hollósi dávid takarékbank vezérigazgató
Gazdaság

Megvan a megoldás, hogyan törjön ki az élelmiszergazdaság a közepes jövedelem csapdájából

Portfolio
A mezőgazdaságot nem egyenletesen növekvő jövedelmezőség, ezzel szemben az élelmiszeripart stabilan stagnáló jövedelmezőség jellemzi, a kiskereskedelem stabilan növekvő pályán van és egyre komolyabb profitot képes előállítani abból, amit számára az értéklánc biztosít - mondta a Portfolio Agrárszektor 2021 konferencián Hollósi Dávid. A Takarékbank Zrt. és a Magyar Bankholding Csoport Agrár és Élelmiszeripari üzletág ügyvezető igazgatója egy ábrán szemléltette, hogy az élelmiszerre elköltött pénzből az értéklánc tagjaihoz mennyi jutott el. Úgy véli, hogy egy egészségesebb magyar élelmiszergazdaság érdekében a megoldás a stabilabb ár- és jövedelmi szint kialakítása lenne ideális az értéklánc minden tagjánál.

Hollósi Dávid, a Takarékbank Zrt. és a Magyar Bankholding Csoport Agrár és Élelmiszeripari üzletág ügyvezető igazgatója szerint a 21. században nem érdemes külön agráriumról, élelmiszeriparról és agrobizniszről beszélni, hanem a hangsúlyt a komplex és komplett élelmiszergazdaságra kell helyezni. A Magyar Bankholding tagjai a Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarékbank együttesen a magyar élelmiszergazdaság legnagyobb befektetőinek tekinthetők, a portfólió egymást jól kiegészítői kis-, közép- és nagy mezőgazdasági üzemekből, élelmiszeripari cégekből és agrobiznisz vállalkozásokból áll.

Az igazgató szerint a termékpályákról beszélni mostanában különösen aktuális, hiszen

lehet hallani a vágtázó energiaárakról, az inputanyag és a gabonaárak szintén soha nem látott magasságokat érintenek meg,

miközben az állattenyésztő ágazatok, főleg az abrakfogyasztók tekintetében különféle - leginkább negatív - árhullámokat látnak, illetve a gazdaságot még talán a szocializmusban hallott hiánygazdasági és ellátási tünetek jellemzik. Eközben egy 4500 milliárd forintos vidékfejlesztési program kellős közepén vagyunk. Hollósi Dávid kiemelte, hogy banki szempontból nem azt mondják, hogy ezt a pénzt elköltik, hanem, hogy be kell fektessék.

A sikeres befektetéshez érdemesnek találta, hogy beszéljen egy közgazdasági összefüggésről, a közepes jövedelmi csapdáról, amely úgy véli, hogy nagy hasonlóságot mutat a magyar élelmiszergazdaság helyzetével. Ez nem egy negatív fogalom, mivel ez állapotot mutat - tette hozzá.

Hollósi Dávid a beragadás okai között említette:

  • A külföldi cégek értékláncaiba alacsony szinten való beragadást.​
  • A kizárólag mennyiségi növekedésre helyezett hangsúlyt.​
  • A tudás és innováció hiányát.

A továbblépéshez szüksége lenne arra, hogy az értékláncot hazai felügyelet alá helyezzék.A mennyiség helyett a súlypontot a minőségi fejlődésre kellene helyezni, valamint a humán vagyon minőségének folyamatos emelésére lenne szükség.

A költség alapú versenyben a kelet-európai országok ragadnak meg leginkább, Magyarországhoz hasonlóan Romániában és Horvátországban is jellemző példa. "Alacsony költségekkel akarunk nagy volumeneket előállítani, támogatásokat adunk ehhez, beáramló működő tőkét vonzunk be, megvédjük a piacainkat devizaleértékeléssel, exportpotenciált érünk el. A fő cél, hogy a GDP-t növeljük és munkahelyeket hozzunk létre" - húzta alá. Azt is fejtegette, miként lehet ebből kitörni és a minőségalapú versenyben részt venni. Utóbbi esetben az életminőség emelési szolgálatába állítanak mindent.

A magyar mezőgazdaság legnagyobb értékének a szántóföldi vagyon tekinthető, a legnagyobb kibocsátással és legstabilabban működő ágazat a szántóföldi növénytermesztés. Habár ebben egész magas szintre eljutottunk, azonban az európai termésátlagoktól és a minőségtől messze vagyunk. "El kell gondolkodni azon, hogy ez az adottság valójában nem eredményezi-e azt, hogy csapdába kerülünk azzal, hogy gazdaságosabban minél több volument hozzunk ki egy hektár termőföldből. Ezzel szemben a mennyiség helyett minőség alapú verseny azt jelentené, hogy értékláncokba gondolkodunk, márkázott termékeket hozunk létre a szántóföldi növénytermesztés termékeiből úgy, hogy végig megyünk az értékláncon, nem pedig exportáljuk a profitunkat" - mondta Hollósi Dávid, aki szerint ehhez szükség van a feldolgozás képesség támogatására, minőség- és értékteremtés​re, valamint alkalmazkodóképesség fokozására. A végső célja egy ilyen gazdaságnak az ellenállóság, az ​élelmiszerbiztonság​ és a jövedelembiztonság megteremtése.

Kitért az élelmiszergazdaság ár- és jövedelemkockázataira is, amely kapcsán megjegyezte, hogy ahogy haladunk minél előrébb az értékláncban, egyre kisebbek az árkilengések. Míg a növénytermesztésben és állattenyésztésben óriási szinteket, volatilitást mutat, addig a fogyasztók a boltokban stabil, egyenletes árszínvonalat tapasztalnak. Az értéklánc főbb ágazatait tekintve az figyelhető meg, hogy a növénytermesztés folyamatos árnövekvő pályán van, az állattenyésztés stabil, alacsony szintet mutat a magyar élelmiszerláncban, az élelmiszeripar és a kiskereskedelem lassan, de biztosan növekvő pályára került a hatékonyság fokozásával.

Egy ábrán szemléltette, hogy az élelmiszerre elköltött pénzből az értéklánc tagjaihoz mennyi jutott el: 15 százalék került a termelőhöz, az élelmiszeripar 37 százalékot kap, közel 50 százalék a sok költséggel rendelkező kereskedőnek jut. Hollósi Dávid szerint az egyharmados eloszlás sokkal egészségesebb lenne az értékláncban.

takarekbank ábra

Tisztán kellene látni, hogy a láncot a fogyasztó mozgatja, akinek van alacsony ár mellett van minőségi és mennyiségi elvárása.

A kereskedő ezt az igényt közvetíti lefelé az értékláncban, minőségbiztosítási rendszert működtet, disztribúciót szervez. A feldolgozó valójában két oldalról árnyomásban van, garantálnia kell az input és az output oldalon a minőséget és a mennyiséget, az állattenyésztő biológiai kockázatot hordoz, magas árkockázatot visel, alacsony támogatási színvonal mellett. A takarmánygyártó ár és minőség kockázatot visz, a magyar takarmánygyártásnak óriási kitettsége van fehérjehordozók tekintetében, és a növénytermesztő biológiai kockázatot visel magas árkockázattal és magas támogatási színvonal mellett. Hollósi Dávid szerint

egy egészségesebb magyar élelmiszergazdaság érdekében a megoldás a stabilabb ár- és jövedelmi szint kialakítása lenne az értéklánc minden tagjánál.

Középpontban a versenyképesség - Mi lehet a piaci szereplők megoldása az élelmiszergazdaság extrém ár- és jövedelemingadozásaira?

A piaci viszonyok ma tapasztalható gyökeres átalakulása rávilágít arra, hogy az agrárágazat szereplőinek komoly és sokszor kiszámíthatatlan jövedelemingadozásokkal kell szembesülniük. Ez pedig ráirányítja a figyelmet azokra a versenyképességi problémákra, amelyek ma az ágazati résztvevők jelentős részének tevékenységét jellemzik. Hollósi Dávid előadását követő kerekasztal-beszélgetésen azt tekintették át, mit kell tenniük a piaci szereplőknek ahhoz, hogy javíthassák hatékonyságukat és stabilizálhassák jövedelmi pozícióikat.

Bán Zoltán, a Net Média Zrt. (Portfolio) vezérigazgatója rámutatott, hogy a Pénzcentrum felmérése szerint az átlagfogyasztó az élelmiszervásárláskor leginkább az ár alapján dönt. Szempont a vásárlásnál még a minőség, és a preferenciák között megjelenik a hazai jelleg is a fogyasztónál, de csak akkor, ha jobb minőségű a külföldinél és ugyanannyiba kerül, vagyis nem hajlandó árprémiumot fizetni azért, hogy hazait fogyasszon. Felmérés alapján a SPAR az az áruházlánc, amely az olvasók alapján a legtöbbet teszi azért, hogy magyar termékek kerüljenek a boltok polcaira. Ez azért is érdekes, mert jellemzően sok márkázott terméket forgalmaz.

Horváth Ferenc, a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. élelmiszeripari cégvezetője ismertette, hogy általában a vevő elvárásai alapján töltik fel termékekkel az áruházláncok polcait. A terméket elsőként a magyar piacon próbálják megkeresni, ugyanakkor fontosnak tartja, hogy a fogyasztó találkozzon a nemzetközi termékekkel is. Nagy a verseny a kiskereskedelemben, azonban a mezőgazdasági és friss termékeknél különösen fontos, hogy hazai terméket találjak, hiszen a minőséget akkor a legkönnyebb garantálni, ha minél rövidebb idő alatt kerülhet értékesítésre. Próbálják megteremteni a regionális beszerzés lehetőségét, az országban regionális központokat hoznak létre a termelők segítése érdekében.

agrarkonferencia 2021 kerekasztal
Fotó: Portfolio/Stiller Ákos

Termelői és feldolgozói oldalról Szabó Ákos, a Tranzit Csoport vezérigazgatója azt emelte ki, hogy exportjuk alapján azt tapasztalják, hogy nyugat-európai fogyasztóinak is hasonló igényei vannak, mint a hazai lakosságnak. Ők is olcsón akarnak jó, nyomonkövethető, biztonságos terméket. Az élelmiszeriparban a magyar baromfiszektor nagyon exportorientált, ezért a magyar-külföldi termék témáját kétélű fegyvernek tartja. A fogyasztókat szerinte edukálni kellene arra, hogy miért fontos, hogy a helyi terméket vásárolják, ezt nem kényszerítéssel, hanem meggyőzéssel lehet elérni. Megjegyezte, hogy a vállalat kezdetben állattenyésztéssel foglalkozott, evolúciója során élelmiszeriparban is érdekeltté váltak, a vertikum egyre szélesebben épül. Úgy véli, hogy el kell menni a minőség és a magasabb feldolgozottság irányába, ez elkerülhetetlen, ha egy cég életben akar maradni és a jövedelem-termelőképességét javítani vagy fenntartani akarja.

Claessens Peter, a Claessens Group ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy az állattenyésztők sajátossága bármilyen más iparhoz képest, hogy nem tudják a piaci körülményeknek megfelelően leállítani a termelést, például ha nincs egyensúlyban a kereslet-kínálat. A helyzetüket nem könnyíti meg, hogy akár egy évre is előre kell gondolkodniuk.

A takarmányág képviselőjeként Varga Ákos, az UBM Csoport igazgatósági elnöke elmondta, hogy óriási olló nyílt ki az elmúlt évben, rendkívül magasak voltak a takarmány alapanyagárak, az állati termékek árai pedig rendkívül alacsonyak voltak vagy stagnáltak. Tehát, tendencia, hogy nagyon magasak a takarmány alapanyagáraknak, és nekik, mint takarmányosnak ugyanúgy előre kell gondolkodniuk. Fél-egy, sőt akár másfél évre is be kell szerezniük, le kell kötniük a takarmány alapanyagokat a betakarításkor. A vállalat 700 ezer tonna takarmányt gyárt évente, hat takarmánykeverőt üzemeltetnek az ország több pontján és külföldön is. Rengeteg helyről vásárolnak takarmány alapanyagot. A takarmány forgási sebessége száz nap. Gondként említette, hogy akiknek eladják, annál jelenleg nem jön ki a matek, nem tud jövedelmet termelni. A takarmány az állattenyésztés költségeinek 70%-át teszi ki.

Tavaly 140 milliárd forint volt a vállalat forgalma, csak a takarmányárak növekedésével 220 milliárd forintos forgalommal számolnak a kockázatos állattenyésztési piacon - tette hozzá.

Kovács Norbert, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. vezérigazgatója megjegyezte, hogy a birtokon foglalkoznak állattenyésztéssel és növénytermesztéssel. Utóbbiról kiemelte, hogy kedvező a jövedelmezősége, azonban nem lehet hátradőlni, hiszen vannak kihívások. Példaként említette, hogy a műtrágya árának növekedése biztosan jelentkezni fog majd a termelési költségekben.

Címlapkép forrása: Portfolio/Stiller Ákos

koronavírus oltás
iskola tábla
bullbear
vakcina

MNB Intézet A fánk-hatás

A pandémia alaposan megbolygatta az ingatlanpiaci folyamatokat. Két kutató arra a kérdésre kereste a választ, hogy...

2022. február 22.
Portfolio Agrár Klub: Sorsdöntő év következik? - A magyar agrárium kilátásai 2022-től
2022. február 24.
Private Investor Day 2022
2022. április 6.
Agrárium 2022
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Privát banki tanácsadó

Privát banki tanácsadó
Online előadás
Hosszú távú portfólió építés ETF-ek segítségével, osztalékrészvények, gyorsnövekedésű részvények.
Online előadás
Megnézzük a rések típusait és következményeit aktuális példákon keresztül.
koronavírus oltás