ipar termelés munkás dolgozó covid fizetés
Gazdaság

Az oltás nemcsak az embereket, de a gazdaságot is védi

Ahogyan a mindennapi életben, úgy a gazdaság tekintetében is egyre több szó esik a negyedik hullámról. A világgazdaság egészének nem áll túl jól a szénája az alacsony átoltottság miatt és ez egy kis nyitott gazdaságnak nem igazán jó hír. A belső piacra termelő gazdaság viszont immunisabb lehet a Covid újabb hullámával szemben.

Covid-helyzet

A napi Covid-statisztikák egyre inkább romlanak Magyarországon, már ami a fertőzöttek számát illeti. Egyre többször hangzik el, hogy elindult a negyedik hullám. Amennyiben nem hazánkra fókuszálunk, akkor a globális statisztikák egyértelműen jelzik: a Covid új hulláma már augusztus óta velünk van, ugyanis augusztus második felében heti nagyjából 4,5 millió fertőzöttet regisztráltak. A WHO statisztikáit böngészve egyértelművé válik, hogy a nyár végi felfutás nagyjából mindenhol azonos időszakban jelentkezett, legyen szó az Egyesült Államokról, Európa egészéről vagy éppen a Csendes-óceáni térségről. Az egyedüli kivétel talán Ázsia, ahol némiképp hamarabb indult meg ez a hullám.

Magyarország tehát ebben a tekintetben némi lemaradást mutat. A nagy kérdés ugyanakkor nem az, hogy lesz-e negyedik hullám, hanem hogy az mekkora gazdasági károkat okozhat.

Erre a kérdésre viszont nem lehet egyértelmű és régiók tekintetében egyforma választ adni. A korábban látott attitűd béli eltérések most is jelen vannak. Míg Európában az emberek egyre nehezebben viselik az újra szigorodó szabályokat, legyen szó akár csak a maszkviselésről, addig Ázsiában továbbra is vasfegyelem van. Ott minden teketóriázás nélkül

  • bezárják a gyárat,
  • lezárják a kikötőket,
  • karanténba zárják a várost vagy a régiót.

Ezt Európában, aligha lehetne véghez vinni. Egy lehetőség marad tehát: minél magasabbra felsrófolni a beoltottak arányát. A jó hír az, hogy Magyarország ebben a világátlaghoz képest kedvező helyen áll.

Az átoltottság magas aránya ugyanis azt jelentheti, hogy bár a fertőzöttek száma növekedésnek indul, de jóval kevesebben szorulhatnak kórházi ápolásra. Amennyiben a kórházak leterheltsége normális marad a járvány ellenére, úgy meglehetősen csekély eséllyel számolhatunk a szigorú járványügyi korlátozások visszatérésére. Ez persze nem azt jelenti, hogy esetleg rosszabb esetben ne jöjjenek vissza részszabályok, de a tavaly tavaszihoz hasonló, határzárral, boltzárral, kijárási korlátozással terhelt időszakra nem számítok.

A negyedik hullám gazdasági kockázatai

Azt azonban a magas magyarországi átoltottság ellenére sem jelenthetjük ki, hogy a negyedik hullám kockázatmentes lenne. Habár a belső gazdasági tényezők nagyjából érintetlenül maradhatnak, a globális esetszám növekedése komolyan befolyásolhatja a külpiacainkat. Ez különösen annak fényében bizonyulhat igaznak, hogy más, akár fontos külkereskedelmi partnerországainkban közel sem áll ilyen jól az oltási program.

Amennyiben az exportpiacainkon korlátozások lépnének életbe, úgy az a magyar ipart is rendkívül érzékenyen érintheti.

Ugyanakkor nyilvánvalóan az alapanyagokkal és félkész termékekkel kapcsolat ellátásbiztonság is komoly kérdéseket vethet fel. Mindezek alapján a külső kockázatokat nézve a negyedik hullámnak az egyik leginkább kitett ágazat a feldolgozóipar.

A helyzetet tovább súlyosbíthatja, hogy bár a magyar gazdaság utolérte a válság előtti önmagát, ez csak makrogazdasági szinten igaz. Annak ellenére, hogy a reál-GDP már elérte a 2019 utolsó negyedévében mértet, ehhez az egyes ágazatok nem arányosan járultak hozzá. Az ipar, az építőipar már túl vannak a nehezén. Ezzel szemben a kiskereskedelemben, de főként a vendéglátás és turizmus területén még komoly hátrányt kellene ledolgozni. Ráadásul pont utóbbi kettő az, ami a leginkább kitett a negyedik hullámnak.

Az esetleges utazási korlátozások visszatérése vagy akár csak az emberek biztonságérzetének romlása is ismételt visszaesést hozhat az éppen csak éledező turizmusban. Ez az olyan országok számára, mint Magyarország, ahol a turizmus a gazdaság egyik fontos fogaskereke, komolyabb gazdasági problémákat is hozhat. Nem véletlen, hogy a Magyar Nemzeti Bank a szeptemberi Inflációs jelentésében külön is foglalkozott (1-2. keretes írás) ezzel a témakörrel.

Az MNB egyik kiemelt alternatív forgatókönyve ugyanis a koronavírus-járvány újabb hullámát jelölte meg fő negatív kockázatként. A jegybanki elemzés is rámutat, hogy az átoltottság miatt a tartós és elhúzódó járványhullámok elkerülhetőek, ugyanakkor az átmeneti járványügyi szigorítás negatív gazdasági hatást generálna. A központi bank forgatókönyve alapján akár egy W-alakú kilábalás is kialakulhat, ám a hazai magas átoltottság hatására elkerülhető lehet az újabb recesszió. A negyedik hullám gazdasági hatásai 2022-re koncentrálódhatnak és a várt 5-6 százalékos növekedés helyett akár 3 százalék közelébe is lassíthatná a gazdaságbővülést. A legérdekesebb következtetés ugyanakkor, hogy egy ilyen esetben akár a monetáris politika újbóli lazítására is szükség lehet.

Alapvetően én nem vagyok ennyire borúlátó, bár természetesen érthető, hogy a jegybank az alternatív forgatókönyvében egy meglehetősen komoly károkkal járó negyedik hullámot vízionál. Amennyiben azonban tényleg visszatérne a járványügyi szigor, úgy az nem csak monetáris, de fiskális kérdéseket is felvet. Az új járványügyi hullám ugyanis aligha befolyásolja majd a 2021-es gazdasági teljesítményt. Az előrejelzések szerint bőven 7 százalék feletti GDP-növekedéssel számolhatunk idén, jómagam 7,7 százalékra számítok. De már Varga Mihály Pénzügyminiszter is 7 százalék feletti növekedésről beszélt. Mindezek alapján gyakorlatilag borítékolható a 2022 februári szja-visszatérítés, amely nagyjából 600 milliárd forintos költségvetési tétel.

Ez tehát a negyedik hullámtól függetlenül megérkezik a lakossághoz, ám kérdéses, hogy egy esetleges járványügyi szigorítás és a lakossági bizalom visszaesése mellett ez az összeg milyen mértékben hasznosulna a gazdaságban. Könnyen lehet ugyanis, hogy a jelenlegi kalkulációkkal szemben a lakosság nem elköltené (vagy nem is tudná elkölteni), hanem megtakarítaná ezt az egyösszegű transzfert. Ilyen esetben pedig szigorúan költségvetési oldalról nézve ez a költségvetési források nem túl hatékony felhasználását jelentené, hiszen ebből gazdaságélénkülés aligha lesz, viszont a gazdasági élet akadozása – főleg a vállalati szférában – újabb komolyabb költségvetési támogatásokat igényelne. Ez pedig a már eleve magasra tervezett 2022-es költségvetési finanszírozási igényt még magasabbra lökné.

A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

Ha hozzászólna a témához, küldje el meglátásait a velemeny@portfolio.hu címre. A Portfolio Vélemény rovata az On The Other Hand. A rovatról itt írtunk, a megjelent cikkek pedig itt olvashatók.

Címlapkép: Getty Images

bear_1
trader
hőmérőzés koronavírus maszkviselés
napelem_solarpanel
Oroszország permafroszt olvadás klímaváltozás

Holdblog Fogyó optimizmus

A tőzsdei hangulatindikátorok egy üzenete az szokott lenni, hogy ha sokan tartanak a részvényektől, akkor jó venni...

Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021.10.19
Budapest Economic Forum 2021
2021.11.18
Portfolio Property Awards 2021
2021.12.09
Agrárszektor Konferencia 2021
2021.11.18
Global trends in Banking 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Vezető felügyelő

Vezető felügyelő
Online előadás
Megmutatjuk, hogyan tudtok akár már holnap kereskedni.
Online előadás
Egyszerű és hatékony stratégia.
Kadri Simson Palkovicxs Laszlo211018