Margrethe Vestager Oroszorszag gazszallitas
Gazdaság

Keményen beleszálltak európai vezetők a Gazpromba: direkt visszafogja a gázszállításokat, új eljárást kaphat a nyakába

Portfolio
Ritka dolog történt csütörtökön az Európába irányuló orosz gázszállítások témájában: két nagyon magas rangú európai döntéshozó is nyíltan kimondta, hogy az oroszok szándékosan szállítanak kevesebb gázt Európába, mint amennyit tudnának, hogy ezzel torzítsák a piaci viszonyokat, illetve felhajtsák az árakat. Lehet, hogy emiatt a Gazprom megint versenyjogi eljárást kap a nyakába, miközben sorozatban 25. napja a szokásossal ellentétben visszafelé, kelet felé folyik a gáz a Jamál-Európa gázvezetéken.

Az általában nagyon fegyelmezetten nyilatkozó uniós versenyjogi biztos, a dán Margrethe Vestager szokatlanul élesen fogalmazott az elégtelen orosz gázszállítások ügyében csütörtökön újságírók egy szűk körének, amikor azt mondta a Politico összefoglalója szerint:

Nagyon elgondolkodtató, hogy egy cég a növekvő keresletre a kínálat korlátozásával válaszol. Ez elég különös viselkedés a piacon.

A Reuters azt is hozzátette, hogy Vestager megjegyezte: sok más energiacégtől már megkapták a decemberben elindított adatbekérési folyamatukra a válaszokat, de a Gazpromtól még nem, mire az orosz cég az Interfaxon keresztül pillanatok alatt azt közölte, hogy ők már igenis szolgáltattak adatokat az Európai Bizottság felé.

Az energiaárak őszi elszállása és az amögötti gyanú, miszerint a Gazprom a saját kereskedési egységein keresztül, illetve a gázszállítások visszafogásával manipulálta, feltornászta az árakat, oda vezetett, hogy október végén kiderült: új vizsgálatot rendelt el a testület és adatokat fognak bekérni a különböző piaci résztvevőktől.

Ennek a vizsgálatnak a válaszai érkezhettek tehát meg Vestager és a Gazprom jelzései szerint, de konkrétumok nem tudhatók. Az mindenesetre fontos, hogy Vestager kezében különösen erős fegyver van, mert ha a vizsgálatok alapján azt tudná megállapítani, hogy a Gazprom igenis manipulálta a gázpiaci folyamatokat, akkor egy újabb versenyjogi vizsgálatot kaphat a nyakába, amivel Brüsszel akár kényelmetlen dolgokra is rákényszerítheti a Gazpromot.

Az előző ilyen vizsgálat évekig tartott és 2018-ban végül bírság nem lett a dologból, de arra kényszerítette a Bizottság a céget, hogy hagyjon fel az uniós piacokon alkalmazott nagyon eltérő gázár-ajánlatok gyakorlatával (brüsszeli nézőpontból az "oszd meg és uralkodj" politikával) és ebbe bele is ment a cég. Most pedig a Bizottságnak újabb fegyver van a kezében, mert neki is rá kell majd bólintania az Északi Áramlat 2-re, miután a német hálózatüzemeltetési hatóság leghamarabb nyáron kiadja rá az engedélyt. A vezeték kapcsán egyébként fontos fejlemény történt az éjjel Washingtonban:

Nemcsak Vestager kirohanása volt fontos a csütörtöki napon az orosz gázmanipulációs tevékenységgel kapcsolatban, hanem a párizsi székhelyű Nemzetközi Energia Ügynökség vezetőjének, Fatih Birolnak a cikke is, aki gyakorlatilag arra mutatott rá, hogy az oroszok szándékosan kevesebb gázt küldenek Európába, miközben magasak az árak a fokozott gázigény miatt. Birol szerint a jól menedzselt energia átmenetnek nem kellene ilyen durva gáz- és áramárakat okoznia, és fontos látni, hogy az egész oka az, hogy válság van a gázpiacon. Ennek több technikai hatás mellett az a konkrét oka, hogy az oroszok kevesebb gázt szállítanak Európába, mint amennyit tudnának és amennyit kellene.

Egészen konkrétan le is szögezi: "Az európai gázpiacokon a „mesterséges feszesség” erős elemeit látjuk, ami a jelek szerint az orosz állami irányítású gázszolgáltató magatartásának köszönhető. Más csővezeték-szállítókkal ellentétben – például Algériában, Azerbajdzsánban és Norvégiában – Oroszország 2021 negyedik negyedévében 25%-kal csökkentette Európába irányuló exportját 2020 azonos időszakához képest – és 22%-kal a 2019-es szinthez képest. És ez annak ellenére történt, hogy az elmúlt hónapokban rendkívül magas piaci földgázárakat tapasztaltunk."

energiapiaci mutatok
Főbb energiapiaci mutatók. Kép forrása: IEA, Fatih Birol.

Ezután azt is rögzíti: adataik szerint a Gazprom legalább havi 3 milliárd köbméterrel több gázt tudna szállítani Európába, ami a havi uniós gázigény tizede lenne, és olyan, mintha minden nap plusz egy nagy LNG-tanker kikötne valamelyik uniós kikötőben, így tehát ez masszívan képes lenne lefelé szorítani az európai gázárakat. Rámutat arra is, hogy a gázárak elszabadulása a legfontosabb oka az áramárak elszállásának is, és a gázár hatása kb. nyolcszor akkora, mint a karbonkvóta árának emelkedése.

Birol az európai gázválság enyhítésének fontos csatornájaként említi, hogy a gáztárolókra akár kötelezően teljesítendő minimum feltöltési kötelezettséget kellene előírni, beleértve a nem uniós tagállamokból származó tározó-tulajdonosokra is (pl. Gazprom). Amint friss elemzésünkben rámutattunk: az európai gáztárolói helyzet szintén okot ad a gázárak magasan ragadására, hiszen több országban már most aggasztóan alacsony a tartalék, és a fűtési szezon "hajrája" még csak most jön:

Általánosságban pedig arra hívja fel a figyelmet Birol, hogy az alaperőművi kapacitások biztosítása mellett sokkal többet kell beruházni a megújuló energiákba és az energiahatékonyságba, hogy elérhető lehessen a 2030-as, majd 2050-es klímacél. Ezekről bővebben és beszélt a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban az IEA volt főközgazdásza, Varró László ősszel:

Visszatérve a nem kellő mértékű, csupán a korábbi szerződéses kötelezettségeket teljesítő orosz gázszállításokat, sorozatban már a 25. napja visszafelé, tehát nyugatról keletre áramlik nettó értelemben a gáz a Jamál-Európa gázvezeték német-lengyel mérési pontján (Mallnow). Emellett megjegyzendő, hogy az ukrán-szlovák határon áthaladó gázvezeték Velke Kapusany mérési pontján a szokásosnál jóval alacsonyabb a nettó gázáramlás nyugati irányba, tehát itt is hetek óta kevesebb orosz gáz érkezik. A Reuters egyik cikk szerint oroszok források arra utaltak, hogy majd valamikor januárban felpörgetik a gázszállításokat a Jamálon nyugati irányba, de egyelőre nem tudni, mikortól.

mallnow220114
A keleti irányú gázszállítások nettó volumene a német-lengyel határon lévő mallnowi mérési ponton (MWh/h).

A fentiek és a friss geopolitikai fejlemnyek hatására a pénteki kereskedésben a holland TTF gáztőzsdén a februári gázkontraktus ára megint durván emelkedett és 100 euró/MWh közelébe ért, amiben az eredménytelenül záruló NATO-orosz tárgyalások és az emiatt megnövekedett orosz-ukrán háborútól való félelmeknek is nagy szerepe van.

Címlapkép forrása: Thierry Monasse/Getty Images

elemző
francia ország koronavírus járvány hullám omikron
kariko katalin
who getty stock
feher haz
auchan
antony blinken
horvátország zászló

MNB Intézet A fánk-hatás

A pandémia alaposan megbolygatta az ingatlanpiaci folyamatokat. Két kutató arra a kérdésre kereste a választ, hogy...

Online előadás
Hosszú távú portfólió építés ETF-ek segítségével, osztalékrészvények, gyorsnövekedésű részvények.
Ajándék ötlet
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Privát banki tanácsadó

Privát banki tanácsadó
2022. február 22.
Portfolio Agrár Klub: Sorsdöntő év következik? - A magyar agrárium kilátásai 2022-től
2022. február 24.
Private Investor Day 2022
2022. április 6.
Agrárium 2022
auchan