piaczöldség
Gazdaság

Nincs vége a magyar árrobbanásnak, most jönnek az újabb rekordok

Portfolio
Magyarországra is megérkezett a koronavírus-járvány negyedik hulláma, de az átoltottságból fakadóan olyan korlátozásokra nem számítanak a Raiffeisen Bank elemzői, mint ami a korábbi hullámokban volt. „Ha a járványügyi intézkedésekből fakadóan nem is, de más forrásból azonban előgördültek olyan akadályok, amelyek visszavetik a gazdasági helyreállás és növekedés folyamatát” – áll a bank negyedéves makrogazdasági előrejelzésében.

Alapanyaghiány

Az egyik ilyen probléma az alapanyaghiány miatti termeléscsökkenés a feldolgozóiparban. Ennek legismertebb és leglátványosabb megjelenése a félvezetők (chipek) hiánya miatti autóipari problémák. De ez csak a jéghegy csúcsa, hiszen egyre több feldolgozóipari vállalat kénytelen szembesülni azzal, hogy bizonyos alkatrészek esetében - amelyek korábban bőségesen rendelkezésre álltak, és akár több beszállítót is meg lehetett versenyeztetni - ma már egyáltalán nincs bőség, adott esetben leszűkült a beszállítói kör és megdrágult a termék. Ez a jelenség pedig kezdve a nyers alapanyagoktól és az energiától egészen a chipekig egyre több esetben fordul elő.

A rendkívül sokrétegű problémahalmaz hátterében a Covid miatti hirtelen lezárások (ami 2020 második negyedévében volt jellemző Európában, némileg korábban Kínában), majd a gazdaságok újraindulása miatti hirtelen keresletnövekedés állnak. A valóság ugyanis megcáfolta azt a várakozást (már-már közgazdászi alapfeltevést), hogy simán és zökkenőmentesen sikerül a nagy leállást és a gazdasági helyreállást menedzselni a világgazdaságban.

Ráadásul olybá tűnik, hogy az igazán komoly problémákkal csak most szembesülünk, négy-öt negyedévnyi gazdasági helyreállással és növekedéssel a hátunk mögött

- vélekedik Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza.

Maguk a leállások számos gazdasági tevékenység esetében olyan aktivitás-csökkentéssel, illetve az gazdasági aktivitás kényszerű felhagyásával jártak, amelyek nem tudnak varázsütés-szerűen egy csettintéssel újraindulni. Márpedig a gazdasági újraindulás során éppen a kereslet hirtelen megugrása miatt égető szükség lenne erre. A kereslet-kínálat közötti súrlódások következménye az árak gyorsuló ütemű emelkedése, és ez a másik komoly probléma. Míg korábban, a covid előtt, a kínálati piac volt a jellemző, mára fordult a kocka, és keresleti piacról beszélünk. Az előző modellben a vásárló volt jobb tárgyalási pozícióban, ma azonban az eladó. Ráadásul általánossá vált a hiány, és a sorban állás (egyelőre még inkább virtuálisan). Török úgy véli, hogy

lassanként érdemes lehet elővenni a hiánygazdaságról szóló közgazdasági munkákat.

Sorakoznak a problémák Magyarországon

A magyar gazdaságba is megérkeztek a problémák a harmadik negyedév során. Az elektronikai ipar és az autóipar (a kettő együtt a feldolgozóipari termelés négytizedét adja) júliusban már kevesebbet termelt, mint egy évvel korábban, augusztusban pedig az autóipari visszaesés meghaladta a 33%-ot. Az első félévben a feldolgozóipar hozzájárulása a 7,6%-os GDP-növekedésből 3,6% volt, a második félévben várakozásaink szerint legfeljebb 1%-ot tud hozzátenni. A feldolgozóipar köhögni fog a következő hónapokban, ami lassítja a hazai gazdasági növekedést – vélekedett Török Zoltán.

A Raiffeisen aggasztónak tartja a globális hiánygazdaság hatásait a sérülékeny ágazatoknak jelentős mértékű kitettséggel rendelkező hazai feldolgozóipari szerkezet miatt. Nagy valószínűséggel 2022-ben még találkozni fogunk azokkal a bajokkal, amelyek hátráltatják a feldolgozóipari helyreállást. Azonban a választások előtti kormányzati osztogatásnak az eredményeképpen a hazai kereslet még a korábban vártnál is élénkebben nőhet, ami lehetővé tesz a gyors – várakozásuk szerint 5,5%-os – gazdasági növekedés elérését jövőre is.

ipar3

Összességében a feldolgozóipari lassulást kompenzálja a gyors jövedelemkiáramlás, a béremelkedés és a magas foglalkoztatás, illetve a kormányzati jövedelemtranszferek, amelyek elég vastagok lettek a választásokat megelőzően – mondta Török Zoltán. Szerinte a lakossági fogyasztás, beruházásnövekedés, illetve az állami költekezés támogatja a növekedést.

2021 novemberében a nyugdíjprémium és a visszamenőleges nyugdíjkorrekció, 2022 elején pedig a családi adójóváírás mindösszesen közel 900 milliárd forint egyszeri jövedelemkiáramlást eredményez. Ehhez jönnek az egyéb intézkedések (rendvédelmi dolgozók prémiumának kifizetése, jelentős béremelés a közszféra különböző területein, 20%-os minimálbéremelés, 25 éven aluliak SZJA mentessége, 13. havi nyugdíj kifizetése) amelyek további többszáz milliárdos többletjövedelemként csapódnak majd le.

A fentieken túl is jöhetnek még addicionális intézkedések, amelyek a választói közérzet javítása mellett a gazdasági növekedést is támogatják majd.

- véli a bank szakembere. Azonban a választások után célszerűnek tartják azt, hogy az újonnan felálló kormány a költségvetési fegyelemre helyezze a hangsúlyt.

Tartósan magas infláció

Addig is komoly kockázatok néznek még a gazdaságra, ugyanis egyre csúnyább inflációs számok jönnek. Szeptemberben 5,5%-os volt a fogasztói árak éves emelkedésének az üteme, októbertől már 6% fölé ugrik az infláció, és novemberben 6,6%-on tetőzhet a bank szerint. Ami a későbbieket illeti, 2022 első negyedévében még 5% fölötti érétkekre számítunk, majd a második negyedévben már „csak” átlagosan 4,7%-ra, a harmadik negyedévben 4%-ra, és egy év múlva, 2022 utolsó negyedévében mérséklődhet az infláció 4% alá.

Ennél lehet sajnos rosszabb kimenetele is annak, hogy az infláció globális problémává vált. Vannak egyes tőzsdén is kereskedett termékek (pl. energiahordozók, termények), amelyek esetében az áremelkedés igencsak látványos. De a szállítási díjak esetében is ötszörös-hatszoros drágulásról lehet beszélni éves összehasonlításban (hajórakomány, Ázsia-Európa irány). A fogyasztói árak emelkedése mögött ott vannak mind a kínálati, mind a keresleti tényezők. Ami a kínálati oldalt illeti, a globális áremelkedés (energiahordozók, nyersanyagok, szállítási díjak, stb.) jól tükröződik a hazai mezőgazdasági felvásárlási árakban (pl. a szántóföldi termények esetében 50% körüli éves áremelkedés) és ipari termelői árakban (hónapok óta bőven 10% feletti ipari termelői áremelkedés).

Egyelőre még közel sem vagyunk a végén annak, hogy mindezek az árfelhajtó hatások keresztülmenjenek a termelési értéklánc egészén.

A drágább takarmány néhány hónap távlatában drágább feldolgozott hústermékek formájában jelenik meg, vagy a dráguló búza után a liszt majd a kenyér is drágább lesz – ráadásul a magasabb energiaárak, és az emelkedő munkabérek is tolják felfelé a költségeket mindenhol. Ami a keresleti oldalt illeti, ott pedig a gyorsuló jövedelemkiáramlás miatti fogyasztásbővülés húzza felfelé az árakat. „Persze nem vagyunk tévedhetetlenek, és egyáltalán nincs kizárva, hogy az inflációs hullám cunamivá növi ki magát, és a rezsidíjak változatlansága dacára is – ismét – a vártnál magasabb lesz. Ez pedig valóban az 5-6%-os tartomány lenne” – teszi hozzá Török Zoltán.

Kamatemelések

Úgy véli, hogy az infláció miatt kamatemelések sora van még előttünk. A kamatemelés a forint árfolyamára van jótékony hatással úgy, hogy stabilizálja, esetleg erősíti azt, de legalábbis megakadályozza a jelentős további leértékelődést. Ez egy nagyon fontos csatorna, hiszen megakadályozható, hogy további forintgyengüléssel az importált infláció még magasabb szintekre ugorjon. Az MNB számításai szerint az árfolyam gyengülés egynegyede épül be a fogyasztói árakba nagyjából egy év alatt, ám a Raiffeisen szerint ennél nagyobb része jön keresztül a forintgyengülésnek. A másik természetesen a kamatcsatorna: ha drágulnak a hitelek, és emelkednek a betéti kamatok, akkor - teoretikusan – kevesebb hitelt vesznek fel fogyasztásra és beruházásra az emberek, és többet takarítanak meg. A speciális hazai viszonyok – pl. lakossági állampapírok kiszorító hatása, hozzáférhető támogatott hiteltermékek – között a kamatcsatorna csak erősen korlátozott módon tud hatni az inflációra, véli Török Zoltán.

Szerinte a fentiek miatt az év végéig további, havi gyakoriságú kamatemelésekre lehet számítani, valamint a kamatemelés folytatására 2022-ben is; akkor már talán nem havi, hanem negyedévi gyakoriság mellett). Idén év végén 2,1% lehet az MNB alapkamat, majd 2022 közepén tetőzhet 2,4%-on. Azonban elképzelhető, hogy ez nem lesz elegendő a forint árfolyamának stabilan tartásához sem, és ha valóban így lesz, akkor ennél agresszívabb kamatemeléseket kell az MNB-nek foganatosítani a szakértők szerint, ennek a forgatókönyvnek a valószínűsége pedig egyre növekszik.

Címlapkép: Getty Images

Frankfurti tőzsde
elektromos auto veszely
Steiner Attila eloadas Portfolio konferencia MEKH

Holdblog Fejlődő országok

Az amerikai részvénypiac meneteléséről naponta értesülhet az olvasó, ha máshogy nem is, de egyedi részvénysztorik...

Tematikus PR cikk
2021. december 9.
Agrárszektor Konferencia 2021
2021. december 2.
Waberer's - Első kézből a jövő stratégiája
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Back-office munkatárs

Back-office munkatárs
Díjmentes online előadás
Legális adóelkerülés, TBSZ, NYESZ számlák.
Díjmentes online előadás
Első lépések a tőzsdei befektetés terén.
elektromos auto veszely