben a vizsgálat megállapításaira, annyit közöltek, hogy elemzik a „komoly megállapításokat”. Az ő szerepük azért érdekes, mert a Világbank és az IMF legnagyobb részvényese is az USA, ezt pedig a minisztérium képviseli a két szervezetben.
A vizsgálati anyag szerint Georgieva személyesen hozta el a Doing Business kiadványért felelős egyik menedzsertől a kiadvány végleges változatát, majd külön megköszönte neki, hogy „segített megoldani a problémát”. Egyébként a most elkészült beszámoló szerint mérgezett kultúra és félelem jellemezte a versenyképességi jelentés készítését, a rangsoron dolgozó munkatársak úgy érezték, hogy nem tudnak szembe szállni a felülről érkező nyomással úgy, hogy ne veszélyeztessék az állásukat.
Címlapkép: Clemens Bilan - Pool/Getty Images
