Gazdaság

A 15%-os multiadó nem számolja fel az adóversenyt

Portfolio
A nagy multinacionális cégekre kötelező 15%-os globális minimáladó teljes összegét csak egy 10 éves átmeneti időszak után kell majd befizetniük azoknak a Magyarországon is jelenlévő nagyvállalatoknak, amelyek „tényleges gazdasági tevékenységet” folytatnak. Az EU-Monitor írása arról, mit tartalmaz és hogyan jött létre a történelmi globális adóreformról szóló megállapodás.

A magyar kormány sokáig azt kommunikálta, hogy semmi ég alatt nem megy bele a tényleges globális társasági minimáladóba, mert ez egyet jelentene a nemzetközi összehasonlításban alacsony, 9%-os hazai társasági adó felemelésével és az adóversenyben rejlő előnyök feladásával. 

A múlt héten OECD-szinten tető alá hozott megállapodás – amelyet még ratifikálni kell 136 országban – valóban nem kötelezi a magyar kormányt a társasági adó emelésére (erről nem is volt szó, mert a 15%-os adókulcs eleve csak korlátozott számú multinacionális cégre vonatkozik, a többiekre nem), és az országok közötti adóversenynek sem vet véget. 

A 136 ország, köztük az összes EU-tagállam által elfogadott globális adóreform 15%-os társasági adó befizetésére kötelezi a 750 millió euró fölötti konszolidált csoportszintű forgalmat lebonyolító multinacionális cégeket, köztük számos amerikai technológiai óriást. 

A megállapodás két fő részből áll, a második pillér a multinacionális cégek nyereségét veti alá egy minimális szintű (15%) tényleges (és nem nominális) társasági adónak, és a mindenhol érvényes adóalapot is rögzíti. A minimáladó által világszerte érintett körülbelül 100 cég jelenleg átlagosan nyereségének csak 8%-a után fizet társasági adót, amelyhez 7%-ot ad hozzá a 15%-on meghúzott adókulcs. 

Az első pillér a multinacionális vállalatok többletnyereségének egy részét érintő adózási jogok újraelosztásáról rendelkezik. Ez a szabály olyan multinacionális cégekre vonatkozik, amelyek globális forgalma 20 milliárd euró fölött van. A 10% feletti profitrátájuk 25%-át azon országok között osztják majd el a piaci részesedésük arányában, ahol üzleti tevékenységet folytatnak. 

A megállapodás világszinten biztosítani fogja, hogy minden, a szabályok alá eső cég 15%-os nyereségadót fizessen. Mindez nem gátol meg egyetlen országot sem abban, hogy magasabb adókulcsot alkalmazzon. Ha viszont egy ország a 15 százalékosnál alacsonyabb adókulcsot alkalmaz, akkor a különbözetet az anyacégnek kell befizetnie a multinacionális vállalat székhelye szerinti országban, ahonnan aztán szétosztják majd a többi ország között, ahol szintén üzleti tevékenységet folytat. 

Bár szakértők szerint ez nem kötelező, az Európai Bizottság egy irányelv formájában EU-szintre kívánja emelni a megállapodást. A javaslat várhatóan 2022 első felében lát majd napvilágot és ahogy az adóügyekben a szabály, egyhangú döntést igényel. 

Éppen ezért is volt fontos annak a három EU-tagállamnak, Írországnak, Észtországnak és Magyarországnak a bevonása, amelyek kezdetben gazdasági modelljüket féltve vonakodtak. Írország végül belement a társasági adókulcs 15%-ra való növelésébe. Az észtek és a magyarok számára egy könnyítés tette elfogadhatóvá az alkut, amely figyelembe veszi azt, hogy a náluk beruházó multinacionális cégek „tényleges gazdasági tevékenységet” folytatnak. 

A szóban forgó cégek (alapvetően német autógyártók) a munkaköltségek és az általuk létrehozott fizikai eszközök értékének 5%-val csökkenthetik az adóalapot, és csak egy tíz éves átmeneti időszakot követően kell majd fizetniük a 15%-os adót. Ez a „megalapozott kivétel” (angolul „substance-based carve-out”) tehát levonható lesz az adóalapból, amely alapján végül kivetésre kerül az adó. 

Az elvi megállapodás jól értesült források szerint már júliusban megszületett erről, és a vita azóta lényegében az átmeneti időszak hosszáról szólt. Kezdetben 5 évről volt szó, amelyet aztán végül 10 évre terjesztettek ki úgy, hogy első évben a munkabérköltségek 10%-át, a „fizikai eszközökre” fordított költségeknek pedig a 8%-át lehet majd levonni a nyereségadó alapjából. Az első öt évben lassabb lesz, a másodikban jelentősebb a csökkenés.

Az EU Tax Observatory elemzői az 5%-os kivételből (kimetszésből) kiindulva úgy számoltak, hogy ha a beruházás helye szerinti ország csak 5%-os társasági adót vet ki, akkor az anyacég székhelye szerinti országnak 10%-kal kell azt megfejelnie. A mondjuk Magyarországon leányvállalattal rendelkező multinak végül 10 helyett csak 9%-os adót kell fizetnie a székhelye szerinti országban. 

Az EU Tax Observatory becslései szerint ez a „kihasításos” módszer (carve-out) 15-30%-kal csökkentheti az adóbevételeket a 15%-os szinthez képest. Magyarország esetében a tárgyalások még egy korábbi szakaszában 30,9%-ra becsülte a szervezet a várható adóbevételcsökkenést. 

Az EU Tax Observatory szakértői aláhúzzák, hogy ezzel a módszerrel fel lehet venni a harcot a nyereségek mesterséges átirányítása ellen olyan adóparadicsomokba, ahol a multik nem hoznak létre munkahelyeket és nem fektetnek be fizikai infrastruktúrába. A szakértők ugyanakkor hozzáteszik, hogy a módszer nem számolja fel az államok közötti adóversenyt. 

Becslések szerint egyébként az EU-nak éves szinten nettó 5 milliárd euró lesz az egyenlege a globális minimáladó bevezetéséből, részben azért, mert nagyjából csak 6-8 európai céget fog érinteni igazából az adó. Ezek közé tartozik majd többek között az Adidas, a Louis Vutton és a spanyol Telefonica. 

Egyes vélemények szerint az autógyártókat érdemben nem érinti majd az első pillérben a profit újraelosztása, mivel 10%-nál alacsonyabb nyereségkulccsal működnek. 

A megállapodás biztosíthatja, hogy a főleg amerikai techóriásokat célzó európai digitális adó terve lekerül a napirendről. Az alku értelmében a 15%-os adó várható 2023-as hatályba lépéséig az ilyen adót már bevezető uniós országoknak (Franciaország, Spanyolország és Olaszország) el kell majd törölniük azt.

tanár iskola tanító pedagógus szomorú
euró eurózóna válság
toy shortage

Ricardo Kornai-interjú

Nem emlékszem, hogyan jutottam Michael Parkin 1990-ben megjelent Economics tankönyvéhez, de nyilván úgy vettem. A 12...

Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Első lépések a tőzsdei befektetés terén.
Könyv
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Vezető felügyelő

Vezető felügyelő
2021.10.19
Budapest Economic Forum 2021
2021.11.18
Portfolio Property Awards 2021
2021.12.09
Agrárszektor Konferencia 2021
2021.11.18
Global trends in Banking 2021
tanár iskola tanító pedagógus szomorú