fed federal reserve taper
Gazdaság

Eljött a nagy pillanat: akármit mondanak ma Amerikában, azt megérzi a világ

Ma tartja szeptemberi kamatdöntő ülését a Fed, és a döntésről szóló közleményt magyar idő szerint este ismerjük meg. Az amerikai jegybank szeptemberi ülését a szokásosnál sokkal nagyobb várakozás övezi. Válaszút előtt áll ugyanis a jegybank: az biztos, hogy hamarosan el kell kezdenie a szigorítást, de a nagy kérdés, hogy mikor fogja. A várakozások igen szélsőségesek, a vélemények három irányba szóródnak: (1) a Fed már ma bejelentheti az eszközvásárlási program kivezetésének (tapering) ütemezését, (2) csak utalást tesz ara, hogy a jövőben elkerülhetetlennek látja a tapert, (3) meglehet, hogy még utalás szintjén sem hozza szóba a QE fékezését. Azért sem könnyű megmondani, mire számítsunk ma, mert a reálgazdasági adatok is kifejezetten zavarosak és nehezen értelmezhetőek, miközben váratlan események okoznak zavart a piacokon is. De nemcsak az esetleges taper talk miatt lesz izgalmas a ma este, érkezik friss GDP- és inflációs előrejelzés, valamint új dotplot, ami a döntéshozók jövőbeli kamatvárakozásairól árulkodik majd.

Tapír vagy nem tapír? Ez itt a kérdés

Kétségkívül a hét legfőbb eseménye vár ránk: órákon belül megismerjük a Fed szeptemberi kamatdöntésének eredményét, amelyet már nyár óta hatalmas várakozás övez. A sok korábbi kamatdöntéshez képest ugyanis ez lesz régóta az első olyan, amelynek

akkor is piacmozgató hatása lesz, ha a Fed bejelent valamit, és akkor is, ha nem.

A monetáris politika kilátásairól és az eszközvásárlási programról is szó lesz a Portfolio októberi konferenciáján.

A legélénkebb várakozás természetesen az eszközvásárlási programmal kapcsolatos esetleges bejelentést övezi. Az amerikai jegybank tavaly márciusban a piaci aggodalmak hűtésére, likviditás biztosítására és a finanszírozási költségek csökkentésére jelentős összegű eszközvásárlási program elindítása mellett döntött, és azóta is 120 milliárd dollár havi keretösszeggel zajlik a mennyiségi lazítás (QE). A programnak akkor kvázi életmentő hatása volt, a finanszírozási feltételek a sokkoló mértékű reálgazdasági válság ellenére nagyon kedvezőek voltak,a  részvénypiacok száguldottak (bár megítélés kérdése, hogy a jelenlegi eszközinfláció mennyire egészséges már). A válság legsúlyosabb hónapjaiban a Fed az új kötvénykibocsátás több mint 100%-ának megfelelő összeget vásárolt fel a másodpiacon.

Sokan úgy gondolják, hogy a mennyiségi lazítás kivezetésének már itt az ideje. Leginkább a magas infláció adhat erre okot: a jegybank tavaly bejelentette, hogy átmenetileg átnéz a 2%-ot meghaladó inflációs púpon, de arra talán ők sem számítottak, hogy majd egy 5%-os fogyasztói árindex és 4%-os személyes kiadási árindex láttán kell nyugalmat színlelnie.

A jegybank az előző ülések után kitartóan ismételgette, hogy az infláció emelkedése átmeneti. Ez részben biztosan igaz, ugyanis a koronavírus ellen hozott intézkedések feloldásával több, korábban mesterségesen elfojtott keresletet pótolt be a lakosság, jelentős inflációt okozva az újranyitáshoz köthető termékeknél és szolgáltatásoknak (utazások, éttermek, hotelszolgáltatások, autóbérlés stb.). Emellett számos olyan tényező is hajtja az áremelkedést, amelyre a jegybank nem tud hatni – például az ellátási láncok zavara, inputok hiánya és hasonlók. És persze ott a bázishatás is, amely numerikusan magasabbnak mutatja az éves alapú áremelkedést, mint amekkora az valójában lenne változatlan árak mellett, ha a 2020-as válság nem hoz dezinflációs hatást.

A jegybanknak persze egyre kényelmetlenebb ismételgetni, hogy az infláció átmeneti,

amely egyébként önmagában sem jó, hiszen a várakozásokba beépülve az eredetileg átmeneti infláció is hozhat tartós áremelkedést. Az utóbbi hónapokban így hát egyre több jegybankár váltott szemléletet, és fogalmazott meg különvéleményt. Bár még mindig többen vannak a laza kondíciókat fenntartani kívánó galambok a Fed kormányzótanácsában, egyre több a szigorításpárti héja, akik a tetemesre hízott Fed-mérleget nem nézik olyan jó szemmel.

Bármi lehet, és annak az ellenkezője is

Amíg a magas inflációval együtt ütemes kilábalást mutatott az amerikai gazdaság, nem volt sok kérdés: nyár elején még sok elemző és közgazdász várta azt, hogy a szeptemberi ülésen a Fed dönt az eszközvásárlási program kivezetésének ütemezéséről. Az év első fele valóban biztató volt, az amerikai gazdaság elérte a válság előtti szintet, és a munkanélküliségi adatok is javultak. Jerome Powell ennek hatására – ahogy azt ígérte – előre elkezdte küldeni a jeleket a piacnak júniusban, hogy hamarosan megindul az egyeztetés az eszközvásárlási programról (az úgynevezett taper talk). Innen pedig egyenes út vezetett a várakozáshoz, hogy majd szeptemberben be is jelentik a taperinget.

Aztán nyáron nem várt kedvezőtlen fordulatot vett a kilábalás, mind a munkaerőpiaci, mind a GDP-adatok jócskán elmaradtak a várakozásoktól, és így annak az első negyedévben tett prognózisnak az esélye is szertefoszlott, hogy az USA-ban még idén teljeskörű kilábalást látunk (azaz a GDP nemcsak a válság előtti szintet éri el, hanem visszatér a válság előtti növekedési trendre).

A munkaerőpiaci adatok azért nagyon relevánsak, mert az árstabilitás mellett a jegybank másik célja a teljes foglalkoztatottság elérése, és Jerome Powell is gyakran hivatkozott korábban a válság előtti évhez képest továbbra is magas munkanélküliségre. Ezen felül az infláció a nyár végén – bár magas volt – némileg csökkent, ami legalább lélektanilag csökkenti a súlyt a Fed vállán. És ha ez a három fontos makroadat önmagában nem lenne elég, még a delta variáns is váratlan járványhullámot eredményezett a relatíve magas átoltottság ellenére, és ez látszódott a nyári lakossági hangulatindexeken is.

Mindezeknek az lett az eredménye, hogy már a Fed döntéshozói sem voltak teljesen biztosak abban, hogy itt az ideje a mennyiségi lazítás kivezetésének, és júniusi jelzéséből Powell kissé visszakozott az augusztus végi Jackson Hole-i konferencián, ahol azt mondta, hogy a túl korai szigorítás káros lenne a gazdaságra nézve,

és egyelőre még nem beszéltek arról a Fedben, hogy milyen formában vezetik majd ki az eszközvásárlást.

Ritka pillanat, de teljesen megjósolhatatlan, hogy mit várhatunk ma a Fedtől. Benne van a pakliban a mennyiségi lazítás kivezetésének ütemezése, további részletek a majdani taperingről, de az is előfordulhat, hogy a Fed egyáltalán nem mond semmit (pontosabban ez úgy nézhet ki, hogy  Powell elmondja: a QE kivezetése túl korai lenne, az infláció egyébként is átmeneti, és a delta miatt sok a bizonytalanság). Talán ez utóbbira van a legnagyobb esély, mivel a fenti makrogazdasági folyamatok mellett több rendkívüli körülmény is fennáll:

  • A piac retteg a kínai ingatlanfejlesztő óriás, az Evergrande csődjétől, amely tovagyűrűző hatásaival kellemetlenül érintené a globális kilábalást.
  • Javában zajlik az amerikai adósságplafon-válság, amelyet ha nem sikerül megoldani, akkor az Egyesült Államok bcsődjét idézné elő (bár erre elhanyagolható az esély, valós reálgazdasági károkat valóban szülhet a vita).
  • Jerome Powell mandátum jövő év elején lejár, és vannak olyan feltételezések, amelyek szerint nem ő akarja véghez vinni a policy shiftet.

A fentiek közül főleg az első borzolja a kedélyeket, de a második tényező veszélye sem elhanyagolható. Ilyen aggodalmas befektetői környezetben a Fed dönthet úgy, hogy a szokásosnál óvatosabb lesz, és nem dobja le az atombombát egy taper formájában.

Fontos új előrejelzések érkeznek

Természetesen a taper mellett is szólnak erős érvek. Ezek közül a két legfontosabb az, amelyekre a jegybank épp a laza monetáris feltételek fenntartása érdekében hivatkozik. A GDP-növekedés lassulását (bár ez nehezen igazolható) minden bizonnyal két olyan tényező okozza, amelyekre a jegybank nem tud hatni: az ellátási zavarok és az, hogy a természetes visszapattanási ciklus véget ért, azaz a gazdaság elérte a válság előtti szintet (bővebben itt írtunk erről). A kilábalást persze valamelyest tovább lassítaná, ha a taper miatt megnőnének a hosszú távú kamatok, de az alapproblémát nem oldja meg az alacsony kamatkörnyezet sem.

A munkaerőpiacon pedig olyan paradox helyzet van, hogy a válság előtti állapothoz képest magas munkanélküliség mellett jelen van a munkaerőhiány is.

A távolmaradó munkavállalókat leginkább a megemelt segélyek és a rossz vírushelyzet tartják távol a munkahelyektől, azaz a Fed nem segítene a problémán, ha a vállalatok számára olyan feltételeket teremt, amelyek ösztönzik a kínálatot amúgy is meghaladó munkaerő-keresletet.

Ebből a szempontból lesz fontos, hogy a Fed mit gondol valójában a reálgazdaság jelenlegi állapotáról, és ezt is látni fogjuk a ma érkező előrejelzésekből. A GDP-adatok – mint azt írtuk – az év első felében felfelé, majd a második negyedévben lefelé tértek el a konszenzustól. A Fed aktuális, júniusi előrejelzése szerint

  • 7%-ot vár 2021-re,
  • 3,3%-ot 2022-re,
  • 2,4%-ot 2023-ra.

Nem lenne meglepő, ha az idei előrejelzését némileg lefelé módosítaná a jegybank (és ez összefüggésben lenne azzal, ha elhalasztják a tapert). A PCE-inflációra idén 3,4%-ot, jövőre 2,1%-ot, 2023-ra pedig 2,2%-ot várnak.

Betekintést nyerhetünk abba is, hogy áll a héják és galambok aránya a Fed Nyíltpiaci Bizottságában, közzéteszik ugyanis a dotplotot: azaz azt az ábrát, amely megmutatja, melyik jegybankár milyen kamatpályát vár középtávon. Az első kamatemelés időpontjára vonatkozó medián jelenleg 2023 (ez épp legutóbb jött előre 2024-ről), de a múltkori dotplotban már volt olyan, ki 2022-re tette kamatemelést. Itt tehát az irány lesz az érdekes: eddig 18-ból heten tették 2022-re a kamatemelés dátumát, árulkodó lesz látni, hogy merre mozdul el az arány. Alighanem 2022 felé, de a medián áttolódása a jövő évre azért óriási meglepetés lenne.

A Fed kamatdöntő üléséről és a sajtótájékoztatóról magyar idő szerint ma este 8-kor élőben tudósítunk

Címlapkép: Getty Images

debreceni egyetem
brexit
shutterstock új lakás
infláció

Kasza Elliott-tal IBM - elemzés

Október 21-én óriási esett az árfolyama, 20-án 141,9 volt a záró, 21-én 128,33-on zárt, ez majdnem 10%-os esést...

Ricardo Kornai-interjú

Nem emlékszem, hogyan jutottam Michael Parkin 1990-ben megjelent Economics tankönyvéhez, de nyilván úgy vettem. A 12...

Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021.10.19
Budapest Economic Forum 2021
2021.11.18
Portfolio Property Awards 2021
2021.12.09
Agrárszektor Konferencia 2021
2021.11.18
Global trends in Banking 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Vezető felügyelő

Vezető felügyelő
Online előadás
Első lépések a tőzsdei befektetés terén.
Könyv
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
debreceni egyetem