Kadar Andrea OAH cimlap1
Gazdaság

Kádár Andrea: a nukleáris biztonság mindenek felett áll Paks II. engedélyezésénél

Az Országos Atomenergia Hivatal előző vezetője, Fichtinger Gyula április végi lemondását követően öt hónapig nem állt főigazgató a hivatal élén, szeptember végén Orbán Viktor miniszterelnök Kádár Andreát nevezte ki az OAH élére kilenc évre, akinek az irányítása alatt januártól a kormánytól függetlenné válna a hivatal. Az új vezető a Portfolio-nak adta az első, exkluzív interjút, amelyben elmondta: a jelenleginél hatékonyabban működő nukleáris biztonsági hatóságot hozna létre, amely a feladatok növekedésével párhuzamosan nagyobb létszámmal működne, és ahol a fizetéseket a versenyszférához közelítenék a jogviszony átalakítása mellett. Az interjúban szóba került a Paks II. projekt helyszínének földrengésbiztonsági kérdése, a létesítési engedélykérelmével kapcsolatban az utolsó pillanatban elrendelt hiánypótlás, illetve az engedélyeztetés esetleges felgyorsítása is. Utóbbival kapcsolatban Kádár Andrea leszögezte: „a nukleáris biztonság mindenek felett álló szempont”, és emlékeztetett rá, hogy ez nem az első hiánypótlás volt, a törvény pedig többször is lehetőséget biztosít ilyen elrendelésére. Arról nem kívánt találgatásokba bocsátkozni, hogy mikorra állhat termelésbe a Paks II. projekt, azt viszont megjegyezte, hogy a törvény alapján van még idő átgondolnia az illetékeseknek, hogy a Paks I. üzemidő hosszabbításával mi legyen.

Orbán Viktor miniszterelnök idén szeptember 29-től nevezte ki Önt az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) élére. Gyorsan igent mondott a felkérésre? Azért kérdezzük, mert mondjuk a Paks II. projekttel kapcsolatban talán nem túlzás azt mondani, hogy sűrű kilenc év várhat Önre az OAH élén, lesz feladat bőven.

Hét éve foglalkozom energiapolitikával, azóta követem a területet, nagy megtiszteltetés volt a felkérés a hivatal élére. Átgondoltam a feladatokat, tudatában vagyok annak, hogy milyen horderejű munka áll előttünk, így hoztam meg a döntést.

Hogyan kell elképzelni egy ilyen felkérést? Orbán Viktor felhívja telefonon? Vagy kap egy emailt a lehetőségről?

Itt nem az a kérdés, hogy milyen körülmények között, hanem, hogy mire mondtam igent, felmértem a feladatokat, végig gondoltam, hogy milyen munkaterhet jelent.

Nyilván ez egy regulátori pozíció, lehet, hogy sok mindenben ugyanazokat a feladatokat, témákat látom, mint korábban, de teljesen más megközelítésből.

Azt is átgondoltam, hogy képes vagyok-e erre a megközelítésre, mert egy független szabályozói hatóság vezetése nyilván más hozzáállást kíván.

Mit gondol, miért Önre esett a miniszterelnök választása?

Ezt tőle kellene megkérdezni, de abban bízom, hogy az elmúlt hét évben nyújtott teljesítményem miatt. Mindenesetre óriási megtiszteltetés, mellette olyan feladat, ami komoly kihívást jelent.

Az energetikán belül a nukleáris energetika mindig is kiemelt figyelmet élvezett részemről, bízom benne, hogy meg tudok felelni ezen a téren is.

Kadar Andrea OAH cikkben1
Fotó: Stiller Ákos, Portfolio

Az elmúlt években foglalkozott az atomenergia békés célú alkalmazását és a radioaktív hulladékkezelést érintő szabályozással, részt vett a Paks II. projekthez kapcsolódó jogszabályi keret megteremtésében, hazai és uniós egyeztetésében is. Vagyis komoly szakértelemmel rendelkezik a területen, viszont nem atomenergia oldalról érkezett. Hogy látja, mennyi akklimatizációra van szüksége a hivatal élén?

Mire ez az interjú megjelenik, már semennyire (az interjú október 7-én készült - a szerk.). Azonnal felvettem a fonalat minden ügyben, a hivatal struktúráját, működését pedig menet közben kell kitapasztalnom. A napi feladatok ellátása közben szeretném a közeljövőben megerősíteni a hivatalt. Megtartva a jó gyakorlatokat, kollégáim segítségével igyekezni fogok egy hatékonyabb működési modellre áttérni.

Mik lesznek a legfontosabb feladatai a hivatal élén? Az ITM közleményében az állt, hogy az új vezető tevékenységének elsődleges célja a hazai nukleáris felügyeleti rendszer megerősítése.

A feladatokat illetően mindenképpen szükség van arra, hogy egy erősebb, a jelenleginél hatékonyabban működő nukleáris biztonsági hatóságunk legyen. Rengeteg új terület jött be a klasszikus feladatok mellé, sugárvédelmi összefüggésben is bővült a feladatkör, építési hatósági feladatok keletkeztek az új blokkoknál, amelyek igencsak megnövelték az ügytömeget.

Az talán nem közismert, hogy a hivatal nem csupán néhány nagy engedélyessel foglalkozik, hanem ha a sugárvédelmi területet is hozzávesszük, akkor közel ötezer kis engedélyesünk is van.

Paks II. is elért egy mérföldkőhöz, hiszen létesítési engedélyezés zajlik. A megerősítés kereteit teremtheti meg a törvénymódosítás.

Lát hiányosságokat, amelyek miatt változtatni kell a hivatal működésén?

Mindig a feladathoz képest kell nézni a szervezetet. Azért is emeltem ki, hogy jelentős mennyiségű többletfeladat van előttünk, mert ahhoz képest kell megerősíteni a szervezetet.

Egy jól működő szervezetről beszélünk most is, csak ahogy nőnek a feladatok, át kell gondolni a struktúrát, hogy hogyan tudjuk ellátni minél hatékonyabban a felügyeleti, ellenőrzési tevékenységet.

Ha elfogadásra kerül a törvény, az egy nagyon fontos változást hoz, mégpedig azt, hogy az önálló szabályozói jogkörből adódóan a hivatal elnökének lesz rendeletkiadási joga. Sok olyan szabályozási terület van, például a szakmagyakorlással kapcsolatos területek, ahol abszolút mértékben indokolható és javít a hatékonyságon az, ha a hivatal tud saját szabályozói eszközzel élni, tud saját rendeletekben szabályozni.

Elődje korábban azt nyilatkozta, hogy a hivatalnál probléma a munkaerőhiány és a nem versenyképes bérezés. Ezt Ön is így látja? Milyen lépéseket terveznek ezeken a területeken?

Nyilvánvalóan szükségesek személyügyi változások az előttünk álló feladatok fényében ahhoz, hogy jól működjön a hivatal.

Az OAH 30 éves fennállása során a Paks II. projekt engedélyeztetése az első olyan feladat, amikor új blokkok létesítésével kapcsolatban kell kérelmeket elbírálni.

Ehhez egy nagyon felkészült szakmai állomány szükséges, ezeket a szakembereket fel kell tudnunk venni, itt kell tudnunk tartani, mellette folyamatosan biztosítani kell a képzésüket. Fontos, hogy a fizetéseket a versenyszférához tudjuk közelíteni. Az új jogállási törvény segítséget nyújthat ebben.

Nőnek a feladatok, növekszik majd a szervezet létszáma is?

A törvény lehetőséget fog nyújtani arra, hogy az álláshelyek meghatározásánál az adott gazdálkodási keretek között a hivatal vezetője szabadon döntsön arról, hogy hány kollégával kíván dolgozni, és azokat milyen keretek között tudja foglalkoztatni. Ha a törvény novemberben elfogadásra kerül, az komoly feladatot jelent, mivel másfél hónap alatt több mint 200 kolléga esetében a kormánytisztviselői jogviszonyt át kell alakítani közszolgálati munkaszerződéses jogviszonnyá. Szerencsére van előttünk példa, hiszen a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal már ilyen keretek között működik, ott megtörtént ez az eljárás az elmúlt években, ezért van hasznosítható tapasztalatunk.

Az OAH előző főigazgatója, Fichtinger Gyula 2021. április 29-i hatállyal mondott le. Azóta, az elmúlt 5 hónapban a hivatal főigazgató nélkül működött. Ez nem jelentett gondot a működésben és az engedélyeztetési folyamatban?

A napi munkamenet zavartalanul működött.

Miért nyúlt ilyen hosszúra az átmeneti időszak?

A jogállási törvény parlamenti benyújtása korábban megtörtént, de kalkulálni kellett a három hónapos európai bizottsági notifikációs időszakkal is. Az átmeneti időszak alatt meg kellett várni, hogy az Európai Bizottság tesz-e módosítási javaslatot. Nem volt ilyen igény.

Fichtinger Gyula távozásakor hivatalos indoklás nem látott napvilágot, de a hírek a hivatal tisztviselőinek korábbi korrupciós ügyeiről szóltak, az OAH 4 felügyelőjét is elítélte a bíróság. Történtek lépések hasonló esetek megelőzése érdekében?

A korrupció vagy az összeférhetetlenség kapcsán a hatóság esetében nagyon szigorúan kell venni minden olyan szabályt, amely biztosítja azt, hogy a hivatal külső befolyástól mentesen tudja ellátni a tevékenységét. A lehető legszigorúbban fogjuk venni ezeket az ügyeket. Ha lesznek.

Sokan az OAH függetlenedésébe is a 2022-es választásokat látják bele, mondván, hogy az OAH-nak egy esetleges kormányváltásra való felkészülés miatt kell gyorsan a kormánytól függetlenné válnia, hogy például a Paks II. engedélyeztetése akkor is tovább menjen, ha jövő év tavaszán kormányváltás jön.

A hivatal növekvő feladatai és az, hogy a munkaterület ilyen mértékben változik, mindenféleképpen indokolta ezt a megerősítést. A notifikáció során a Bizottság teljes mértékben egyetértéséről biztosított minket. Itt EU-s irányelvekben rögzített alapelvek hangsúlyozzák az összeférhetetlenség, és a függetlenség fontosságát, ezeknek a minél maradéktalanabb betartása és az ezek felé történő elmozdulás mindig üdvözlendő.

Az is az Ön feladata lesz, hogy felgyorsítsa az engedélyeztetést a hivatalnál?

Ez nem így működik. Az Országos Atomenergia Hivatal egy nukleáris biztonsági szempontokat elbíráló, a nukleáris biztonság maradéktalan teljesülését felügyelő és azt ellenőrző hatóság. Az engedélyezés során ez az egyetlen szempontrendszer, amit figyelembe veszünk.

A nukleáris biztonság mindenek felett álló szempont.

Akkor nem úgy működik, hogy fentről idetelefonál valaki, és azt mondja, hogy másfél hónap alatt eredményt szeretne?

Nem, és éppen ezt jelenti a hatósági függetlenség.

Kívülről nézve azt lehetett látni, hogy szeptember 29-én kinevezte Önt a kormányfő, és másnap, tehát a létesítési engedély megadására szóló 12+3 hónapos időkeret legutolsó napján hiánypótlást rendelt el a hivatal. Mi történt pontosan?

A létesítési engedélyezési eljárásnál még határidőn belül volt a hivatal, az atomtörvény pedig lehetőséget ad a hiánypótlásra többször is. A hivatal tehát élt ezzel az eszközzel, ugyanis

ahhoz, hogy megalapozott döntést tudjon hozni, néhány területen úgy találta a meglehetősen nagy terjedelmű dokumentáció ellenére is, hogy további információkra, adatokra, számításokra van szükség. Ezeket kérte be az engedélyestől.

Ennek a 12+3 hónapos értékelési folyamatnak csak a legvégén derült ki, hogy nem volt elégséges a dokumentáció?

Az engedélyessel folyamatos a konzultáció, több, tényállást tisztázó egyeztetésre sor kerül a folyamat alatt. Erre a hivatalnak bármikor lehetősége van, ha úgy érzi, nincs elég információ birtokában. Korábban is volt hiánypótlás Paks II. létesítési engedélyeztetési eljárásában. Ez nem az első volt.

A most elrendelt hiánypótlás nyomán milyen menetrend várható? Újabb és újabb hiánypótlások is előfordulhatnak, és így akár a beláthatatlan jövőbe is elnyúlhat az engedélyezés?

A törvény lehetőséget ad többszöri hiánypótlásra. Meglátjuk, hogy a beérkező anyagok mennyiben adnak lehetőséget arra, hogy a döntés megszülessen.

A hiánypótlásnak van egy határideje, vagy akkor nyújtja be a hiánypótlást az engedélykérő, amikorra elkészül vele?

A hatóság határidő kitűzésével kérhet be hiánypótlást.

És most mi volt a hiánypótlás határideje?

Ez az eljárásnak az a része, ami nem nyilvános.

Az reális feltételezés-e, hogy még idén, tehát az OAH kormánytól való függetlenné válása előtt megtörténik a létesítési engedély kiadása?

A létesítési engedély kiadása akkor történik meg, amikor a hivatal maradéktalanul meg tud győződni arról, hogy a benyújtott kérelem nukleáris biztonsági szempontból eleget tesz azoknak a feltételeknek, amelyeket a nukleáris biztonsági szabályozás előír a létesítési engedélyhez.

Kadar Andrea OAH cikkben2
Fotó: Stiller Ákos, Portfolio

Mit tapasztaltak, milyen reakciókat szült ez a hiánypótlás-elrendelés az illetékes tárca nélküli minisztérium, illetve az orosz beruházó környékén?

A hivatal hatóságként csak az engedélyessel tart kapcsolatot. Ez egy nagyon korrekt szakmai kapcsolat. A reakciók kapcsán inkább arra hívnám fel a figyelmet, hogy

a sajtóban egyes helyeken úgy jelent meg a hír, mintha a hivatal elutasította volna a kérelmet, de szeretném eloszlatni a félreértéseket, hogy nem ez történt. Hiánypótlás van folyamatban.

Nem zárult le az eljárás, hanem folytatódik tovább.

15 hónapja zajlik a közel 300 ezer oldalnyi létesítési engedélykérelem értékelésének munkája. Mi a tapasztalatuk, az egyes pontosítás kérésekre mi a reakciója az orosz beruházónak, mennyire gördülékeny, mennyire dinamikus ez a munka?

Mivel folyamatban lévő eljárásról van szó, erre egyelőre nem tudok válaszolni.

Korábban a Paks II. Zrt. megrendelésére készült egy földrengésbiztonsági tanulmány, amely azt mutatta ki, hogy az egyik új blokkot éppen azon a területen építenék fel, amelyen az elmúlt 10 ezer évben aktív törlésvonalra utaló, földfelszínig ható elmozdulást találtak. Eközben egy jogszabály szerint nem lehet oda és annak környékére atomerőművet építeni, ahol az utóbbi 100 ezer évben aktív törésvonal jeleit találták. Ez volt tehát a létesítésiengedélykérelemnél ahiánypótlás oka?

A földrengésbiztonság kapcsán azt érdemes figyelembe venni, hogy nagyon régóta tudjuk, hogy van törésvonal, vető a paksi telephely területén. Az elmúlt 30 évben elég komoly műszaki, geológiai, geofizikai, szeizmológiai vizsgálatok is folytak ezen a területen, hogy megállapítsák, hogy ezeknek a tektonikai lemezeknek a mozgása milyen.

A telephely-engedélyezés idején készült egy komolyabb földtani kutatás, ami a legmodernebb módszerekkel vizsgálta azt, hogy hogyan mozognak ezek a kőzetlemezek. A bányászati hatóság is részt vett az eljárásban szakhatóságként, kiértékelésre került a témakör, és a telephelyengedély a jogszabályi követelményeknek megfelelően 2017-ben jóváhagyásra került. Azóta olyan információról, új adatról, ami megváltoztatná az OAH véleményét ebben a kérdésben, nem tudok.

Egyébként fel sem merült másik helyszín az új blokkok építésére?

A helyszín kiválasztása nem feladata a hivatalnak. Az OAH azt tudja elbírálni nukleáris biztonsági szempontból, ami az engedélykérelemben van.

Az lehet a probléma feloldási iránya, hogy az érvényes telephelyengedély birtokában a telepen belül egy másik helyszínen építsék fel a blokkokat, tehát máshol történjen majd meg a gödrök kiásása?

Erről a Paks II. projektcéget kell megkérdezni. Ezt ők tudják, mi pedig azt tudjuk elbírálni, ami az engedélykérelemben, az előzetes biztonsági jelentésben megérkezik a hivatalhoz.

A Direkt36 értesülései szerint az OAH egyik problémája abból adódott az engedélykérelemnél, hogy eltérnek az orosz és magyar műszaki szabványok és az oroszok egy-egy állítás alátámasztására konkrét vizsgálati anyagra hivatkoznak, de ezt az esetek többségében már nem küldik el. Egy további probléma pedig állítólag abból adódik, hogy az engedélykérelemben bizonyos adatok nincsenek összhangban egymással. Valóban ezek voltak a hiánypótlás elrendelésének okai?

Ezek tipikusan olyan kérdések, amelyekre - mivel folyamatban lévő eljárásról van szó -, nem adhatunk információt annak lezárásáig.

Az OAH hogyan látja nukleáris biztonsági szempontból azt, hogy a meglévő négy blokk szomszédos telkén épülne az 5. és 6. blokk és a Dunából való vízkinyerési, majd a hűtővíz visszaengedési lehetőség is a már meglévő kapacitásokra épülne? Ez nem jelent kockázatot nukleáris biztonsági szempontból?

Az biztos, hogy a nukleáris biztonság szintje nem csökkenhet a megvalósítás során, ez kiemelt szempont.

Az elmúlt időszakban volt olyan aszályos nyár, amikor a Dunából a vízkinyerés mennyisége körül voltak aggodalmak, illetve akörül, hogy betartható-e az a jogszabályi korlát, hogy a visszaengedett hűtővízzel együtt a Duna hőmérséklete ne emelkedjen a 30 fokos korlát fölé. Ezeket a kérdéseket is vizsgálják most a kapacitásnövelő paksi beruházás kapcsán?

Mindent, aminek szerepe van a nukleáris biztonság szempontjából, a hivatal kiemelten figyel.

Mikor juthatunk el a Paks II. építési projekt végéig?

Egyelőre még a létesítési engedélyezési eljárás hiánypótlásánál tartunk.

Nem tudok és nem is szeretnék semmilyen időpontot megjelölni Önnek.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nemrég elég határozottan azt nyilatkozta, hogy 2028-2029-re már termelésbe fog állni a Paks II., tehát a Paks I. projekt első blokkja üzemidejének lejárta előtt mintegy 3-4 évvel. Ez elég konkrét dátum, de mindez hatósági székből hogyan értékelhető?

A hatóság csak a saját műszaki biztonsági szempontrendszerét vizsgálja.

(Az interjú elkészítése után, annak megjelenése előtt jelentette be Szijjártó Péter, hogy Moszkvában átbeszélik a Roszatommal a Paks II. projekt pontos menetrendjét és hangsúlyozta: "fontos, hogy az előzetes menetrend szerint tudjunk haladni" - a szerk.)

A jelenlegi szervezet hatékonyan, gyorsan fel tudja dolgozni a hiánypótlást, vagy annak benyújtásáig már meg kell teremteni a kereteit annak, hogy egy nagyobb szervezet tudja fogadni a dokumentációt?

A létesítési engedélyezési eljárásban még hatékonyan képes a szervezet működni

A Portfolio a minap a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatallal közösen rendezett egy energetikai konferenciát, amelyen a hatóság elnöke azt mondta, hogy a Paks II. megépítése mellett alapvető fontosságú Paks I. üzemidő-hosszabbítása is. Ezt Ön hogyan látja?

Ha kapunk egy erre vonatkozó kérelmet, akkor meg fogjuk tudni ítélni nukleáris biztonsági szempontból. Jelenleg nincs ilyen ügy az asztalon. Mi ezt egy műszaki kérdésként kezeljük, az engedélyes viszont egyéb, például gazdaságossági, szempontokat is figyelembe vesz. Az OAH részéről szigorúan műszaki, nukleáris biztonsági szempontok alapján születhet meg egy döntés.

A jelenlegi jogszabályi keret elvi lehetőséget ad arra, hogy az üzemidő lejárta előtt legkésőbb négy évvel megindítsanak egy ilyen eljárást, tehát van még idő.

Egy ilyen eljárásban nyilván a nem cserélhető berendezések, elemek állapota, azok vizsgálata kap majd kiemelt szerepet.

Ha a 2032-37 között lejáró négy blokk üzemeltetési ideje meghosszabbításra kerülne, és közben beindulna a Paks II. termelése is, akkor ez azt jelentené, hogy a jelenleginek több, mint a dupláját jelentő összes nukleáris kapacitás üzemelne egyszerre. Ez pedig a majdani országos áramfogyasztásnak is jelentősen nagyobb, akár 60-70%-nyi arányát tenné ki, miközben az ilyen nukleáris alaperőművek visszaterhelése nem járható út az ingadozó áramfelhasználás mellett sem. Ez a több évig tartó párhuzamos Paks I. és Paks II. működés nukleáris biztonsági szempontból jelent-e kockázatot?

Az üzemeltetési és a létesítési engedélyeztetés során is a nukleáris biztonsági szempontokat maradéktalanul érvényesíteni kell. Erre is az vonatkozik, hogy nem csökkenhet a nukleáris biztonság szintje a másik létesítmény esetében sem. A párhuzamos üzemelést többen is vizsgálták, de alapvetően villamosenergia-piaci szempontból, például a MAVIR kapacitáselemzései, illetve hálózatfejlesztési számításai ilyenek.

Nukleáris biztonsági szempontból milyennek tartja azt az energiamixet, amely a stabil nukleáris alaperőművi kapacitás mellett döntően a napenergiára épít a megújuló energiák közül és kiegyensúlyozó szereppel a rugalmasan reagáló gázerőművekre?

Kicsit kimegyek az OAH vezetői pozíciómból, és a korábbi beosztásom alapján válaszolok: amikor stratégiát alkot az ember, akkor 20-30 évre tervez előre. Az energetika kapcsán egy olyan iparágról beszélünk, ahol hosszú távú megtérülések, több évtizedes üzemidők vannak. Az jól látszik, hogy a következő 20-30 évben nagyon nagy fokú elektrifikáció fog lezajlani európai szinten és mindez a régióban azt jelentheti majd, hogy 30-50 százalékkal is nőhet a villamosenergia-felhasználás a zöldítés nyomán.

Az is látszik, hogy a fosszilis források közül a lignit minden bizonnyal kikerül a mixekből, a gáz a szabályozói energiapiacon fog erős szerepet játszani, amíg a hidrogén nem lesz ipari szinten is alkalmazható. Így tehát a klasszikus fosszilis energiaforrások szerepét majd átveszik az alacsony mennyiségű üvegházhatású gázt kibocsátó források.

Abból kiindulva, hogy az elektrifikáció szintje igen magas lesz, több villamos energiára lesz szükség, így figyelembe véve a földrajzi helyzetünkből adódó sajátosságokat is,

helyes az az állítás, hogy nukleáris energia nélkül ebben a régióban nem lehet elérni a kitűzött klímacélokat.

A nukleáris biztonsági szempontok között azt kell figyelembe venni, hogy a nukleáris energia 90 százalék feletti kapacitáskihasználtsággal működik, miközben a megújulók volatilitása erős, így azokat ki kell egyensúlyozni, mert a nukleáris erőművek visszaterhelése nem járható út. Ezt a kihívást igazából az fogja majd megoldani, ha egy nagyobb, ipari méretű tárolást tudunk bevinni a rendszerbe.

Kadar Andrea OAH cikkben3

Címlapkép és képek forrása: Stiller Ákos, Portfolio

bull
koronavírus korlátozás vendéglátó getty stock
vakcina_oltas_covid19
koronavírus adatok sejt járvány
olimpia úszás verseny érem
oltás vakcina korona járvány

Kasza Elliott-tal IBM - elemzés

Október 21-én óriási esett az árfolyama, 20-án 141,9 volt a záró, 21-én 128,33-on zárt, ez majdnem 10%-os esést...

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021.11.18
Portfolio Property Awards 2021
2021.12.09
Agrárszektor Konferencia 2021
2021.11.18
Global trends in Banking 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Portfóliókezelő menedzser

Portfóliókezelő menedzser
Online előadás
Első lépések a tőzsdei befektetés terén.
Könyv
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
koronavírus korlátozás vendéglátó getty stock