esg zöld szél getty stock
Gazdaság

Átállás az ESG-re? Van rá 3+3 jó okunk!

Az ESG trendek előretörésével – amit a piaci elvárások mellett most már jogszabályi előírások is hajtanak – egyre több hazai cégvezetőben merül fel az egymillió dolláros kérdés: érdemes-e elkezdeni átállni ESG alapú működésre vagy sem?

A kérdésre adott válasz meghozatalánál sokak számára az ESG világa még eléggé átláthatatlan és túlságosan komplex lehet. Ebben nincs semmi meglepő annak tükrében, hogy az elmúlt hónapokban mennyi fejlemény történt. Példának okáért lassan havonta jöttek ki új EU-s jogszabályok. Az alábbi írás pont ezért született, hogy ebben a gyorsan változó és komplex környezetben támpontot nyújtsunk a fenti kérdés megválaszolásához. Ezért összegyűjtöttük a 3+3 leglényegesebb szempontot, hogy mit nyerhet egy hazai vállalat, amennyiben időben elkezdi az átállást és mit veszíthet, ha lemarad.

Mit veszíthet egy vállalat, ha nem kezdi meg a fenntarthatóságra való átállást?

1. Veszíthet azzal, hogy hátrányosabb feltételekkel vonhat be pénzügyi forrásokat

A legtöbb kritika, amit eddig az ESG-vel kapcsolatban hallottunk, hogy nem egységes, számszerűsíthető és mérhető rendszer. Az EU Taxonómia rendeletével ez a helyzet Európában megváltozott. A rendelettel az Európai Unió a világon elsőként elfogadott egy átfogó környezeti ESG osztályozási rendszert, mely számszerűsítve, uniós szinten szabályozza, hogy mely gazdasági tevékenységek számítanak környezetileg fenntarthatónak (erre példa a megújuló energia előállítása vagy a környezetileg fenntartható szállítás).

A Taxonómia rendelet képezi az Unió új fenntartható pénzügyi jogi keretrendszerének az alapját (lásd 1.ábra), melynek célja, hogy a privát szektorban is környezetileg fenntartható projektekbe áramoljanak a pénzügyi források. Ennek keretein belül, a privát és tagállami beruházások mellett csak az Európai Unió 2030-ig legalább 1 billió (ezer milliárd) eurót mozgósítana fenntartható beruházásokra.

A keretrendszer az EU-s és így a hazai pénzügyi piacon is minden szereplőt érint:

  • A nagyvállalatok számára már 2022 január 1-től jogszabály írja elő a nem-pénzügyi jelentések készítését, ami transzparenssé teszi működésüket a fenntarthatóság terén. Hazánkban ez hozzávetőlegesen 500 nagyvállalatot fog érinteni, de várhatóan 2024-től a CSRD-irányelv hatályba lépésével megduplázódik az érintettek köre.
  • A befektetők számára útmutatóként szolgál és előírja, hogy mely termékek fenntarthatóak, mik a kritériumok, így a befektetések ebbe az irányba tolódnak majd el.
  • A bankok számára jelentési kötelezettséget és előírásokat fogalmaz meg, ami a hitelezést a fenntartható tevékenységek irányába tolja.
Az fenntartható pénzügyi jogi keretrendszere. Forrás: MNB, Danube Capital saját szerkesztés

Mivel várhatóan már a közeljövőben döntő szerepet fog játszani az Unió keretrendszere a hazai vállalatok tőkebevonásában (mint például a banki hitelezés, EU források), ezért a nagyvállalatok mellett (akiknek nem-pénzügyi jelentési kötelezettségünk van) már a hazai KKV-knak is érdemes megfelelniük az EU fenntarthatósági kritériumainak, de minimum tisztában lenniük a keretrendszer elvárásaival.

2. Veszíthet azzal, hogy hátrányban részesíthetik a nyugati üzleti partnerek és megrendelők

Az Európai Unió fenntartható pénzügyi akcióterve és a nemzetközi ESG trendek egyre inkább arra ösztönzik elsősorban az EU-s nagyvállalatokat, hogy működésüket környezeti szempontból transzparenssé és ezzel páhuzamosan fenntarthatóvá tegyék. Ezen folyamatok a nagyvállalatok beszállítói hálózatára is mindinkább kihatással lehetnek és így mindjobban megkövetelhetik a beszállítóiktól a környezetileg fenntartható transzparenciát és működést.

Ebből kifolyólag egyre valószínűbb, hogy például a hazánkban működő nagyvállalatok egyre inkább hátrányba fogják részesíteni azon beszállítóikat, amelyek nem felelnek meg a fenntarthatósági követelményeknek (és itt nem csak a környezetvédelemre érdemes gondolni, hanem a szociális és kormányzási aspektusokra is). Ez pedig a hazai nagyvállalatok mellett a beszállítói láncban érintett magyar KKV szektort is különösen érzékenyen érintheti.

3. Veszíthet, mert az átállás halogatása negatívan befolyásolja a profitalibitást

Egy beruházási döntés esetén 5, de leginkább 10 éves időtávban kell gondolkodnunk. 10 év múlva az EU-ban már 55%-os kibocsátáscsökkentést kell elérni. Vagyis, ha a ma meghozott beruházási döntésekbe nem építjük be a várható szigorú előírásokkal, úgy rossz üzleti döntést hozhatunk – ez pedig veszteséget jelent.

Már most látjuk, hogy a fenntarthatóság kérdését a szabályozói környezet kikényszeríti, aki nem megfelelő ütemben készül fel és megcsúszik, az később jóval drágább megoldásokkal tudja majd utolérni magát (technikai kockázat). Ráadásul bírságot vagy negatív piaci megbélyegzést is kockáztat (jogi, piaci és reputációs kockázatok). Gyakorlati példa erre a 2015-ös Volkswagen emissziós botrány, melynél a hatályos környezetvédelmi előírásokat az autógyártók manipulációval megkerülték. Csak a VW-nek azóta már 17 milliárd eurót kellett fizetnie kártérítésként.

Mit nyerhet egy vállalat a fenntarthatóságra való átállással?

1. Nyerhet, mert kedvezőbb finanszírozáshoz juthat

Jó példa erre már rövid távon, hogy az MNB nemrég kibővítette a Zöld Programja részeként a Zöld vállalati és önkormányzati tőkekövetelmény-kedvezmény programját. A kedvezmény célja, hogy a jegybank pozitív ösztönzők által segítse elő a pénzügyi forrásoknak a banki hitelezés területén is a környezetileg fenntartható projektekbe való áramlását. A szeptemberi kibővítésnél, a megújuló energia mellett most már az elektromobilitás kritériumrendszerét is a Taxonómia rendelet által definiálta.

Ez előrevetíti azt a tendenciát, hogy amennyiben egy cég tevékenységei környezetileg fenntarthatóak (legfőképpen a Taxonómia rendelet alapján), akkor a jövőben kedvezőbb hitelfeltételekhez juthat.

2. Nyerhet, mert a tőzsdei befektetők előnyben részesíthetik

Napjainkra a nem pénzügyi, vagyis az ESG szempontok globális szinten, de különösen Európában egyre komolyabban esnek latba a befektetési döntéshozatalnál. Független, nemzetközi szervezetek, számszerű minősítést készítenek egyes vállalatok ESG tevékenységéről (pont úgy, mint például a Fitch, S&P vagy a Moody’s a kockázati értékelésről). A nemzetközi befektetők egyre inkább követik ezeket a minősítéseket, azért is mert mára egyre több alapkezelő vállalta, hogy 2050-re zéró kibocsátásúvá teszik a portfoliójukat (többek között a legnagyobbak is pl. Blackrock, Vanguard, Amundi.) Ez a folyamat a globális ESG alapokon növekedésén is meglátszik, melyek mérete a Bloomberg becslései alapján 2025-re 53 billió USA dollárosra nőhet és így a globális alapok (AUM) több mint harmadát adhatják. Így azon hazai tőzsdei kibocsátók (részvény és kötvény egyaránt), akik jó ESG minősítéssel rendelkeznek, előreláthatóan egyre olcsóbban tudnak majd forrást bevonni, sőt likvidebb lehet a kereskedésük és a befektetői körük is szélesebb lesz. 2021. márciusában a BÉT elkészítette és kiadta ESG Útmutatóját, amiben azt javasolja a magyar tőzsdén jegyzett vállatok számára, hogy kezdjék el kiépíteni az ESG jelentési mechanizmusukat.

3. Nyerhet, mert fenntartható növekedést célzó forrást vonhat be

ESG alapú működésre való átállás finanszírozására fenntartható növekedést célzó forrást vonhatunk be. Ilyen forrásbevonás lehet a zöld kötvény, zöld hitel vagy a zöld hazai vagy EU-s pályázatok megszerzése. Az ilyen fajta forrásbevonásnak megannyi előnye van, mint például a vállalaton belül a fenntarthatóságra való átállás ösztönzése, befektetői kör diverzifikálása vagy a PR hatás.

Konklúzió

Meglátásunk alapján kezdő lépésként egy vállalatnak az ESG alapú állapotát érdemes felmérnie. Ezt követően kialakítani egy akciótervvel rendelkező startégiát, melynek része lehet például a károsanyag kibocsátás csökkentése. Emellett az ESG két másik lábára, a szociális és kormányázási szempontokra is érdemes fókuszálnia, mint például a férfi-női menedzsment arány, a munkavállalók munkakörülményei vagy a belső védvonalak. Általánosságban legalább 1-2 évet vesz igénybe a megfelelő adatrendszerek és struktúrák kiépítése, és akciótervek megfogalmazása, vagyis az átállás nem megy egyik napról a másikra. Kiemelten fontos, hogy az ESG szempontok a vállalati kultúrába is beépüljenek. Minden további ESG-vel kapcsolatos lépés, mint például az ESG minősítés megszerzése, ESG jelentés megkezdése vagy a zöld kötvény kibocsátás erre az alapvető munkára tud épülni.

Összességében tehát érdemes nyomon követni az ESG trendeket, szabályzati környezet alakulását. De nemcsak nyomon követni, hanem aktívan cselekedni is, mert az új működési filozófiára való felkészülés hosszabb időt vesz igénybe a vállalat oldaláról. Nem utolsósorban pedig ez egy eszköztár és lehetőség arra is, hogy közösen tegyünk a környezetünkért és a fenntartható gazdasági struktúra kialakításáért, hogy gyermekeink, unokáink is élvezhessék a földi élet csodáját.

A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

Ha hozzászólna a témához, küldje el meglátásait a velemeny@portfolio.hu címre. A Portfolio Vélemény rovata az On The Other Hand. A rovatról itt írtunk, a megjelent cikkek pedig itt olvashatók.

Címlapkép: Getty Images

vakcina vírus
koronavírus vakcina oltás getty stock
járvány vírus oltás
vakcina védőoltás védelem

Kasza Elliott-tal IBM - elemzés

Október 21-én óriási esett az árfolyama, 20-án 141,9 volt a záró, 21-én 128,33-on zárt, ez majdnem 10%-os esést...

Ricardo Kornai-interjú

Nem emlékszem, hogyan jutottam Michael Parkin 1990-ben megjelent Economics tankönyvéhez, de nyilván úgy vettem. A 12...

Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Első lépések a tőzsdei befektetés terén.
Könyv
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Vezető felügyelő

Vezető felügyelő
2021.10.19
Budapest Economic Forum 2021
2021.11.18
Portfolio Property Awards 2021
2021.12.09
Agrárszektor Konferencia 2021
2021.11.18
Global trends in Banking 2021
vakcina vírus